Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. július 12. kedd - 22. szám - A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - RITTER IMRE nemzetiségi képviselő:

914 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága nevében kifejtsem álláspontunkat a T/559. számon benyújtott, a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat nemzetiségi kérdései kapcsán. Bizottságunk 2021. július 11-ei ülésén a törvényjavaslat általános vitáját megtartotta és álláspontját kialakította. Az előzményekről szeretnék először Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló úr 2022. június 28-ai, a Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosításával kapcsolatban elhangzott beszédéből idézni. „A nemzetiségi közösségek kollektív joggyakorlásának legfontosabb eleme a nemzetiségi önkormányzati választások megvalósítása. A jelenlegi jogszabályi környezet jól kijelöli a nemzetiségi önkormányzati választások helyét a magyar közjogi rendszerben. Az Alaptörvény XXVII. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy a magyarországi nemzetiségek helyi és országos nemzetiségi önkormányzatokat hozhatnak létre. A választás napjának vonatkozásában a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 309. §-a a következőt tartalmazza: a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb a szavazás napja előtti 69. napon a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára tűzi ki. Az Alaptörvény tizenegyedik módosítási javaslata 1. és 2. cikke úgy fogalmaz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását az előző önkormányzati választást követő ötödik év április-májusjúnius vagy július hónapjában, az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg kell megtartani. Ugyanakkor a képviselő-testület tagjainak, valamint a polgármesternek a mandátuma a javaslat szerint a választás évének októberéig tart. Ez a rendelkezés nem tartalmaz utalást a nemzetiségi önkormányzatokat képviselő testület tagjainak és elnökének mandátumára. Ugyanakkor a nemzetiségi jogokat összefoglaló 2011. évi CLXXIX. törvény rendelkezései a választás napjából vezetik le mind a mandátum tartamát, mind pedig az újonnan megválasztott testület megalakulásának dátumát. Mivel éppen a mai napon kerül a plenáris ülés elé az egyes választási tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló tervezet, nem kívánok jelen felszólalásomban részletesen szólni az így keletkező bizonytalanságokról, megteszi azt majd az ahhoz a törvényjavaslathoz hozzászóló szószólótársam. Csupán jelezni kívánom, hogy ezzel a kérdéssel is foglalkoznia kell majd a tisztelt Háznak.” - idézet vége. Nos, ezeket az általunk előre jelzett anomáliákat próbálja kezelni, kezeli a mostani T/559. számú törvényjavaslat, ennek 121. pontja a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításával, amennyiben annak 136. §-a alapján a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény átmeneti rendelkezések alcíme a következő 167. §-sal egészül ki. (1) E szakaszt a nemzetiségi önkormányzatok 2024. évi általános választására kell alkalmazni. (2) Ahol e törvény a választáshoz, a választás eredményének jogerős megállapításához, illetve a választás napjához jogkövetkezményt fűz, ott a jogkövetkezmény alkalmazásának kezdő időpontjaként 2024. október 1. napját kell érteni. Végül (3) A nemzetiségi önkormányzatok 2019. évi általános választását követő általános nemzetiségi önkormányzati választáson hivatalban lévő képviselő-testület, közgyűlés és elnök megbízatása 2024. október 1-jéig tart. Ez a 136. § rögzíti, hogy a nemzetiségi önkormányzatok 2024. évi általános választásán hivatalban lévő testületek - képviselő-testület, közgyűlés -, illetve tisztségviselők - elnök - megbízatása nem az általános szabályok szerint szűnik meg, hanem ennek időpontja 2024. október 1-jére kitolódik. A szakasz azt is rögzíti, hogy a nemzetiségi önkormányzatok 2024. évi általános választásán megválasztott testületek, illetve tisztségviselők megbízatása 2024. október 1-jén kezdődik, azaz a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti, a nemzetiségi önkormányzati választáshoz kapcsolódó jogkövetkezmények teljesítésének kezdési időpontja a 2024. évben esedékes általános választások alkalmával 2024. október 1-je. Ez különösen érinti a megüresedett mandátum betöltésére - 68. § -; az átalakult nemzetiségi önkormányzattá nyilvánítására - 71. § -; az alakuló ülés összehívására - 72. és 87. § -; a nemzetiségi önkormányzat, a képviselőtestület megbízatásának keletkezésére és megszűnésére - 73-75. §, 102. és 108. § -; a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre - 103. § -; a nemzetiségi önkormányzat tisztségviselőjének, tagjának összeférhetetlenségére - 106. § -; a méltatlanságra - 107. § -; a jogutódlásra, az ideiglenes vagyonkezelésre és elszámolásra - 138-142. § - vonatkozó szabályokat. (16.50) Külön kellett szabályozni a hatályos Njtv. 56. § (3) bekezdését: „Az országos nemzetiségi önkormányzat esetében azokról a településekről, ahol az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a nemzetiségi közösség önigazgatása szükséges, a választás évében május 31-ig tájékoztatja a Nemzeti Választási Bizottság által meghatározott módon a Nemzeti Választási Bizottságot.”, mivel itt az időpont nem a választás napjához volt kötve. Ezért a törvényjavaslat az 56. § (3) bekezdésében a „május 31-ig” szövegrész helyébe „a választást megelőző év november 30-áig” szöveget rendeli betenni. Végül a 137. § (1) bekezdése a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény egészére vonatkozóan rendelkezik a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg módosításáról. Itt szeretném megjegyezni,