Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 22. kedd - 41. szám - Az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK:

1485 DR. APÁTI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Még mielőtt elfelejteném, néhány kérdéssel kezdeném. Jól értem, jól értjük-e, hogy a mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanokra vonatkozó külön táblázat megszűnik, de ettől függetlenül az eddig megismert formátumban, tehát az augusztus előtt megismert formátumban számot kell adni a mezőgazdasági célú ingatlanokról? (Dr. Répássy Róbert bólint.) Tehát nem arról van szó, hogy ami termőföld vagy erdőművelési ág, akkor azt ugyanúgy, mint a közeli hozzátartozókkal közösen használt házat vagy lakást, nem kell feltüntetni; föl kell tüntetni, csak más, már a korábbi években megismert formátumban. (Dr. Répássy Róbert: Igen.) Jó, akkor jól értettem, köszönöm. Nos, legalább harmadszor foglalkozunk ebben a 2022 májusában indult ciklusban ezzel a kérdéssel. (20.50) Kezdődött azzal, hogy a nyári szünet beállta előtti, ha jól emlékszem, utolsó zárószavazás alkalmával bevezettek egy szinte semmit nem érő, szinte jelképesnek tekinthető rendszert, amely jövedelemsávok szerint viszonylag széles sávokban meghatározva egy 1-től 5-ig terjedő kategóriaskálán kellett számot adni jövedelemről, vagyonról és minden, önök által lényegesnek tartott körülményről. Aztán jött az Európai Bizottsággal való megegyezés hosszú, rögös, kátyús útja és folyamata, aztán gyakorlatilag visszaállították úgymond az eredeti állapotot, csináltak egy ilyen in integrum restitutiót e tekintetben, és visszaállt a számításaim szerint 2014-től hatályos szabványok és előírások szerinti rendszer, majd ennek most egy kisebb mérvű finomítása, módosítása van előttünk. Hát, valljuk be őszintén, kevesebb mint fél esztendő alatt ez sok mindennek tűnik, de átgondolt stratégiának semmiképpen sem. Azzal együtt, hogy ha most nagyon őszinték akarunk lenni, akár mondhatom ezt azoknak is, akik rövidebb ideje ülnek itt, ebben az Országgyűlésben, mondhatom azoknak is, akik már politikai veteránoknak számítanak, hogy gyakorlatilag a felszín kapargatása bármilyen típusú formanyomtatványon megtett vagyonnyilatkozat. A leghatékonyabb eszköz, ha tetszik, ha nem, nem az Adatvédelmi Hatóság meg az információszabadsággal kapcsolatos szabályok, még csak nem is a parlament.hu-n való közzététel, hanem az élelmesebb magyar újságírók, legyenek azok baloldaliak, vagy jobboldaliak, azok, akik értik és tudják, hogy hogy kell utánanézni legális körülmények között egy képviselő vagy egy állami vezető vagyonának. Konkrétan a honlapra kitett vagyonnyilatkozatból túl nagy botrány még nem robbant ki, a leghanyagabb képviselőket leszámítva nem sokan szaladtak bele ilyen jellegű botrányokba, ami Rogán Antalnak például sikerült egyébként, mert ő annyira felületes volt, annyira nem tartotta fontosnak, vagy annyira a törvények felett érzi már saját magát, hogy többször is pontatlan nyilatkozatot közölt a 2014-18-as ciklusban. Igazából az újságírókon kívül egy lényeges eszköz lenne, aminek persze pontosan körülírt szabályait kellene megalkotni, ez a vagyonosodási vagy vagyonvizsgálati rendszer lehetne, amelyet négyévente egyszer lenne érdemes elvégezni országgyűlési képviselők, állami vezetők és egy jól meghatározott, pontosan körülírt személyi kör vonatkozásában. Hiszen ez tudna igazából választ adni arra, hogy a képviselőknek, állami vezetőknek a legális jövedelmükkel arányos, annak megfelelő a vagyongyarapodásuk, avagy azt gyanús mértékben meghaladja, és ebben az esetben, ha más nem, legalább adóügyi vagy adópolitikai következményei lennének az aránytalanul magas vagy nagy vagyongyarapodásnak. Lehet akár az augusztusban bevezetett formanyomtatványon vagyonnyilatkozatot tenni, meg lehet az új vagyonnyilatkozaton, be lehet vallani a közös életvitelszerűen használt lakóingatlant, vagy éppen azt pont ki lehet belőle hagyni, mindig csak a felszínkapargatás van. Ebben sajnos Brüsszel is élenjáró, több fontos kérdésben látszatmegoldásokat alkalmaz. Íróasztalfiókoknak meg a szekrények polcainak gyártanak és gyártatnak különböző szabályzatokat, de a gyakorlati használhatósága a nullához közelít, vagy még a nullát sem éri el, hogy így fogalmazzak. Például ezek a 32 éve feloldhatatlan anomáliák vezetnek oda - csak hogy személyes példát mondjak -, hogy az a furcsa és rendkívül meredek helyzet áll elő, hogy például személy szerint a kimutatható és általam abszolút őszintén bevallott vagyon és jövedelem alapján személy szerint én vagyonosabb képviselőnek vagy politikusnak számítok, mint az önök kormányának több minisztere, ami azért, valljuk be őszintén, tényleg nagyon kemény. Én őszintén bevallom, amim van. Borzasztóan sok pótlapot kell, főleg a mezőgazdasági ingatlanokhoz hozzátenni, meg is szoktam kapni a kritikákat, főleg a felkészületlen újságíróktól. Ez is veszélyes tud lenni, hogy ha egy újságíró csak azt hiszi, hogy ért hozzá, aztán még arra sem alkalmas, hogy mondjuk, egy mezőgazdasági rendeltetésű ingatlan, osztatlan közös tulajdonú ingatlan összes területe és a képviselő tulajdonában álló résztulajdon alapján a négyzetméterre pontosan ki tudja számítani, hogy az adott tulajdoni hányad vagy résztulajdon milyen területet fed le. Ebből adódhatnak akár sok száz hektáros eltérések. Vagy amikor olyanokat közölnek, hogy adott képviselőnek 29, 30 vagy negyvenvalahány ingatlana van, csak azt nem veszik figyelembe, hogy akár egy legelő, vagy erdő művelési ágú területnél ha az adott képviselő ugyanabban a területben négyszer, ötször négy-öt különböző szerződés alapján szerzett kétségkívül egyre nagyobb tulajdoni hányadot, az nem azt jelenti, hogy 4-5-6-8-10 ingatlana van. Az azt jelenti, hogy abban az adott ingatlanban több szerződéssel jut hozzá értelemszerűen egyre növekvő mennyiségű tulajdoni hányadhoz, de a kettő nem ugyanaz. Az egyik alkalmas a közvélemény hergelésére, a másik meg megmutatná a valóságot.