Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 23. szerda - 42. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:

1503 hasonló, de nem azonos értékű, hiszen a parlament elé nem kerül be, és a kormány nem tartja fontosnak, hogy erről tárgyaljon a parlamenttel. Ugyanakkor a kormányzat parlamenti döntés nélkül pusztán rendelettel is dönt, és dönthetett az új kötelezettségvállalásokról valamilyen adott kiadási előirányzat terhére. Önök ezzel éltek is, és én azt mondom, a későbbiekben részleteiben is kifejtem, önök ezzel vissza is éltek, és nem csak pozitív döntéseket hoztak. Így a kívülről már évek óta áttekinthetetlen és ellenőrizhetetlen államháztartási folyamatokat a kormányzat a kényszereknek és megfontolásainak megfelelően gyakorlatilag bármikor saját hatáskörben módosíthatja. A 2020-21. évi költségvetési folyamatok szempontjából meghatározó volt a veszélyhelyzet kihirdetése, mely lényegében rendeleti kormányzást és ezzel a költségvetési folyamatok feletti totális kormányzati kontrollt vezetett be. A 2021. évi költségvetés tavaszi, majd nyári és év végi módosításai többször is úgy adtak szabad kezet a kormánynak, hogy azt kormányhatározatban kénye-kedve szerint módosíthatta, előirányzatokat csatornázhatott át, milliárdokat parlamenti kontroll nélkül. Elöljáróban további ilyen általános megállapításokat, összegzést szeretnék mondani, melyeket a későbbiekben egyébként részletesen is szeretnék kifejteni.A 2021-es központi költségvetés több fontos elemét tekintve lényegében már tavaly tavasszal megbukott. A jelenleg érvényes szabályok szerint a költségvetés ugyanakkor mindaddig változtatható a Költségvetési Tanács hozzájárulása nélkül, amíg a módosítások csak strukturálisak, és nem érintik a fő sarokszámokat. Természetesen az ilyen változtatásokhoz is mindenképpen szükség volna a parlament jóváhagyására, a kormány azonban általában erre sem ad, még egyébként a kétharmados többségük ellenére sem, hanem elintézi a módosításokat kormányrendeletekkel, egyes alapok közötti átcsoportosítással. Ennek eredményeként a fideszes költségvetések évek óta átláthatatlanok, tele vannak trükkös megoldásokkal, számításokkal. Kérdéseinkre, leveleimre válaszként miniszter úr azt válaszolta, hogy tessék olvasni több Magyar Közlönyt, és akkor az majd segít. Ez, azt gondolom, hogy ma már nemcsak parlamenti képviselőknek, hanem az ország költségvetést figyelő, nyomon követő szakértői és sajtómunkatársai számára is a teljes átláthatatlanságban van. A jelenlegi zárszámadásitörvény-javaslat nem tartalmaz összehasonlító adatokat, ami alapvető tartalmi hiányosság, ez ugyanis tükrözi a költségvetés korábbi elfogadását és a módosításokat megalapozó makrogazdasági elemzés és prognózis teljes hiányát, az eredeti és módosított bevételi és kiadási összegek összehasonlíthatóságának, korrektségének vizsgálhatatlanságát. Ebből az következik, hogy tulajdonképpen a zárszámadás azokat az eredményeket tartalmazza, hogy ahogy alakult, éppen úgy volt jó. Ez az, ami, azt gondolom, hogy mindenkinek elfogadhatatlan. A törvényjavaslat általános indoklása szerint az elmúlt időszak igazolta, hogy a járvány okozta egészségügyi és gazdasági gondok leküzdésére korábban elfogadott rendkívüli és átmeneti jogi keretek, amennyiben önök úgy látják, jól szolgáltak. Az intézkedések azonban alapvetően továbbra is a gazdaság túlfűtését célozták, értelmetlen presztízsberuházásokat ösztönöztek még a járványveszély időszakában is, miközben a válságban elszegényedők támogatására jóval kevesebb forrás jutott, mint amire szükség lett volna. A magas hiány nagy részben nem a válságkezelésre, hanem az önök által, itt mindannyiuk által emlegetett újraindításnak nevezett, a lojális tulajdonosi körök beruházásainak és a vállalatfelvásárlásainak támogatására már korábban elhatározott, gyakran csak presztízscélokat szolgáló fejlesztések segítésére szolgáltak. Tételes felsorolást lehet ebben megtenni, és a későbbiekben teszek is. A pénzügyminiszter egy 2021 tavaszi nyilatkozata szerint a tényleges járványügyi védekezésre az erre a célra tervezett 5000 milliárd forintnak csak 20 százalékát költötték, Varga Mihály nyilatkozata szerint. Mindez a 2022. évi választásokat megelőző osztogatással és egyébként ennek számos elemével egészült még ki. A nyugdíjrendszerben összességében strukturális változások nem voltak 2021-ben sem, a rendszert az elmúlt 12 évben végig megtartották, és csak az inflációval arányosan emelték a nyugdíjakat, miközben egyébként a svájci indexálás rendszere már évek óta alkalmazható lett volna. Ezzel önök, és ahogy államtitkár úr itt az expozéjában el is mondta, egy dolgot vállaltak: a reálérték megőrzését. De megfeledkeztek arról, hogy eközben a magasabban emelkedő bérekből következően jelentős inflációs spirál indult el, ami azt jelenti, hogy egyébként a nyugdíjasok pedig egyre szegényebbek lettek. Ez az, amit önök vállaltak, és ezt biztosították a nyugdíjasoknak. Túl azon, hogy a nyugdíjak emelése évek óta eleve elmarad a gazdasági növekedés ütemétől, egyre jobban szétnyílik az olló a bérek és a nyugdíjak között is, és ez a tendencia 2021-ben folytatódott. A helyhatóságok önállósága nem állt helyre, továbbra is meg voltak fosztva a közszolgálati funkcióiktól és nagyrészt a tulajdonuktól is az államosításukkal. Az önkormányzatok feladatainak jelentős részét elvették, de azokat a központi szervek elégtelenül végzik, ráadásul a forrásokat elvonták, így a szolgáltatások minősége és annak hozzáférhetősége jelentősen csökkent az önkormányzatoknál, illetve ami az állampolgárokat érinti. Ez különösen nagy hatással van most a gazdasági válság idején, amikor egyébként a leginkább rászorultak például ügyfélszolgálaton sem tudják elérni, hogy egy értelmes választ kapjanak arra, hogy éppen a rezsiszámlájuk, az energiaszámlájuk miért úgy néz ki, ahogy kinéz. Ez is épp egy példa arra, hogy az önkormányzatok feladatainak jelentős részét elvették, nem segítik őket. Elfogadhatatlan finanszírozási állapotok alakultak ki, a jelenlegi modell nem tekinthető önkormányzatinak, nem demokratikus, ráadásul nem is hatékony, amit önök csinálnak.