Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. október 3. hétfő - 27. szám - Interpellációk - Kordás László (DK) - a pénzügyminiszterhez - „Mikor kívánják megemelni a magyar minimálbért az uniós irányelvben foglaltak szintjére?” címmel - ELNÖK: - ELNÖK: - KORDÁS LÁSZLÓ (DK): - ELNÖK:
139 önt: mikor kívánják megkezdeni a szociális partnerekkel (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a tárgyalást, és mikor vezetik be az európai uniós minimálbért a szabálynak megfelelően? Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Koncz Zsófia államtitkár asszony válaszol. Öné a szó. DR. KONCZ ZSÓFIA technológiai és ipari minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy azért azzal kapcsolatban kifejezzem a gondolataimat, hogy az embert olyan furcsa érzések környékezik meg, amikor öntől kapok egy ilyen kérdést, amely a munkavállalókkal, a foglalkoztatással és a minimálbérrel kapcsolatos, mert azért önök 2002 és 2010 között egy olyan kormányzást tudhatnak maguk mögött, amely, azt gondolom, hogy a magyar munkavállalók számára nem éppen volt kedvező. Ön pedig ebben az időszakban politikai államtitkárként is részt vett ebben a munkában 2004 és 2006 között. Most természetesen végül is értem a felszólalást, hiszen jelenleg bér- és munkaügyi árnyékminiszterként szólal fel. Az irányelvvel kapcsolatban néhány pontosítást engedjen meg! Az irányelv a baloldali álhírekkel ellentétben sem a megjelenésekor, sem elfogadása előtt nem tette, jogalap hiányában nem is tehette kötelezővé a tagállamok számára, hogy egyetlen képlet alapján határozzák meg a minimálbért. A tagállamoknak azt kell garantálniuk, hogy minimálbéreik lehetővé teszik a munkavállalók számára a tisztességes életet, figyelembe véve a megélhetési költségeket és az átlagos fizetési szinteket. Az irányelv nem uniós minimálbért határoz meg, hanem egy keretrendszert hoz létre, amelyben alapvető iránymutatásokat, minimumkövetelményeket ír elő a tagállamok számára a minimálbér meghatározásához, amelyeket Magyarország egyebekben már régóta alkalmaz. A 2022-es 20 százalékos emelés egyébként a legnagyobb volt az Európai Unión belül, és azt kell mondjam, ha arra gondolunk, hogy ki volt a minimálbéremelések ellenzője, akkor egyértelműen önök jutnak eszünkbe. A Fidesz-kormány pedig már ’98 és 2002 között is a minimálbér-emelés mellett volt. Ezt néhány adattal hadd támasszam alá! A minimálbér Magyarországon ’98-ban 19 500 forint volt, az első Orbán-kormány utolsó évében, 2002-ben már 50 ezer forint volt. Azt gondolom, hogy akkor is hangot adtak annak, hogy alapvetően ez hihetetlen hiba, és a magyar gazdaságra rendkívül rossz hatással lesz, ha ilyen mértékben növeljük meg a minimálbért. Ehhez tartották is magukat, hiszen 2002 és 2010 között a baloldal mindössze 23 500 forinttal emelte a minimálbért. 2010-ben a minimálbér 73 500 forint volt, ’22-re viszont már 200 ezer forintra emelkedett. (Folyamatos közbeszólások a DK soraiból.) Nagyon megköszönöm, ha végig is hallgat, mert úgy gondolom, hogy én is rendkívül udvarias vagyok. A garantált bérminimum 260 ezer forint jelenleg, vagyis az Orbán-kormányok folyamatos béremelésének köszönhetően már magasabb a minimálbér, mint az önök baloldali kormányzása alatt az átlagbér volt. ’22 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 500 ezer forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 344 700 forint volt. Az is a tényekhez tartozik, hogy a baloldali kormányzás alatt folyamatosan nőtt a munkanélküliség, és 2010-re ez már közel 12 százalék volt, ’22-ben a munkanélküliség 3,5 százalék volt, idén nyáron több mint 4,7 millió fő dolgozott Magyarországon, ami a rendszerváltás óta is rekord. Arra szeretném önöket kérni, hogy ezeket a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos intézkedéseit a kormánynak inkább támogassák, mert azt gondolom, hogy a magyar emberek megtanulták azt, hogy kire tudnak számítani ezekben az időkben. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár asszony válaszát. Megkérdezem képviselő urat, elfogadja-e az államtitkári választ. Öné a szó. KORDÁS LÁSZLÓ (DK): Tisztelt Államtitkár Asszony! Azzal kezdte a hozzászólását, hogy furcsa érzések vannak önben. Bennem is furcsa érzések vannak a válasza kapcsán, hiszen nem válaszolt a feltett kérdésemre. Megkérdeztem, mikor kezdik el a tárgyalásokat a szociális partnerekkel az uniós szabályozásnak megfelelő minimálbér-szabályozás bevezetésére. Ön erre nem válaszolt. A másik, hogy ön azt állítja, hogy egy képletet fogalmazna meg ez a javaslat. Nem egy képletet fogalmaz meg, éppen a tárgyalást kellene önöknek elkezdeni a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel, és önöknek kellene megállapodni abban a módszertanban, ami a tárgyalási alapot jelenti és ahonnan indulnak majd a minimálbértárgyalások. Önök ezt nem tették meg. Körülbelül másfél éve a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a LIGA Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége letett a kormány asztalára egy javaslatot, amit még csak napirendre sem voltak hajlandóak venni. Elnézését kérem ezért (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), de nem tudom elfogadni a válaszát. (Taps a DK soraiban.) ELNÖK:
