Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 9. szerda - 37. szám - Az egyes gazdasági tárgyú törvények, valamint egyes vagyongazdálkodást és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK:

1034 nem szabad fetisizálni egyik tulajdonformát sem, mindig az adott feladat, az adott funkció dönti el, de ebben a két esetben, én azt gondolom, hogy az állami funkció, az állami feladat és az állami ellenőrzés elengedhetetlenül fontos, tehát törvényileg itt szigorúbbnak kellene mindenképpen lennie. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Mi Hazánk képviselőcsoportjának vezérszónoka Szabadi István képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő törvényjavaslat a gazdaságfejlesztési miniszter felelősségi körébe tartozó törvények módosítását tartalmazza, a legtöbb esetben azonban látszatintézkedésekre kerül sor, a felszámolási eljárások esetében és a posta ügyében például nem törekszik a problémák tényleges megoldására, amit pedig a költségtakarékosság jegyé-ben az állami vagyon átadását segítő informatikai felület megszüntetésével megspórolnak, azt odaadják az érdekkörükbe tartozó civil szervezeteknek, például az Erzsébet Alapítványnak. A Mi Hazánk Mozgalom egyetért azzal, hogy a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások működőképességének helyreállítása érdekében tavaly bevezetett reorganizációs és szerkezetátalakítási eljárások alkalmazásának időtartamát egy évvel, 2023. december 31-éig meghosszabbítják. Egyetértünk továbbá a törvényjavaslat csődtörvényt érintő pontosításaival, melynek értelmében például a Cégközlönyben közzétételre kerülő végzésen a jövőben fel kell tüntetni majd a hitelezői követelések bejelentésére irányuló jogvesztő határidőre vonatkozó tájékoztatást, továbbá a vagyonfelügyelő és a felszámoló elektronikus levelezési címét. Azért ezek pluszinformációk, amelyek nagyon fontosak. A törvényjavaslat fontos újításként nevezi meg, hogy a felmentett felszámolónak a felszámolási nyitómérlegtől vagy az utolsó közbenső felszámolási mérlegtől a felmentése napjáig terjedő időszakra közbenső mérleget kell készítenie annak érdekében, hogy a felmentésig terjedő időre felelősséget vállaljon a felszámolási eljárás gazdasági eseményeiért. Ez is szintén nagyon fontos és kiemelendő. A Mi Hazánk Mozgalomhoz beérkező bejelentések alapján azonban a törvénytelenül működő felszámolókkal szemben ennél még sokkal határozottabb fellépésre lenne szükség, ami nemcsak a jövőre nézve, hanem visszamenőleg is feltárja a felszámolásokkal kapcsolatos eljárási hibákat, melyek mögött álláspontunk szerint gyakran súlyos visszaélések, eltussolások húzódnak, és a sikkasztás gyanúja is felmerül több esetben. Ilyen szélsőséges eset például, amire szeretném felhívni a figyelmet, a sóskúti ipari park 12 éve megoldatlan ügye, ahol a volt tulajdonos cége még 2010-ben egy 40 millió forintos tartozás lejárta miatt került felszámoláshelyzetbe. A tartozás úgy keletkezett, hogy a CIB Bank induló kölcsönt ígért a vállalkozáshoz, ennek jeleként az ingatlan tulajdoni lapjára 66 millió forintos keretjelzálogot vezetett rá. Az üzem elkészült, de a vállalkozó nem kapta meg a kölcsönt. A bíróság 2010-ben az eljáráshoz egy 2009 óta törvénytelenül működő felszámolót jelölt ki. Tehát 2010-ben a bíróság egy 2009 óta törvénytelenül működő felszámolót jelölt ki - nem véletlenül ismételtem meg -, aki a vállalkozás tulajdonában lévő 200 millió forint értékű vagyont 16 millió forintért, kirívóan áron alul, a becsérték 8-9 százalékán adta el. De ami az érdekes: még ezzel a bevétellel sem tudott a bíróság előtt elszámolni. A hitelezők kifizetése nem történt meg, és mivel az adós egyszemélyes cég volt, meghagyták rajta az adósságot. Az ügy arra enged következtetni, hogy hiába jött létre tavaly októberben a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága a trafikok és a szerencsejáték felügyelete mellett a végrehajtók és a felszámolók felügyeleti tevékenységének ellátására, a felszámolóknál évtizedek óta önkényuralom van, a bírók rettegnek a felszámolóktól, a korrupciós hálózatban pedig a bankok is benne vannak, mint ahogyan az előző példa is tökéletesen mutatta. A Mi Hazánk Mozgalom a végrehajtó-maffia felszámolása után a korrupt felszámolóbiztosok felderítését is zászlajára tűzte, ellenőrizni fogja az elmúlt időszakban kinevezett felszámolók munkáját, az új szuperhatóság alatt végzett felügyeleti tevékenységet, és a nyilvánosság bevonásával határozottan fel fog lépni a visszaélésekkel szemben. A törvényjavaslat érinti a postások fegyverviselésének szabályait is. Jelenleg a postás maga döntheti el, hogy tart-e magánál gázspray-t vagy gáz- és riasztófegyvert, a módosítás értelmében viszont a biztonság növelése és balesetek elkerülése érdekében kizárólag a munkáltató Posta döntene arról, hogy biztosít-e az adott postásnak gázspray-t. Ez az intézkedés a postások önvédelemhez való jogát szűkíti, ami - céljával ellentétben - a postások biztonságát biztosan nem fogja növelni. Álláspontunk szerint, ismerve a hazai közbiztonsági állapotokat, továbbra is a postásnak kellene eldöntenie, hogy főleg azokon a napokon, amikor a nyugdíjak kézbesítése történik, szükség van-e önvédelmi eszközre, amit a posta biztosítson számára. A törvényjavaslat szerint az elsőbbségi levélküldemények legalább 85 százalékát a jelenlegi „feladást követő munkanap” helyett a Postának elegendő lesz majd egy nappal később, a feladást követő második munkanap végéig kézbesítenie. Mindezt arra hivatkozással tervezik bevezetni, hogy az elsőbbségi levél igénybevétele a lakosság körében nagyon csekély. Arra bezzeg nem tér ki az indokolás, hogy ennek megfelelően tervezik-e esetleg a szolgáltatás árának a csökkentését.