Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 22. kedd - 41. szám - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről:

1468 Ezt kérdezném is államtitkár úrtól, hogy ha bekövetkezik egy ilyen sajnos nagyon valószínű helyzet, hogy ezzel az ötéves szabállyal élni kell, akkor ez pontosan mit jelent, ennek a gyakorlati megvalósítását hogyan képzelik el. Jó lenne ezt elkerülni, jó lenne, ha erről csak elvi síkon kellene értekezni, de nem véletlenül építették ebbe a javaslatba. Ha ez nem lenne egy közelgő veszély, akkor ez a normaszövegben semmiképp nem szerepelne. Az pedig, hogy itt akár az MNB elnökének, akár más érintett vezetőknek a fizetését megemelik, vagy a fizetésemelés idejét most látják elérkezettnek, arra persze lehet azt mondani, hogy ez egy olcsó ellenzéki fogás, és milyen kicsinyesség itt akár a jegybankelnök úr zsebében kotorászni, de pontosan olyan időket élünk, amikor ez kifejezetten irritatív jellegű, kifejezetten igazságtalan. Durván sérti az emberek igazságérzetét akkor, amikor forintalapon adósodik el a lakosság, amikor az előbb említetteknek megfelelően sajnos minden esély megvan arra, hogy a forintalapú hitelek okoznak hamarosan akkora katasztrófát, mint korábban a devizaalapú hitelek, akkor, amikor a munkanélküliség növekedésével kell számolni, nem a gazdasági fejlődés lassulásával, egyenesen gazdasági visszaeséssel, és akkor, amikor mondjuk, ilyen kérdésekben is a budapesti íróasztalok mögül meg a budapesti ablakok mögül esetleg a távolabbi, a több száz kilométerre lévő vidékre kellene tekinteni. Higgyék el, nem olcsó demagógia a részemről, mikor azt mondom, hogy ezt elég nehéz megértetni, mondjuk, azzal a Kelet-Magyarországon élő nyugdíjassal, akinek, mondjuk, nincs 100 ezer forint nyugdíja sem, azzal a Kelet-Magyarországon és Szabolcs megyében élő munkavállalóval, akinek átlagban még most sincs meg a nettó 200 ezer forintos fizetése, hogy a jegybankelnök úr most már nem elégszik meg 5 millió forint körüli fizetéssel, hanem bőségesen 6 millió forint fölé emelt javadalmazásban részesül, nem beszélve az egyéb juttatásairól. Tehát e tekintetben érdemes lenne azért önmérsékletet tanúsítani, mert mondjuk, valószínű, hogy Matolcsy úrnak és vezető beosztású kollégáinak a magyar lakosság egyre jelentősebb részével ellentétben, mondjuk, nem kenyérre, gáz- vagy villanyszámlára kell a mostani fizetése és a megemelt fizetés különbözete, tehát az emelés mértéke. Úgyhogy valószínűleg szereznének komoly szimpátiapontokat a lakosság körében, hogyha az önmérséklet mezejére lépve vagy talajára lépve az ilyen jellegű rendelkezéseket kivennék ebből a szövegből. Önmagában már emiatt is azt kell mondanom, hogy a Mi Hazánk nem fogja tudni támogatni ezt a javaslatot, arra pedig az előbb említetteknek megfelelően választ várok én is államtitkár úrtól, hogy hogyan kell érteni vagy értelmezni, a gyakorlatban hogy fog kinézni veszteség esetén ennek az ötéves szabálynak az alkalmazása, öt egyenlő részre kívánják osztani a veszteséget, vagy mégis itt saját maguk számára milyen fizetési könnyítést vagy konstrukciókat találnak ki. Remélem, hogy nem arról van szó, hogy itt a virtuális térben való matematika, a virtuális matek kezdődik el. Úgyhogy egyrészt ezekre várnánk válaszokat, de talán még abban az időszakban, amikor az ellenzéki képviselők is tudnak erre reagálni. Tehát arra kérem a tisztelt államtitkár urat, hogy ne alkalmazza azt a futballban egyébként nagyon hasznos taktikát, hogy akkor akar gólt rúgni, mikor az ellenfél vagy az ellenzék erre már nem fog tudni válaszolni a házszabály rendelkezései miatt. Úgyhogy tisztelettel kérem, hogy emelkedjen szólásra. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Csárdi Antal képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon nehéz a Magyar Nemzeti Bankról önök által benyújtott törvényjavaslatról érzelmek nélkül beszélni, és nem is tudom megtenni. A törvénytervezet egyetlen pontjával szeretnék foglalkozni, ez pedig a Nemzeti Bank elnökének és ezáltal vagy ezen túl, ezen keresztül két tucat állami vezetőnek a fizetésemelése. Elképesztő, vérbő pofátlanság, milliók megalázása, hogy a kedvezményezettek fizetésüket százezrekkel, akár egymillió forint feletti összeggel is emelik, miközben a tanároktól, a szociális dolgozóktól és más közalkalmazottaktól pedig teljes mértékben megtagadják a szükséges érdemi béremelést. Egyszerűen azt gondolom, hogy azzal kell kezdeni ezt a felszólalást, hogy érdemes megnézni, hogy mikor, milyen gazdasági környezetben nyújtották be önök ezt a förmedvényt. És amikor erről beszélünk, akkor értelemszerűen először az inflációról kell beszélnem, és azért az inflációról, mert a Magyar Nemzeti Bank elsődleges feladata a törvény szerint az árstabilitás fenntartása. Ehhez képest ma Magyarországon 20 százalékot meghaladó az infláció mértéke a KSH adatai alapján. (19.00) És azért emelem ki, mert azt gondolom, hogy ennek még lesz jelentősége a későbbiekben, és ha csak az élelmiszerek áremelkedését vizsgáljuk, akkor az körülbelül 45 százalékos, megint csak a KSH adatai alapján. Ez azt jelenti, hogy 20 és 50 százalék között van minden magyar dolgozó állampolgárnak a reálbércsökkenése. És önök ebben a környezetben nyújtják be ezt a javaslatot, de ugye, kiemeltem, hogy a KSH adatai alapján mondtam el a számokat. A valóság ettől eltér. Az egyik gazdasági portál hároméves folyamatos árkövetés alapján 42 alapvető élelmiszer árát vizsgálva megállapította, hogy az élelmiszer-infláció nem a KSH által mért 43 vagy 45 százalék, hanem 54 százalék fölött van. A legolcsóbb félbarna kenyér most 600 forint, és a legolcsóbb alatt minőséget is szeretnék jelezni. Tehát a legolcsóbb félbarna kenyér most 600 forint, egy éve még