Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. július 18. hétfő - 23. szám - Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:

990 A közlekedési témákat illetően tényszerűen hadd mondjam el, hogy a költségvetés egyetlenegy önkormányzat helyi közlekedési feladatainak ellátásához biztosított és biztosít támogatást a jövőben is, ez Budapest Főváros Önkormányzata, ahol 12 milliárd forinttal számoltunk az idei évben is és a következő évben is. Az önök előtt lévő indítvány Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony szavaihoz képest az én meglátásom szerint vagyonjogi változtatásokat nem tartalmaz. Ugye, a képviselő asszony arra hívta fel a figyelmet, hogy az indítvány szerint hogyha egy helyi önkormányzat a helyi közlekedési feladatok ellátásában lát zavart, akkor kezdeményezheti az úgynevezett végső menedékes kijelölését. Vagyonügyletekről nevezetesen ez az indítvány nem szól, ismétlem, és az említett végső menedékest az önkormányzat bejelentése alapján lehet kijelölni, erről a miniszter dönt. Az indítványnak mindössze az a célja, hogy ha egy helyi önkormányzat úgy látja, hogy nem tudja ellátni a helyi közlekedési feladatokat, akkor maga kérheti a feladatnak az ellátását a feladatért felelős minisztertől, aki - elhangzott - Palkovics László miniszter úr, és a miniszter dönthet arról, hogy ki lássa el a közlekedési feladatokat. Ismétlem, vagyonjogi kérdésekről tehát nincsen szó. Természetesen azon dolgozunk, és a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat is abban a szellemben készült, hogy a helyi önkormányzatoknak meglegyen az anyagi lehetősége a helyi feladatok ellátására. E tekintetben most is elmondom azt, amit a bizottsági ülésen a képviselő asszony fölvetése kapcsán tényszerűen elmondtam, hogy a helyi önkormányzatok legfontosabb adóbevétele, az iparűzési adó összege 2014 és 2019 között 50 százalékkal növekedett, a főváros tekintetében ez 60 százalékos növekedés volt. Tehát ha arról beszélünk, hogy el kell látni a helyi feladatokat, amelyek törvény szerint a helyi önkormányzat feladatai, akkor azt gondolom, elsődleges fontosságú az, hogy az adott önkormányzatnak meglegyenek a forrásai. Hogyha egy országban gazdasági növekedés van, akkor a gazdasági növekedésnek kedvezményezettjei a helyi önkormányzatok is. Annak köszönhetően, hogy a pandémia előtt a magyar gazdaság bővülése 2013-tól minden évben meghaladta az európai uniós átlagot, ennek köszönhetően a helyi önkormányzatok adóbevétele is növekedett. Jött egy pandémia, a pandémiának a hatását még mindig érezzük, de tényszerű szeretnék lenni: a helyi önkormányzatok saját beszámolója alapján a 2022. I. negyedévi, önkormányzati számlán lévő, kereskedelmi banki számlán lévő megtakarításoknak az összege messze ezermilliárd forint feletti, ez magasabb, mint 2019-ben vagy 2020-21-ben volt. Tehát összességében a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzete stabil, így nehezen tudom azt értelmezni, amikor helyi önkormányzatok kivéreztetéséről van szó. Természetes, egyes önkormányzatoknak vannak nehézségei, a háborúnak a hatásait mindnyájan érezzük, de ismétlem, azért az egy erős állítás, mely szerint a helyi önkormányzatok nem tudják a feladataikat ellátni. Az más kérdés, hogy vannak önkormányzatok, amelyek jobban, mások kevésbé jól gazdálkodnak; szerintem az adott önkormányzat saját adatai mutatják meg azt, hogy egy önkormányzat a jobban vagy a kevésbé jól gazdálkodó önkormányzatok közé tartozik. Tényszerűen hadd mondjam el, hogy a főváros tekintetében több száz milliárd forintos kereskedelmi banki, illetőleg állampapírösszeggel, -állománnyal bírt 2019-ben Budapest főváros. (Gy. Németh Erzsébet: Jaj, istenem! Fejlesztésekkel megcímkézve!) Hallom, amit mond, képviselő asszony, hál’ istennek hogy fejlesztésekre is volt forrás, és tudott félretenni ezekben az években Budapest Főváros Önkormányzata! (Gy. Németh Erzsébet: És a válasz? Nem működési pénz a fejlesztési pénz, ugye?!) Ami a Budapesten kívüli közlekedési feladatokat illeti, a képviselő asszony az országos közlekedésszervezőről szólt. Fontosnak tartom azt rögzíteni, hogy parlamenti ciklusoktól függetlenül mindig a központi kormányzat látta el a helyközi közlekedési feladatok szervezői részét, tehát ő volt, a kormányzat volt az a szereplő, aki akár vonat-, akár közutas közszolgáltatásokat megrendelt, ő határozta meg a menetrendet. Az önök előtt lévő javaslat e tekintetben semmi újdonságot nem tartalmaz, intézményesíti ezt az országos közlekedésszervező feladatot; természetesen a kormányzatnak a felelőssége, hogy ezt a feladatot jól ellássa. Ehhez kapcsolódóan Keresztes László Lóránt képviselő úr hozzászólására azért, kiegészítve a Nacsa Lőrinc képviselő úr által elmondottakat, azt hadd mondjam, hogy igenis van a kormányzatnak közlekedési stratégiája. Azt is el kell mondjam, hogy például sem hazai, sem európai uniós fejlesztési forrásokat nem tudtunk volna fölhasználni, hogyha maga az Európai Bizottság nem gondolja azt, hogy ez a stratégia kész van, és ez a stratégia megfelelő az előttünk álló feladatok ellátására. Tehát, ismétlem, nemcsak hogy van stratégia, hanem olyan a stratégia, amit korábban az európai uniós források felhasználása kapcsán az Európai Bizottság kifejezetten elfogadott. Ennek a stratégiának az eredményeit szerintem mindenki láthatja, aki az országban jár. Egyetértek Nacsa Lőrinc képviselő úrral, természetesen vannak feladataink, de hogyha az úthálózatnak a fejlesztését tekintjük, akkor látjuk, hogy milyen beruházások valósultak meg. Ami pedig a vasutat illeti, kérem, hogy azért nézzük meg, hogy hány KISS vonat működik, vagy hogy 123 Flirt villamos motorvonattal találkozhatunk a síneken, ami korszerű közszolgáltatást tesz lehetővé. De hogyha már Budapestről, az agglomerációról beszéltünk, akkor nézzük meg, hogy a váci vonalon milyen fejlesztések történtek, illetőleg az agglomerációs vonalakon milyen fejlesztések történtek, vagy hogy a főbb, úgynevezett TEN-T vasútvonalon milyen fejlesztések történtek. És hogyha a 2023-as költségvetés megalapozásáról beszélünk, akkor a 2023-as költségvetésitörvény-javaslatban azt látjuk, hogy a közösségi közlekedésre és ezen belül a vasúti közlekedésre is több forrás jut, nemcsak fejlesztésekre, hanem a közlekedés fenntartására, működtetésére is.