Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 21. hétfő - 40. szám - Szabadi István (Mi Hazánk) - a külgazdasági és külügyminiszterhez - „Mi az igazság a stratégiai földgázkészlet beszerzésével kapcsolatban?” címmel
1331 önkormányzatokkal kormánybiztosként Láng Zsolt képviselőtársunk tárgyal, az energia-veszélyhelyzeti operatív törzs is folyamatosan vizsgálja a felmerülő kérdéseket, ideértve az ön által felvetett önkormányzati bérlakások helyzetét is. Talán képviselő úr is egyetért azzal, hogy ebben a rendkívüli helyzetben a kormányzatnak, az önkormányzatoknak és a civil szférának az összefogására van szükség. Ebben szeretném kérni képviselő úrnak is a támogatását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK: Megköszönöm államtitkár asszony válaszát. Megkérdezem képviselő urat, elfogadja-e a választ. JÁMBOR ANDRÁS IMRE (Párbeszéd): Nem tudom elfogadni a választ. Csodálatos gyöngyszemek voltak ebben a válaszban. Nekem a kedvencem talán az, hogy nem lenne energia, ha az ellenzék jutott volna kormányra. Szerintem ez a fizika törvényeivel kicsit ellentétes talán. De ha magát a szankciós politikát nézzük, vezessük már végig, hogy mi történt az energiapiacon az elmúlt években. Az az európai tőzsdei liberalizáció, amit a Bizottság csinált, és amit önök mindig kihagynak, pedig egyébként, ha valamit lehetne támadni, akkor ezt kéne támadni, az vitte fel az energiaárakat tavaly novemberben. Ha a holland gáztőzsde árfolyamát megnézzük, attól függetlenül, hogy hogyan változtak a szankciók, így ugrál föl, aztán így ugrál le. (Kezével mutatja.) Tehát ha csak a szankciókon múlna, hogy milyen az energiaár jelenleg a világban, akkor nem ingadozhatna ez a dolog. Számos tényező járul hozzá ezekhez. Én egyébként a rezsicsökkentést soha nem elleneztem, ilyen mondatot tőlem nem fog találni, úgyhogy talán jogos a kérdésem. Végtére is az lenne a kérdésem: meg tudják-e ígérni azt, hogy megoldják ezt a problémát? Mert ez volt a kérdésem, és szerintem egy felelős kormánynak erre a kérdésre tudnia kellene válaszolni. (Taps a Párbeszéd padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Ha jól érzékeltem, képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Tájékoztatom önöket, hogy az elfogadott napirendünknek megfelelően a határozathozatalra a holnapi ülésnapon kerül sor. Szabadi István (Mi Hazánk) - a külgazdasági és külügyminiszterhez - „Mi az igazság a stratégiai földgázkészlet beszerzésével kapcsolatban?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Szabadi István, a Mi Hazánk képviselője, interpellációt nyújtott be a külgazdasági és külügyminiszterhez: „Mi az igazság a stratégiai földgázkészlet beszerzésével kapcsolatban?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A miniszterelnök úr a választások előtt azt ígérte a magyar családok számára, hogy a rezsicsökkentést az olcsó orosz gáz segítségével tudja majd megvédeni, melynek feltételeit az oroszokkal tavaly októberben évi 4,5 milliárd köbméter gáz szállítására megkötött hosszú távú megállapodás biztosítja. Ehhez képest júliusban a rezsicsökkentés korlátozásáról döntött, október végén pedig kénytelen volt elismerni, hogy az oroszokkal megkötött gázszerződés ára az európai tőzsdei árakhoz, mégpedig a holland TTF gáztőzsde áraihoz igazodik, és Brüsszelt okolta azért, hogy az oroszokkal nem lehetett fix áras szerződést kötni. Miniszterelnök úr Vlagyimir Putyin orosz elnökkel február 1-jén megtartott közös sajtótájékoztatóján azt is kijelentette: nagyon közel kerültek a megállapodáshoz, hogy egymilliárd köbméterrel több legyen az éves garantált orosz gáz Magyarországon. (15.50) Három nappal később a Kossuth rádióban a plusz 1 milliárd köbméter gáz beszerzéséről azt nyilatkozta, idézem: „majdnem eljutottunk a megállapodásig, még a külügyminiszter úrnak futnia kell egy-két kört”. Ez a megállapodás februárban minden bizonnyal nem jött létre, mert a július 13-án kihirdetett energetikai veszélyhelyzeti intézkedések között szerepelt 700 millió köbméter pótlólagos gáz beszerzése, emellett az energiahivatal adatai alapján a gáztárolókban június közepén az előző évekhez képest feleannyi gáz volt, ezért volt érthetetlen, hogy miért adtak el 500 millió köbméter gázt Szerbiának. A holland TTF tőzsdei jegyzései júniustól meredeken emelkedni kezdtek, és augusztusban tetőztek, amikor megawattóránként 340 eurót kellett fizetni a gázért. Ehhez hozzájárult az is, hogy a brüsszeli gázalku június 23-án előírta a tagállamok számára, hogy október 1-jéig a gáztárolókat legalább az előző ötévi átlagos gázfogyasztás 35 százalékáig töltsék fel, ami a földgáz iránti keresletet és az árakat is megnövelte.
