Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 21. hétfő - 40. szám - Orosz Anna (Momentum) - az igazságügyi miniszternek - „Mit tesz a magyar nők egyenlőségéért, biztonságáért a Fidesz, és mikor ratifikálják az Isztambuli egyezményt?” címmel - ELNÖK: - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1343 Most a Momentum következő képviselőjének felszólalására kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Orosz Anna, a Momentum képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni az igazságügyi miniszternek: „Mit tesz a magyar nők egyenlőségéért, biztonságáért a Fidesz, és mikor ratifikálják az Isztambuli egyezményt?” címmel. Miniszter asszony távolléte miatt válaszadásra Répássy Róbert államtitkár urat jogosította fel. Kérdezem, elfogadja-e a válaszadó személyét, vagy személyesen a miniszter asszonytól kéri a választ. OROSZ ANNA (Momentum): Igen, elfogadom. ELNÖK: Igen. Öné a szó. OROSZ ANNA (Momentum): Köszönöm. Tisztelt Államtitkár Úr! A héten van a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja. Ez alkalomból mindenekelőtt szeretném köszönteni a karzaton helyet foglaló nőjogi szervezetek képviselőit. Hálásak vagyunk a munkájukért, amelyet a nők elleni erőszak áldozataiért nap mint nap tesznek. Pont tíz év telt el Varga István fideszes képviselő hírhedtté vált felszólalása óta. Itt, ebben a Házban tíz évvel ezelőtt szó szerint a következőt mondta: „Talán az anyáknak vissza kéne térniük a gyereknevelés mellé, szülni két-három vagy inkább négy-öt gyereket, és akkor fel sem merülhetne a családon belüli erőszak.” Ahelyett, hogy önök párttársuk szellemiségével szemben kiépítettek volna egy olyan rendszert, amely biztosítja a nők esélyegyenlőségét az élet minden területén, amely biztosítja az erőszak megelőzését és az áldozatok védelmét, 12 év kormányzás után még mindig hetente kell olvasnunk a hírekben, hogy az ország melyik szegletében vertek éppen holtra egy fiatal nőt, feleséget, anyát, nagymamát, idős nőt. (A jegyzői székben dr. Szűcs Lajost dr. Vinnai Győző váltja fel.) Megbízható és rendszerezetten gyűjtött adatok híján a civilekre és az Európai Unióra kell támaszkodnunk, ha tiszta képet akarunk kapni a témában. Az Unió Alapjogi Ügynökségének reprezentatív adatai szerint Magyarországon élete során minden ötödik nő szenved el testi vagy szexuális erőszakot partnere részéről. Jelen pillanatban hazánkban körülbelül 220 ezer nő él olyan párkapcsolatban, ahol partnere bántalmazza, mégis csupán az esetek 5 ezreléke jelenik meg a rendőrségi statisztikákban. Konkrét esetek, például Renner Erika és Orosz Bernadett esete is azt bizonyítja, hogy a magyar intézményrendszer távolról sincs felkészülve az áldozatok szakszerű és érzékeny segítésére, amely évekkel elhúzza szenvedésüket és testi-lelki felépülésüket. (16.50) Mindeközben Varga Judit politikai hisztinek nevezte az isztambuli egyezményt, és kijelentette: a nők nagyon jól vannak Magyarországon, nem kell választaniuk a család és a munka között, a kormány pedig keményen fellép (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a családon belüli erőszak ellen is. A kérdéseim ezért önhöz a következők. Ha állításuk igaz volna, akkor hogy lehet ilyen alacsony a büntetőeljárások aránya? (Az elnök ismét csenget.) Hogyan tudnak eredményesen fellépni a családon belüli erőszak ellen, ha a mai napig nincsen hivatalosan vezetett, rendszerezett statisztikai adatgyűjtés az ilyen esetekről? Mit tesz a magyar nők egyenlőségéért és biztonságáért a Fidesz-kormány, és mikor ratifikálják végre az isztambuli egyezményt? Várom válaszait. (Taps a Momentum és a Párbeszéd padsoraiban.) ELNÖK: Képviselő Asszony! Kettő perc a felszólalási időkeret. Kérem, legközelebb szíveskedjen bemérni! Nem túl nehéz ez. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Répássy Róbert államtitkár úrnak, aki az azonnali kérdésre válaszol. DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Örülök, hogy jól emlékszik a múltra, mint ahogyan mi is jól emlékszünk arra, hogy az önök szövetségese, Gyurcsány Ferenc az öregecskedő feleségek lecseréléséről értekezett, amikor miniszterelnök volt. (Közbeszólások a Momentum padsoraiban.) Tisztelt Ház! Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy Magyarország kiemelt figyelmet fordít a családok, a gyermekek és a nők védelmére, ahogyan azt az Alaptörvény is előírja. Az Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdése értelmében: „Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.” Nemzeti jogrendünk számos jogi biztosítékot tartalmaz, és a kormány jelentős lépéseket tesz az áldozatok támogatása érdekében. A kormány meggyőződése szerint a kapcsolati erőszakkal és a nők elleni erőszakkal szembeni fellépés hatékonysága nem egyezmények ratifikálásában, hanem a tényleges intézkedések megvalósulásában mérhető. A magyar kormány a nők elleni erőszak minden formája elleni hatékony fellépést az egyik legfontosabb prioritásnak tekinti, és ez a cél folyamatosan tükröződik és érvényesül a kormány jogalkotási törekvéseiben. Szeretném jelezni, hogy az igazságügyi tárca honlapján megjelent egy áttekintő táblázat, amely az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és kapcsolati erőszak küzdelméről és azok megelőzéséről szóló isztambuli egyezmény alapján készült, és részletesen bemutatja azokat a magyar jogi eszközöket, amelyek a nők védelmét és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet szolgálják. Az említett táblázatból világosan kitűnik, hogy az isztambuli
