Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 21. kedd - 13. szám - A globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elfogadásának elutasításáról szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája - JÁMBOR ANDRÁS IMRE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről:

100 Köszönöm, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Jámbor András Imre képviselő úrnak, a Párbeszéd képviselőcsoportja vezérszónokának. JÁMBOR ANDRÁS IMRE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Először is szerintem pontosítsunk kicsit, mert ez a „globális minimumadó” kifejezés egész jó, de ez egy globális multiadó, amiről beszélünk, és szerintem, ha kicsit jobban nevén nevezzük a dolgot, akkor talán a magyar állampolgárok számára is érthetőbb lesz az, hogy miről beszélünk. Az a helyzet, hogy ezzel a javaslattal önök a nemzetállamok helyett a globális nagytőke oldalára álltak. Azt gondolom, ez egy elég furcsa pálfordulás, legalábbis ahhoz a kommunikációhoz képest, amit folytattak, mert a valósághoz, a magyar adórendszerhez képest azért ez nem túl nagy pálfordulás. Az a helyzet, hogy ebben a javaslatban és a jövő évi költségvetésben, ami nem független ettől a javaslattól, hiszen ez az egész a magyar gazdaságpolitika egészét érinti, önök a nép érdekei helyett igazából az elit érdekeit, a saját maguk érdekeit, a saját NER-es cégek érdekeit, a Fidesz rendszerének érdekeit képviselik. Ha megnézzük a jövő évi költségvetést, azt látjuk, hogy nagyjából a különadókkal 650 milliárd forintot próbálnak beszedni a nagy multiktól, miközben 3000 milliárd forinttal nő az infláció által felhizlalt áfabevétel és az szja-bevétel összesen. Ez a globális multiadó alapvetően több bevételt jelentene, és elég rosszul néz ki a költségvetési arány, amikor önök azt mondják, hogy a különadókkal a nagy cégeket fogják adóztatni, de közben azt látjuk, hogy a fogyasztást és a munkát terhelő adókkal gyakorlatilag ötször annyi bevételt hoznak be, mint a különadókkal a nagy cégektől. Ezen változtathatna például egy globális multiadó, mert ez jelentené azt a szép mondatot, amit én még sokszor fogok ebben a Házban mondani, hogy igenis fizessenek a gazdagok. Igen, pont az a probléma, hogy az elmúlt évtizedben nem szedték be a multiadót. Ez a különadó is arról szól, hogy azokat a profitokat, amelyeket az elmúlt években otthagytak a multiknál, utólag akarják beszedni. Hiányzik ez a bevétel, amit a globális multiadó is jelentene, az egészségügyből, az oktatásból, a kultúrából, a szociális ellátásból, a lakhatásból. Példaként egyébként, hogy mi az, ami hiányzik, lehetne az egyik nagy autógyártó céget említeni, amely az elmúlt öt évben 3,9 milliárd forint társasági adót fizetett be, és ha a 9 százalékot adózta volna rendesen, ami az önök által levitt társasági adó, akkor 61 milliárd forint adóbevételt kellett volna tőlük beszednünk. A probléma az ezzel az egész globális multiadóval - mert van vele probléma -, hogy önök egy olyan országot építettek, amelyben ezek a nagy cégek még a társasági adó alatt adóznak az effektív adókulcsukkal. Tehát azt kellene megépíteni alapvetően, és ezért nem értem, hogy miért félnek ettől a multiadótól, hiszen azt az adóparadicsomi állapotot, amit fenntartanak Magyarországon, e mellett a globális multiadó mellett is fenn tudják tartani. A versenyképességgel érvelnek alapvetően. Ha megnézik a német iparkamara májusi jelentését, ott elég jól látszik, hogy mit jelent a versenyképesség. A német cégek azt mondják, hogy az alacsony adók jelentik Magyarországon a versenyképességet, az alacsony fizetések jelentik a versenyképességet, a gyenge munkajog jelenti a versenyképességet és az, hogy az elmúlt években a szakképzett munkavállalók száma nőtt Magyarországon. De nem azért nőtt Magyarországon a szakképzett munkavállalók száma, mert a felnőttoktatásba fordítottak volna energiát vagy olyan átképzési programokat csináltak volna, amiből a közmunkaprogramból például tovább lehet lépni, hanem azért, mert iszonyatos nagy mennyiségben hozzák be a külföldi munkaerőt, és a külföldi munkaerő emeli a magyar versenyképességet. Csak itt az a probléma, én legalábbis azt gondolnám, hogy a magyar államnak arra kéne energiát fordítani, hogy ne a külföldi munkaerővel növelje a versenyképességet, hanem a magyar dolgozók segítésével felnőttoktatásban, átképzésben. Amit viszont elmondanak a német autócégek, a német cégek, hogy mi a probléma a magyar versenyképességgel: ez a jogállami környezet hiánya, a korrupció, a kiszámíthatatlan jogi környezet. Igazából az a kérdés, hogy ezeken hogyan kíván változtatni Magyarország Kormánya, hogyan próbálják csökkenteni a korrupciót, hogyan tud egy biztosabb jogi környezetet csinálni ezeknek a cégeknek és egyébként a magyar cégeknek is. A globális multiadó elfogadása lehetne egy szakítási pont az elmúlt harminc év politikájával, amiben a rendszerváltás vesztesei továbbra is vesztesek, egyre inkább vesztesek lesznek, a rendszerváltás nyertesei pedig tovább gazdagodnak alapvetően. Ezzel a politikával, amely egy fejlesztő állam helyett - amely kiemelt szektorokat próbál fejleszteni, mondjuk, a zöldszektorokat, vagy az info-, techszektorokat - arra épít, hogy iszonyatos nagy pénzeket ad a multiknak azért, hogy idejöjjenek, adókedvezményeket ad nekik, közben alacsonyan tartja a magyar fizetéseket, gyengíti a magyar munkajogot és a szakképzett munkaerő megteremtése helyett külföldi munkaerőt hoz ide. Ez a politika alapvetően válságról válságra viszi az országot. Azt látjuk, hogy egyre többet kell fizetni a nagy multiknak egy megteremtett munkahelyért. Míg mondjuk, öt-hat évvel ezelőtt 8 millió forint volt átlagosan egy munkahely megteremtéséért adott kedvezmény, most az akkumulátorgyáraknál 16 millió forint. Ez körülbelül azt jelenti, hogy három évre előre fizetik ki egy dolgozónak a bérét. Ha a magyar cégek kapnák meg ezt a kedvezményt, ha három évre előre kifizetnék a dolgozók bérét, szerintem ők is tudnának sikeresek lenni. Ha az a problémájuk, hogy az első pillér nincs benne, amivel egyetértek egyébként, hogy probléma, mert a nagy techcégek adóztatása tényleg probléma, akkor miért nem egy olyan határozati javaslatot nyújtottak be, ami arról szól, hogy amennyiben az első pillér elfogadásra kerül, mi abban a pillanatban a második és az első pillért is