Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 10. csütörtök - 38. szám - A hulladékgazdálkodással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! Az előttünk fekvő, a hulladékgazdálkodással összefüggő törvényjavaslat-csomag kilenc törvény módosítását tartal...
1178 A jogi aggályokon túlmenően gyakorlati szempontokból is van egy terület, ahol megkerülhetetlen lenne egy érdemi társadalmi párbeszéd. A jogalkotó a termékdíj emelésével kívánja befolyásolni az anyagáramok forgalmának mennyiségét. Ugyanakkor vannak olyanok, akik azt mondják, hogy a termékdíj-változtatás a kínálati oldalt kevésbé tudja befolyásolni, keresleti oldalról pedig várhatóan rövid távon sem a fogyasztói szokások, sem az FMCG-kereskedői gyakorlatok radikális megváltozása. (16.50) De van még más probléma. Teljesen érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy akkor, mikor a koncesszornak minden lehetősége megvan arra, hogy az eddig működő intézményi résztevékenység feladatait ellássa, sőt tervezetten ő maga lesz az EPR- és a visszaváltási rendszerrel kapcsolatos koordinátor, akkor miért veheti gyakorlatilag szabadon igénybe a piaci szereplők szabad kapacitásait az intézményi hulladékgazdálkodási feladat ellátására. Az állam döntött a közszolgáltatási feladatok koncesszióba adásáról, ezt a koncesszor kizárólagos joggal megkapta, emellett viszont a koncesszor szabadpiaci szereplő is. Hangsúlyozom, hogy itt olyan kapacitásokról van szó, melyeket a koncesszor szabadpiaci versenytársai használnak. A kérdéses szabályozás amellett, hogy versenyellenes, még a megmaradt szabadpiaci szereplők kapacitásainak szabad használatát, a tulajdonjogi rendelkezés, továbbá a kapacitások fejlesztési lehetőségét is korlátozza. Önök szerint elvárható, hogy a szabadpiaci szereplők ezt követően magántőke-felhasználással fejlesszék, mikor a szabadpiac „szabad” kapacitásait egy versenytársuk, a koncesszor gyakorlatilag szabadon bármikor hatósági áron használhatja a koncesszió teljesítéséhez? A törvényjavaslatban önök részletesen foglalkoznak a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi törvény módosításával, a termékdíjat érintő módosításokkal. A koncepciót leszámítva a tervezett EPR-rendszerről, annak működéséről, a díjakról gyakorlatilag kevés információval szolgál. Mi értelme egy olyan törvényjavaslatnak, melyben sem a szabályokról, sem a rendszer működéséről érdemi teljes információt nem kapunk? Érdemi társadalmi egyeztetés kell az EPR-rendszerre vonatkozó szabályokról és törvénytervezetről, mégpedig azonnal és párhuzamosan. A két rendszer együttes véleményezése, társadalmi egyeztetés szükséges, az egyik rendszerre vonatkozó szabályokat nem lehet elfogadni a másik rendszerre vonatkozó szabályok teljes körű ismerete nélkül. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr, alelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! Az előttünk fekvő, a hulladékgazdálkodással összefüggő törvényjavaslat-csomag kilenc törvény módosítását tartalmazza, melyből két törvényben hoz létre érdemi módosításokat, ahogy már szó volt róla, a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben és a hulladékról szóló törvényben. Véleményem szerint a többi módosítás inkább jogharmonizációs jellegű és kiegészítést céloz. A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosítását elsődlegesen a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer átalakítása indokolja. A 2023. július 1-jén induló koncessziós rendszer keretében működő átalakított, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben a gyártó viseli a pénzügyi felelősséget a termék életciklusa során a hulladékká válást követően a hulladékkezelésért. A hulladékgazdálkodási kötelezettségek teljesítését a gyártók által fizetendő pénzügyi hozzájárulásból a koncessziós társaság valósítja meg. Ennek érdekében módosítani szükséges az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben. A módosítás megteremti a lehetőséget arra, hogy az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság ellenőrizni tudja azt, hogy az érintett gazdálkodók eleget tettek-e maradéktalanul hulladékgazdálkodási kötelezettségeiknek. Az újrahasználat támogatásaként biztosítja, hogy a külföldön történő újrahasználatra történő előkészítés esetében nem keletkezik termékdíj-kötelezettség az újrafutózás során külföldön hozzáadott anyagmennyiségre. A hulladékról szóló törvény módosításával rögzítésre kerül, hogy az illegális hulladéklerakás elleni fellépés és a korszerű, környezetvédelmi szempontokat előtérbe helyező hulladékgazdálkodás kiemelten fontos nemzeti cél, állami feladat. A törvényjavaslat minden korábbinál több jogot és lehetőséget biztosít az illetékes hatóságok számára a jogsértő személyekkel szembeni fellépésre. Szerintünk az illegális hulladéklerakások tekintetében elrettentő mértékű jogszabály-módosításra van szükség, és olyan jogkörökre, amelyeket a hatóságok hatékonyan tudnak felhasználni annak érdekében, hogy minél kevesebb ilyen illegális hulladéklerakás keletkezzen az országban. Hiszen Magyarország számára kiemelten fontos nemzeti cél a tiszta, természetes környezet, vagy ahogy mi, kereszténydemokraták nevezzük: a teremtett világ védelme. A fogyasztói társadalom által termelt túlzott hulladék önmagában is elég nagy probléma, ugyanakkor az illegális hulladéklerakás mindannyiunk életét megkeseríti. Magyarországon évente átlagosan 328 ezer köbméter illegális hulladék keletkezik; ha ideképzeljük a Kossuth térre, hat méter magasan borítaná be a Kossuth teret ez a mennyiség. Az illegális hulladéklerakás elleni fellépés mindannyiunk közös felelőssége és feladata, az egyén, a család, a közösség is sokat tehet a megelőzésben szemléletformálással, edukációval, jó példával, ugyanakkor az állam
