Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 22. kedd - 41. szám - Az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:

1479 törvény rendelkezései alapján tesznek eleget a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségeiknek, a 2022. évi XXXI. törvénnyel bevezetett új vagyonnyilatkozat-tételi szabályok szerint legelőször 2023. január 31. napjáig a 2022. november 1-jén fennálló állapot szerint tesznek vagyonnyilatkozatot. Deregulációra kerülnek azon átmeneti rendelkezések, amelyek a korábban hatályos vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek továbbalkalmazásáról rendelkeztek, ezáltal megoldottá válik a kétszeres nyilatkozati kötelezettség elkerülése. A javaslat másik lényeges eleme, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot új feladatkörrel ruházná fel. Az új feladatkörében eljárva a hatóság az átláthatósági eljárás keretében ellenőrizhetné a központi információs közadat-nyilvántartás felületén való közzététel teljesítését. E jogkörben a hatóság hivatalból, valamint bejelentés alapján 60 napos eljárási határidőben járhatna el. Jogsértés esetén annak megállapítására, megszüntetésére való felhívásra, valamint ha ennek a kötelezett a 15 napos határidőn belül nem tesz eleget, 100 ezertől 20 millió forintig terjedő bírság kiszabására volna jogosult. A javaslat az infotörvény hatályos vizsgálati eljárása alól a felülettel összefüggő kötelezettségek vizsgálatát kivonná, így bármely erre irányuló bejelentés esetében a hatóság a jogsértést az új hatósági eljárás keretében volna jogosult vizsgálni. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány az Európai Bizottság irányába tett vállalások megvalósítására és végrehajtására törekszik. Az előttünk fekvő törvényjavaslat is ezt a célt szolgálja. Kérem, hogy az előadottak alapján támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) (20.10) ELNÖK: Köszönöm szépen, Mészáros Lajos képviselő úr. Most megadom a szót Sebián-Petrovszki László képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan törvényjavaslat fekszik itt most előttünk, amelyről a vitát folytatjuk, amelynek az elméleti célja az lenne, hogy az egyes állami vezetők, beleértve országgyűlési képviselőket, minisztereket, kormányzati és állami hivatalok vezetőit, számoljanak be minél teljeskörűbben arról a vagyonról, amellyel rendelkeznek, illetve azokról a jövedelmekről, amelyeket ők megkapnak. Miért is van egyáltalán erre szükség? Hogy is alakult ki? Mi volt a célja annak, hogy ez így kialakult? Az ok, hogy ezek az emberek olyan információk és olyan döntési helyzetek birtokában vannak, amelyek akár egyes cégek, cégcsoportok, erőforrások, erőforrások felett rendelkezők érdekeit szolgálhatják, és ne legyen ezeknek a helyzeteknek olyan eredménye, hogy valaki anyagi előnybe hozza ezt a bizonyos döntéshozó kört, vagy ha igen, akkor az derüljön ki, legyen eljárás, tehát legyen egyfajta ellenőrzése ennek a bizonyos bevallásnak vagy vagyonállapotnak, és ha az eltér a magyarázhatótól - illetve legyen ez az egész nyilvános, hogy a nyilvánosság erejével lehessen kikényszeríteni azt, hogy ezek a döntéshozók ne fogadjanak el, mondjuk, kenőpénzt, ne váljanak korrupttá, és hasonló helyzetek ne fordulhassanak elő. Szerintem egyikünk sem vitatja azt, hogy még a mai Magyarországon is egy általános elvárás, társadalmi elvárás az, hogy ezeknek az állami vezetőknek, képviselőknek, hivatalok vezetőinek a vagyona, vagyongyarapodása, jövedelme átlátható legyen, és így tegyük lehetővé azt, hogy ne befolyásolhassa őket senki, és ne kaphassanak extrajövedelmet, pénzt azért, amit ők tesznek. Az alapkérdésben tehát, azt gondolom, hogy tud lenni egyetértés. A probléma a következővel, a konkrét javaslattal van; az államtitkár úr egy másik törvény kapcsán ma délelőtt meghallgatta ezt már tőlem. A helyzet az, hogy egy pillanatig nem hihető, hogy a Fidesz ebben az ügyben úgy jár el, ahogy egyébként egy felelős kormány egy demokráciában eljárna, vagyis hogy érzékeli, hogy egy terület, egy működés nem úgy történik, ahogy az egyébként ildomos lenne, ahogy az az állampolgárok javára válna, ahogy azt a szavazók szeretnék; például érzékeli azt, hogy az állami vezetőknek a jövedelem-, illetve a vagyonbevallása nem tökéletes, hiba csúszik bele, kikerülhető, megkerülhető, és ezért javaslattal él, hogy hogyan lehessen ezeket a hibákat kiküszöbölni, hanem az történik ebben az ügyben is, mint oly sok ügyben az elmúlt hetekben, hogy egyáltalán nem azért, mert a Fidesz bármilyen módon egy jobb országot szeretne teremteni, bármilyen módon azt szeretné, hogy jobban működjön ez az ország, azaz például ebben a konkrét ügyben kisebb legyen a korrupció, ne legyenek korrumpálhatók államtitkárok, miniszterek vagy állami vezetők, nem ezért cselekszik a Fidesz, hanem csak és kizárólag azért, mert az Európai Unió számára vállalt bizonyos dolgokat, kényszerből vállalt bizonyos dolgokat azért, hogy az európai uniós források újra jöhessenek Magyarországra. Itt tehát semmiféle olyan magasztos cél nem vezeti a kormányt, illetve a Fideszt, hogy ezt a helyzetet, amely a vagyonnyilatkozatok terén van, rendbe tegye, és egy átlátható, világos, korrupciómentes Magyarországot teremtsen. Hát, egy fenét! És hogy miért gondolom ezt, hogy nem vezeti semmilyen őszinteség ebben a kormányt, ezt nemcsak az elmúlt 12 év átélése és tapasztalata mondatja velem, hanem már azzal kezdem, hogy minek hívja ezt a törvényt a kormány; úgy indul, hogy az Európai Bizottság kérésére javasolja ezt és ezt és ezt a kormány. Tehát véletlenül sem a saját céljai érdekében, mint amit mondtam, véletlenül sem egy jobb ország megteremtése érdekében jön ezzel a javaslattal ide a Fidesz, illetve a kormány, hanem csak azért, hogy az uniós források miatt Brüsszelnek megfelelő lépéseket tudjon bemutatni.