Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 23. szerda - 42. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. WINDISCH LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: (Alig hallhatóan:) Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt… (Nacsa Lőrinc: Mikrofon! - Dr. Windisch László feltűzi a mikrofonját.) Bocsánat, néz... - ELNÖK: - DR. WINDISCH LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm. (Vajda Zoltán: Én is pont így kezdtem.) - ELNÖK: - DR. WINDISCH LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Magyarország Alaptörvénye az Állami Számvevőszék feladatainak felsorolásakor elsőként rögzíti a központ...
1499 Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, a legközvetlenebbül tudja támogatni az Országgyűlés munkáját. A legtöbb országban a számvevőszékek kötelezettsége az, hogy a kormány által készített zárszámadás több száz oldalát, milliónyi adatát alaposan áttanulmányozza, és megállapítsa, hogy a költségvetés végrehajtása szabályosan történt-e, és az erről készült beszámoló valós képet ad-e a költségvetési törvény teljesítéséről. E munka elvégzése az Állami Számvevőszék számára is minden évben a legnagyobb feladatot jelenti, a zárszámadás-ellenőrzésre fordítjuk a legtöbb erőforrást. Az ellenőrzést az Állami Számvevőszék június második hetében kezdte meg, és a jelentés elkészültéig összesen 114 számvevő mintegy 4800 számvevői munkanap ráfordításával végezte el a feladatot. Ahogyan a számvevőszékek mindenütt a világon, úgy a magyar Állami Számvevőszék is mintavétellel tud meggyőződni arról, hogy az egyes költségvetési előirányzatok felhasználása szabályosan történt-e, illetve hogy az erről szóló beszámolás megbízható-e. Nemzetközi sztenderdek rögzítik a minták kiválasztásának és kiértékelésének azt a módját, amelynek révén kellő bizonyossággal, esetünkben 95 százalékos valószínűséggel kimondható, hogy a költségvetés végrehajtása szabályos volt-e, és a végrehajtásról szóló beszámoló valós képet ad-e a folyamatokról. Az Állami Számvevőszék zárszámadási ellenőrzésének módszertana e nemzetközi sztenderdek figyelembevételével készült. A módszertan évek óta változatlan, ami biztosítja, hogy az Állami Számvevőszék minden évben azonos elvek szerint értékelje az adatokat. A módszertan nyilvános, és a Számvevőszék honlapjáról letölthető. Az alkalmazott statisztikai módszertan biztosítja, hogy az esetlegesen fel nem tárt hibák összességében a lényegességi küszöböt ne érjék el. Az ellenőrzés keretében összesen 141 ellenőrzött szervezet 7390 darab bevételi, kiadási, illetve beszámolót alátámasztó mintatételének kiértékelésére került sor. A mintába került kiadási tételek összege 5188 milliárd forintot, a bevételi tételeké 393 milliárd forintot tett ki. Ez a teljes kiadási főösszeg 17,4 százalékát, míg a bevételi főösszeg 1,6 százalékát jelentette. Ez utóbbi arány azért sokkal alacsonyabb, mivel kiadási előirányzat nagyon sokféle van, míg a bevételek többségét néhány tucat nagyobb összegű bevételtípus, például a különböző adók teszik ki. Ezekre jellemző, hogy nagy számosságú, egyedileg általában alacsony összegű, az államháztartás informatikai rendszereiben automatizált, sztenderdizált módon kezelt tételekből tevődnek össze. Esetükben magának a rendszernek a szabályos és megbízható működését ellenőrzi a Számvevőszék, azaz a teljesítési adatok megbízhatóságáról véletlenszerűen kiválasztott mintatételek kapcsán, a beépített kontrollok tényleges működésének teszteléses értékelésével győződött meg. Az ismertetett módszerrel végrehajtott ellenőrzés alapján az Állami Számvevőszék azt állapította meg, hogy a zárszámadásitörvény-javaslatban bemutatott, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó központi és fejezeti kezelésű előirányzatok, a központi költségvetési szervek, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok bevételi és kiadási előirányzatai felhasználásának adatai megbízhatók, és teljesítésük szabályszerű volt, a zárszámadásitörvény-javaslat a bevételi és kiadási adatokat valósághűen mutatja be. Emellett a Pénzügyminisztérium által a törvényben szabályozott határidőre megküldött zárszámadásitörvényjavaslat tervezetét a Számvevőszék abból a szempontból is ellenőrizte, hogy az a jogszabályi előírások szerinti szerkezetben és tartalommal készült-e el. A Számvevőszék megállapította, hogy a törvényjavaslat szerkezete és tartalma a törvényi előírásoknak megfelel. Az ellenőrzés értékelte azt is, hogy a Magyarország Alaptörvényében rögzített államadósság-szabály a 2021. évben teljesült-e. Megállapította, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően számított államadósság és a bruttó hazai termék hányadosaként meghatározott államadósság-mutató 2021. év végi értéke 76,8 százalék, ami alacsonyabb a 2020. év végi 79,3 százaléknál. Következésképpen az államadósság-szabály teljesült. A kormányzati szektor GDP-arányos hiányára vonatkozó követelményeket 2021-ben nem kellett teljesíteni, mivel a koronavírus-járvány negatív hatásainak kezelése érdekében az Európai Unió 2021-ben is fenntartotta a 2020-ban életbe léptetett mentesítési záradékot. A hazai jogrendben a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítása mondta ki, hogy a hiány mértékére vonatkozó előírást 2021 és ’23 közötti költségvetési években nem kell alkalmazni, így jogilag sem kifogásolható, hogy a kormányzati szektor uniós módszertan szerint számított 7,1 százalékos GDP-arányos hiánya meghaladta az úgynevezett maastrichti kritérium szerinti 3 százalékos értéket. Nem véletlen, hanem nagyon is tudatos döntés volt, hogy az Európai Unió illetékes testülete és a magyar Országgyűlés is felmentést adott a szigorú hiánycél teljesítésének kötelezettsége alól, a költségvetési egyensúly fenntartása ugyanis nem abszolút prioritás, mivel vannak olyan helyzetek, amikor az emberek egészségének, a családok létbiztonságának, a munkahelyek védelmének érdekében az ezt szolgáló kiadásokat az államháztartás egyensúlyának rovására is célszerű, sőt szükséges növelni. 2020-ban és 2021 első negyedévében, azaz a koronavírus-járvány legsúlyosabb időszaka alatt ez az összefüggés nyilvánvaló volt mindenki számára, a járvány sikeres megfékezését követően azonban már felmerült a kérdés, hogy nem lenne-e célszerű a járvány alatt felhalmozódó adósságot szigorú költségvetési politikával jelentősen csökkenteni. A józan ész mellett a 2008-2009-es globális pénzügyi válság nemzetközi tapasztalatai is arra intettek, hogy a hirtelen költségvetési
