Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 9. szerda - 37. szám - Az egyházakat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BALLA MIHÁLY (Fidesz): - ELNÖK: - MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
1051 építése 2007-ben kezdődött meg. 2009-ben, a megye Szent István-i alapításának 1000. évfordulóján döntött úgy a Zala megyei közgyűlés, hogy a legméltóbb helyen, a megye első történelmi központjában állít a millenniumnak is méltó emléket. Tisztelettel kérjük az Országgyűlést, hogy amennyiben lehetősége van, vizsgálja meg a Zalavári Történelmi Emlékpark nemzeti, történelmi emlékhellyé vagy emlékponttá nyilvánításának lehetőségét, mely ezáltal méltó helyre kerülhetne Magyarország történelmi térképén. És ugyanígy nekünk, itt élő lengyeleknek és a Lengyelországban élő emlékezőknek is fontos lenne Derenk romközség nemzeti vagy történelmi emlékhellyé vagy emlékponttá nyilvánítása, amelynek fontosságát tükrözi az is, hogy lengyel emlékhellyé nyilvánításáról az Országos Lengyel Önkormányzat határozatában már korábban döntött. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az egyházakat érintő egyes törvények módosításáról szóló T/1785. számú törvénymódosítást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága üdvözli, és elfogadásra javasolja. Köszönöm a figyelmüket. Dziekuję za uwagę. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen Rónayné Slaba Ewa Maria lengyel nemzetiségi szószóló felszólalását. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalás következik. Megadom a szót Balla Mihály képviselő úrnak, Fidesz. BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az előbb a vezérszónoki körben elhangzottak olyan gondolatok, hogy én szeretnék két percben röviden reflektálni néhány felvetésre. Én azt szeretném először kiemelni, hogy ennek a törvénynek nagyon sok olyan pozitív hatása van, amelyekre akár csak a választókörzetemből tudnék példákat felhozni. Mi a saját településemen, ahol élek, Érsekvadkerten úgy tudtunk egy hétcsoportos óvodát és bölcsődét, majdhogynem egy teljesen újat építeni, hogy az egyház átadta azt az ingatlant, ahol ezt meg tudtuk valósítani, és körülbelül fél évvel ezelőtt tudtuk ezt átadni. Másrészt ez a törvény nemzetiségi ügyeket is érint, és elképzelhetetlen ma, és talán nagy segítség lesz ez a törvény azoknak a településeknek vagy azoknak a nemzetiségi közösségeknek, mint ahogy nálam is iskolát működtet Nézsa településen a helyi szlovák nemzetiségi önkormányzat, és a helyi önkormányzatnak az épületében tudja megvalósítani azokat a fejlesztéseket, hogy 150 gyereknek, aki odajár, ebbe az iskolába, a lehető legjobb körülményeket adja. Én tehát azt gondolom, hogy ez a törvény pontosan olyan kérdésekben tud segíteni, amikor az ingatlanok tisztába tétele vagy az ingatlan, a vagyonátadások és az egymást segítő intézkedések pontosan az ingatlan terén azokat a fejlesztéseket tudják segíteni, amelyeket lehet, hogy nem az önkormányzat, hanem a helyi nemzetiségi önkormányzat, nem az egyház, hanem a helyi önkormányzat tud megvalósítani, hogyha ezt ennek a törvénynek az okán vagy a lehetőségeivel élve könnyebben és egyszerűbben meg tudják oldani. Úgyhogy én nagyon szépen köszönöm az államtitkár úrnak, és ahogy Harrach képviselőtársam is mondta, hogy ez a módosítás több olyan kérdésben is meg tudja javítani magát az előtte lévő törvényt, ami pontosan ezeket az ügyeket tudja segíteni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Előre bejelentett felszólalások következnek, elsőként Mátrai Márta háznagy asszony, képviselő asszony, Fidesz. (15.50) MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásomban a Soltész Miklós államtitkár úr által elmondott gondolatokat szeretném megerősíteni, ugyanis a T/1785. számú törvényjavaslatban a jogalkotó rendezni kívánja az egyházi ingatlanok tulajdonba adásával az 1991. évi XXXII. törvénnyel az állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonszerzéséről már elkezdődött folyamatot. Ezen folyamat folytatása indokolja a már idézett törvény, továbbá az ezzel összefüggő 1997. évi CXXIV. törvény, az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről, valamint a 2001. évi LXIV. számú, a kulturális örökségről szóló törvény néhány rendelkezésének a módosítását. Az 1991. évi XXXII. törvény módosításának elsődleges célja nem más, mint az, hogy még az egyházi törvény végrehajtását követően is állami, helyi önkormányzati tulajdonban maradt, közvetlenül szakrális célokra használt épületek, épületegyüttesek épületeire vonatkozóan azok egyházi tulajdonba vételét lehetővé tegye, azt megkönnyítse, miután ezen ingatlanok állami tulajdonban maradásához a tulajdonba adás megkezdése óta eltelt hosszú évtizedekre tekintettel már az állami tulajdonosi érdek fenntartása elenyészett. Vannak olyan szakrális, állami tulajdonban lévő ingatlanok, amelyek még az úgynevezett kegyúri jogviszony alapján képeznek állami vagy önkormányzati tulajdont. A kegyúri jogviszony, a jus patronatus bizonyos személyeknek vagy személyek csoportjának az egyházi hatóság által adott kiváltsága, ugyanis a patrónus, a jog birtokosa e jogával élve egyházi személyeket neveztethetett ki a földjén, a birtokán templomot vagy kolostort építtethetett és tarthatott fenn. A XXI. században valóban időszerű ezen antagonisztikus tulajdoni alapon megnyugvó, még állami tulajdonban lévő egyházi ingatlanok visszajuttatása az egyházaknak.
