Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 10. csütörtök - 38. szám - Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KORDÁS LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:

1185 módon, ahogy a szülő azt mindenképpen igényli. Talán az egyik legfontosabb terület azok segítése, akik családtagjukat, hozzátartozójukat ápolják. A gondozói szabadság meghatározását és az öt nap megadását, rendelkezésre bocsátását mindenképpen egy fontos jogszabályi paragrafusmódosításnak tartom a magam részéről. A kisgyermekes szülők esetében egy rugalmas biztosítási rendszer kerül bevezetésre. A gyermek nyolcéves koráig a munkavégzés helye, a munkarend módosítása, a távmunkakeret, a részmunkaidő témájában a szülő kérvényt adhat be, kérvényt nyújthat be, és a munkáltató köteles 15 napon belül írásban válaszolni erre a kérelemre, biztosítva a szülőnek azt a jogát, hogy a gyermekét tudja nevelni. Átlátszó és kiszámítható munkafeltételeket szab az az irányelv-módosítás, amely egyértelműen kimondja azt, hogy a foglalkoztatás feltételezett tartalmát, az előírásokat, az elvárásokat nem 15, hanem 7 napon belül írásban köteles a munkáltató megadni a munkavállaló részére, és ezáltal biztosítva azt, hogy olyan paraméterekkel és olyan feltételekkel tudja a munkáját végezni, mint ami a szóbeli megállapodásban is megtörtént. Könnyítés a munkavégzés szempontjából, hogy az eltérő munkakezdés előtt 48 órával szükséges, kötelező közölni a munkavállalóval azt, akár van kollektív szerződés, akár nincs, hogy milyen műszakban és milyen rendben kerül besorolásra, illetve meghatározza a jogszabálycsomag, hogy éjszakai műszakban megfelelő pihenőidővel lehet elrendelni munkavégzést, ezt a pihenőidőt pedig mindenképpen meg kell adni a számára. Ez a 37 jogszabály-módosítás mindenképpen tartalmazza azokat a biztosítékokat, amelyeket a munkavállalók megkapnak a következő időszakban. Továbbra is a folyamat lényege, hogy erősítsük a munkahelymegtartást, a munkahelyteremtést úgy, hogy az gazdaságilag sem a központi költségvetést adójog szempontjából, sem pedig a munkavállalókat vagy a munkáltatókat ne terhelje, és az harmonikusan tudjon működni. Amennyiben a tisztelt Országgyűlés elfogadja ezt a jogszabálycsomagot, január 1-jétől életbe tud lépni, ezzel eleget tudunk tenni mind az európai uniós előírásoknak, mind pedig a saját hosszú távú gazdasági stratégiánknak. Én arra kérem a tisztelt frakciókat, hogy a jogszabálycsomagot támogassák, és ezt a törvényt fogadják el. Tisztelt Ház! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Kordás László képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó. KORDÁS LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Hosszan sorolta azokat a pozitív eredményeket, amelyeket ez az előttünk lévő törvényjavaslat tartalmaz. Hadd világítsam meg talán egy kicsit munkavállalói szemüvegen keresztül, hogy hogyan is látja ezt egy munkavállaló! Először is, a Demokratikus Koalíció egy olyan magyar, európaiságot magában foglaló párt, amelynek fontos célkitűzése az, hogy a magyar munkavállalók is legalább olyan körülmények között éljenek, mint nyugat-európai társaik, legalább olyan feltételek között, legalább olyan bérezéssel, legalább olyan lehetőségeket kapjanak meg, mint európai társaik. Szentül hisszük azt, hogy az ő munkájuk, a magyar munkavállalók munkája sem ér kevesebbet, mint bármelyik más, Európában élő munkavállaló munkája. Éppen ezért érdekes az, hogy a most előttünk lévő törvénytervezet gyakorlatilag két európai uniós direktíva átvételével foglalkozik. Igazából ez azt jelenti, hogy 176 oldalon 258 paragrafust módosít ez a jogszabálytervezet, ez a salátatörvény, ami azt jelenti, hogy ennek a két irányelvnek ennyi pontján nem felel meg a mai szabályozás. Tehát annak az európai szellemiségnek, annak az európai gyakorlatnak, amit már ma is élvezhetnek az európai munkavállalók, annak a magyar jogszabályok nem tesznek eleget, sőt a mostani gyakorlat szerint, amit államtitkár úr is mondott, ezeknek az irányelveknek a minimumértékeit próbálja meg becsempészni a magyar jogszabályokba. Tehát összességében azt tudjuk mondani, hogy mi ezeknek a minimumértékeknek az alkalmazásával nem értünk egyet. Mi azt gondoljuk, hogy többet érdemelnek a magyar munkavállalók, és ezért módosító javaslatot is fogalmaztam meg ehhez a törvényjavaslathoz, amit kérem, hogy támogassanak. Nézzük a módját és a végeredményét ennek a törvényjavaslatnak! A módja gyakorlatilag az, amit önök megígértek egyébként az Európai Uniónak, hogy társadalmi egyeztetést fognak folytatni a partnerekkel. Államtitkár úr is jelezte, hogy lefolytatták ezeket az egyeztetéseket. Nos, megkérdezném én azt így halkan, hogy a munkavédelmi törvény, amit ön idézett, az Országos Munkavédelmi Bizottsággal volt-e egyeztetve megfelelő mélységben, megfelelő szakmai tartalommal, illetve az üzemegészségügy részét az orvosszakmai szakszervezetekkel egyeztette-e a tárca. Azt hiszem, mind a kettőre nemleges válasz fog érkezni. De ha már az egyeztetésnél tartunk, önöknek két éve volt arra, kettő éve, hogy ezt az irányelvet a hazai jogba átültessék. Ezzel szemben az történt, hogy augusztus 2-án lejárt ez a kettő év, majd sebtében összeraktak egy javaslatot, elküldték a szociális partnereknek, majd egy nap múlva kérték a véleményüket arról, hogy 258 paragrafuson keresztül mi az ő véleményük. Úgy látszik, hogy önök nem igazán értik, hogy hogy működnek a szociális partnerek. Sem a szakszervezeteket nem értik, hogy hogyan működnek, sem pedig a munkáltatói oldalt nem értik, hogy hogy működik, de megpróbálom ezt elmagyarázni. Nemrég még az egyik ilyen szövetségnek az elnöke voltam, és szeretném azt