Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 9. szerda - 37. szám - Az 1222. évi Aranybulla jelentőségéről és az Aranybulla napjáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ELNÖK: - GRÉCZY ZSOLT (DK):

1020 király ugyanolyan szuverén hatalom, mint egy császár, és az Aranybulla ennek a kifejezése, és a mindenkori, későbbi korokban történő megújítása újra és újra amellett tett hitet, hogy Magyarország szuverén állam, önálló állam, és ennek a szuverenitásnak minden korban - természetesen más-más körülmények közötti - érvényre juttatására van szükség, de hogy ettől nem lehet eltekinteni. Úgyhogy én azt gondolom, hogy amikor arról fog majd szavazni az Országgyűlés, hogy az Aranybulla emléknapját törvénybe iktassuk, akkor egyúttal arról is döntünk, hogy ez a nap a magyar szuverenitás napja. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK: További normál felszólalásokkal folytatjuk a vitát. A Mi Hazánk képviselőcsoportjából Szabadi István képviselő úr kér szót. Parancsoljon! SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Az Aranybulla üzenete és jelentése jól mutatja azt, hogy a történelem miként ismétli önmagát. Annak idején II. András szentföldi hadjárata belpolitikai válságot okozott, jelen időnkben a Covidjárvány és az ukrán háború szintén gazdasági válság okozója. Annak idején, a háború miatti eladósodás következményeként II. András uzsorahitelt vesz fel a szaracénoktól, majd ennek következtében idegenek kezére juttat vármegyéket és fontos pozíciókat; akkoriban, a kamara haszna érdekében pedig elértékteleníti a pénzt. A szerviensek, a későbbi nemesi osztály tagjai tiltakoznak a bárók hatalmaskodásaival szemben. Mi történik most? Napjainkban, hasonlóan az eladósodás, az infláció, a felső tízezer hatalmaskodása, a középosztály lassú megszűnése jellemzi társadalmunkat. Az akkori problémákra az Aranybulla 800 évvel ezelőtt egyfajta megbékélést, korai nemzeti összefogást hozott létre a különböző társadalmi csoportok között, melyre nagy szükség lenne napjainkban is. Az ellenállási záradék, amely korunkban - kis túlzással - a polgári engedetlenségnek felel meg, intő jel minden politikai elit számára. Az Aranybulla, annak ellenére, hogy többször megújították, egyértelműen szabályozta a kiváltságokat, jogokat és kötelességeket. Sajnos, napjainkban sokan csak a jogaikkal vannak tisztában, a kötelességeikről nem hajlandók tudomást venni. Ezen kellene sürgősen változtatni egy új nemzeti összefogás, illetve egy nemzetgyűlés keretében. Összegezve tehát, annak idején az Aranybullának köszönhetően egyfajta békés közmegegyezés jött létre a különböző társadalmi csoportok között, amely a mai uralkodó elitnek is követendő példa kellene hogy legyen. Ezért ezen gondolatok mentén a Mi Hazánk Mozgalom természetesen támogatja a törvényjavaslatot, hiszen az volna a cél, hogy minél jobb és boldogabb világban éljünk, erre az Aranybulla tökéletes megfelelője. Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk soraiból.) ELNÖK: Ismételt felszólalásra jelentkezett a DK képviselőcsoportjából Gréczy Zsolt képviselő úr. Megadom a szót, parancsoljon! GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök asszony. Azért kértem szót újra, mert úgy érzem, hogy reagálnom kell Vejkey Imre képviselőtársam szavaira, aki úgy beszélt itt Nyugat-Európáról, mint a pusztulásról, a halálról, ilyen kifejezéseket mondott, hogy Szodoma és Gomora. Ennek a Nyugat-Európának vagyunk mi a részesei, ez a Nyugat-Európa a mi szövetségesünk. Ez nem a KGST meg a Varsói Szerződés, ahova politikailag be lettünk lökdösve; önként és dalolva, népszavazással megerősítve csatlakoztunk ehhez az Európai Unióhoz. Nincsenek oda az európai értékek, nincsenek elveszve, nincsenek megtagadva. Senki nem gyújtotta fel a Vatikánt (Közbeszólások a KDNP soraiból.), senki nem vetette tűzre Luther Márton tanait, megvannak a régi kódexek, a spanyolok nem tagadták meg Cervantest, a franciák Balzacot, az olaszok sem lökdösték le a talapzatáról Michelangelo szobrait, és még hosszasan sorolhatnám Goethéig bezárólag. Ez Európa, képviselőtársam, és ennek az Európának vagyunk mi a részesei, és akarunk is a részesei lenni. Abból, amit ön fölvázolt itt a kereszténységről fundamentalista szövegben, onnan egy centire vagyunk a boszorkányok égetésétől. Tehát ez egész egyszerűen elképesztő! És azt mondta, hogy megtagadták a keresztény értékeket az európai politikusok. Hát, önök tagjai az Európai Néppártnak mint KDNP! Akkor ön ezek szerint azokkal ül egy asztalnál, akik megtagadták a kereszténységet és megtagadták a hagyományainkat. (12.20) Miért ülnek ott? Hát álljanak föl, és esetleg távozzanak onnan, nagy dérrel-dúrral bejelentve, hogy ezekkel mi semmilyen közösséget nem vállalunk! Itt valami probléma van a kréta körül azért is, mert Navracsics Tibor miniszter úr pár nappal ezelőtt azt mondta, hogy hiba volt a Fidesznek kilépni az Európai Néppártból. Most akkor mégis vissza kellett volna, vagy maradnia kellett volna a Fidesznek azok között, akik megtagadták az európaiságot meg a keresztény-zsidó örökségünket? (Dr. Vejkey Imre közbeszól.) Hát valami itten nem stimmel. Arról nem is beszélve, hogy a kormány éppen folyamatosan - hogy egy keresztény hagyományt vagy nem hagyományt, egy fontos keresztény mozzanatot említsek - Canossát jár Brüsszelben azért, hogy az uniós pénzeket megkapjuk. Ott... (Cseresnyés Péter: Timiattatok!) Miattunk? (Cseresnyés Péter: Igen!) Aha, értem! Tehát van a Fidesznek kétharmada, és ezért aztán a még egyharmadot is alig kitevő ellenzéki képviselők akadályozzák, hogy az Unió pénzt adjon