Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 10. csütörtök - 38. szám - A hulladékgazdálkodással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK:

1181 a hátára, hiszen az önkormányzatok nem pluszkötelezettségeket, hanem pluszforrásokat kértek és szerettek volna. Viszont azok a természetes személyek sem járnak sokkal jobban, akiknek az ingatlanán harmadik személyek hulladékot helyeznek el, hiszen a mostani kiegészítés következtében komoly problémával kerülhetnek szembe. Ugyanis a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 12. §-a a következő bekezdéssel egészül ki: ha a hulladéktermelő vagy a természetes személy nem teljesítette a hulladékgazdálkodási hatóság végleges döntésével elrendelt hulladékfelszámolási kötelezettségét, és a hulladékgazdálkodási hatóság a 78/E. § (1) bekezdés b) pontja szerint végrehajtást foganatosít, a hulladékgazdálkodási hatóság a magyar állam javára a végrehajtási cselekményekkel összefüggő követelés és kamatai összegéig jelzálogjoggal terheli meg a kötelezéssel érintett ingatlant; az ingatlanügyi hatóság a hulladékgazdálkodási hatóság megkeresésére a hulladékgazdálkodási hatóság véglegessé vált határozata alapján a jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba soron kívül bejegyzi. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az életben már számtalan példával igazolt esetben, amikor legfőképp a kialakult no-go zónák környékén gombamód szaporodó szeméthalmoknak nem a lerakói, hanem az elszenvedői kerülnek bajba, halmoznak fel adósságot vagy veszítik el az ingatlanjaikat, a területeiket. A törvényjavaslat, bár kitér arra, hogy az ingatlanhasználatot meg kell vitatni, és vitatott az, hogy ki annak a tulajdonosa és ki a használója, a vitás helyzet rendezésére szolgáló javaslatnak ez a módosítása, amely alapján az ingatlan használata és a használó személye tisztázásra kerülhet, de a legfőbb kérdés nem az kell hogy legyen, hogy ki az, aki használja vagy ki az, aki birtokolja az ingatlant, hanem a kérdés az, hogy ki volt az, aki illegálisan elhelyezte rajta a hulladékot. Ennek elkerülése és a probléma megoldása érdekében az illegális szemetelők és hulladéklerakók büntetési tételének a drasztikus növelése lenne a preventív, helyes és szükséges megoldás, hogy ne fussunk a probléma elől, hanem menjünk annak elébe. Éppen ezért arra kérjük a tisztelt kormánypárti képviselőket, hogy erre helyezzék a hangsúlyt, hogy szeretett országunk ne Közép-Európa szemétdombja, hanem annak - méltán - ékköve lehessen. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Mi Hazánk és a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem tisztelt képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki még felszólalni a vitában. (Senki nem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom. Most megkérdezem Raisz Anikó államtitkár asszonyt, a napirendi pont előterjesztőjét, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Raisz Anikó jelzésére:) Igen, kíván. Parancsoljon, öné a szó. DR. RAISZ ANIKÓ technológiai és ipari minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ismét csak röviden, talán még rövidebben szeretnék reagálni az elhangzottakra. Bár én személyesen nem tudom, hogy ötven évvel ezelőtt pontosan mi hogyan zajlott, de Bencsik képviselő úrnak igaza van, ugyanazt vagy legalábbis hasonlót szeretnénk elérni. Köszönöm szépen a támogató nyilatkozatokat, és köszönjük szépen a konstruktív kritikákat, hozzászólásokat is. Talán úgy kellene meghatároznunk ezt az egész kérdést, mint egy rendszert, tehát rendszerszintű megközelítéssel talán nem is inkább a hulladékgazdálkodásról önmagában, hanem a körforgásos gazdaságról, illetőleg az arra való átállásról, annak a kialakításáról kellene beszélnünk, mert csak így tudjuk értelmezni ezt az egész törvényjavaslatot is. Ugye, a hulladékkoncesszió vitája már lezajlott, tehát én azt nem nyitnám újra, nem kezdenék ebbe bele, ezen már önök túl is vannak, mi most már azt a részét csináljuk, amikor a törvényi, illetőleg a kormányrendeleti kereteket megteremtjük ehhez; egyébként a társadalmi egyeztetést sem hagytuk ki ennek keretében sem, és természetesen a végrehajtási rendeletre is sor fog kerülni a részletszabályokkal. Ezek mind egy fokozatos átalakításnak a részei, ahogy azt már Bencsik képviselő úr is mondta, ezt nem lehet egyszerre csinálni, mégiscsak 35 évről van szó, fokozatosan kell megtenni ezeket az átalakító lépéseket, és a normatakarékosság és a normavilágosság szempontjait figyelembe véve haladunk előre ezen az úton. (17.10) Az EPR kapcsán köszönöm szépen a megjegyzéseket, és azt is, hogy képviselő úr egyébként, ha jól emlékszem, szó szerint idézte képviselő urat és engem is. Itt valóban a lényeg az, hogy a termékdíj más funkciót kap; pontosabban: a kettős funkciójából egy funkció marad a következőkben. Ez nem ördögtől való dolog, ez a kormánynak a környezetvédelmi, a körforgásos gazdaságra, a teremtett világ védelmére vonatkozó politikájába tökélétesen illeszkedik, és emellett figyelünk arra is, hogy a piac, a gazdasági szereplők tekintetében is óvatosan és gondossággal járjunk el. Az egyeztetéseket többen említették. A szakmai egyeztetéseket egyébként lefolytattuk, többek között ezekkel a szervezetekkel is, akik ezeken a területeken aktívak, és természetesen nyitottak vagyunk újabb egyeztetésekre is. A fémhulladékra kellett válaszolnom. Az egy vegyes kérdés: egy része a koncessziós rendszerbe tartozik, egy másik része, az építési-bontási hulladékokból származó fémek pedig ezen kívül esnek. Tehát autó igen, az a koncessziós társaság tulajdona, az azon kívüli, tehát építési-bontási hulladékból származó fém pedig nem tartozik ide.