Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. július 12. kedd - 22. szám - A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Gy. Németh Erzsébetnek, a DK képviselőcsoportja részéről. Parancsoljon, képviselő asszony! - GY. NÉMETH ERZSÉBET, a DK képviselőcsoportja részéről:

909 választásának, illetőleg a nemzetiségi önkormányzatokválasztásáról szóló eljárás egyidejű megtartására figyelemmel. Ebből a jogszabályból, jelesül a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításához kötődő szabályokból az alábbiakat kívánom kiemelni. A jogszabályi javaslat egyértelművé teszi, hogy a választási bizottságok megbízott tagjai bármely választási bizottság döntését igénylő ügyben gyakorolhatják jogaikat, függetlenül a megbízásuk jogalapjától. A módosító javaslat, tehát a törvénymódosítás biztosítja, hogy a közös eljárásban lebonyolított választás esetén az egyik választási típusban kért névjegyzéki adatszolgáltatás átfedés esetén a másik érintett választási típusban is felhasználható legyen. Végezetül a módosítás hatáskört biztosít a Nemzeti Választási Bizottságnak, hogy amennyiben a hozzátett kifogás tekintetében hatáskörének hiányát állapítja meg, a kifogást vagy áttegye a korábban áttevő választási bizottsághoz, vagy áttegye a hatáskörrel rendelkező másik választási bizottsághoz. A közös, egyidejű választási eljárás szükségessé tette a jogorvoslati fórumrendszer egységesítését is. (16.10) Ennek megfelelően a szavazatszámláló bizottságok mellett a települési, a területi és az országos szintű választási bizottságok működése is szükségszerű. A módosító törvényjavaslat részletesen tartalmazza az egyes szinteken eljáró választási bizottságok jogorvoslati hatásköreit. A módosítás továbbá kitér az átjelentkezés részletszabályaira is, hiszen ezen jogintézmény tartalma alapvetően különbözik az európai parlamenti képviselők választása és az önkormányzati képviselők választása során. Amennyiben a választópolgár a bejelentett tartózkodási helye szerinti településre jelentkezik át, azaz itt kíván szavazni, úgy ez esetben mind a helyi önkormányzati választásra, mind a nemzetiségi önkormányzati választásra, mind pedig az Európai Parlament tagjainak választására vonatkozó szavazólap átvételére lesz jogosult. Amennyiben azonban a választópolgár nem a bejelentett tartózkodási helye szerinti településre jelentkezik át, akkor egyidejűleg két névjegyzéken fog szerepelni: az önkormányzati választások tekintetében marad a lakóhelye szerinti névjegyzékben, s itt lesz jogosult szavazni, míg az Európai Parlament tagjai választása kapcsán átkerül a tartózkodási helye szerint kijelölt szavazóköri névjegyzékbe. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő, úgynevezett salátatörvény-javaslat, mint látható, több törvény tekintetében tartalmaz szükségszerű módosításokat, számos területen fogalmaz meg pontosításokat a jogharmonizáció érdekében, illetve emel be a szabályozásba bevált gyakorlati tapasztalatokat. Mindezek alapján a Fidesz-frakció a javaslatot, a javaslat elfogadását támogatja. Köszönöm figyelmüket. Kérem, hogy az előadottak alapján támogassák a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint az egyes törvényeknek az Alaptörvény módosításáról szóló T/559. számú törvényjavaslatot. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Gy. Németh Erzsébetnek, a DK képviselőcsoportja részéről. Parancsoljon, képviselő asszony! GY. NÉMETH ERZSÉBET, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sajnálom, hogy amikor egy ilyen komoly törvényről beszélünk, akkor ennyire kevesen vannak, és ennyire kevesen érdeklődnek a tisztelt Házban ez iránt a törvénymódosítás iránt, noha nagyon sok olyan kérdésről szól ez a T/559-es törvényjavaslat, amelyik alapvetően fogja majd meghatározni és befolyásolni 2024 tavaszán a magyar emberek életét. Az államtitkár úrtól a bevezetőjében, illetve az előterjesztő előadásában, illetve most, a Fidesz vezérszónokától szerintem vagy számunkra, a DK számára nem igazán fontos kérdésekről volt szó, ellenben viszont sem az államtitkár úr, sem a Fidesz vezérszónoka nem beszélt azokról a fontos paragrafusokról a törvényjavaslat kapcsán, amelyek, azt gondolom, hogy megszövegezve és megfogalmazva nyilván megfelelnek a kodifikációnak, de talán az állampolgárok számára kevéssé érthetőek. Így én most megpróbálom lefordítani azt olyan nyelvre, hogy értsék a magyar emberek is, hogy pontosan miről fog dönteni a tisztelt Ház, amikor az alkotmány, az Alaptörvény tizenegyedik módosítása során ezt a törvényjavaslatot elfogadja. A járási, fővárosi kerületi hivatalok működésével összefüggő rendelkezések tekintetében jó azt tudni és észben tartani, hogy a digitális gazdaság és a társadalom fejlettségét mérő mutatóban Magyarország az Európai Unióban az utolsó előtti helyen áll a tagállamok között, tehát van mit behoznia ezen a területen Magyarországnak. Ennek egyik része a hatékony közigazgatás, amelynek alapja a megfelelő infrastrukturális háttér, a felhasználóbarát, jól működő szolgáltatások, a stabil és megbízhatóan működő informatikai háttér és - most figyeljenek, kedves fideszes képviselőtársaim - a felkészült, motivált és megfizetett közszolgálati tisztségviselők, tisztviselők. Ez utóbbi, ezek a felkészült tisztviselők biztos, hogy nem lesznek 2023-ban elégedettebbek, hiszen a megszorítások jegyében a kormányhivatalok működési költségét és személyi juttatásait komoly mértékben megvágja a 2023-as költségvetéshez benyújtott összegző módosító javaslat. Ugyanakkor a rendszerek összekapcsolása, az adatigénylés egyszerűsítése, körének szélesítése és az, hogy ezekhez egyre több hatóság és szervezet tud hozzáférni, mind-mind nagy kockázatot hordoz. Érdekes, hogy miközben az állam működése egyre átláthatatlanabb, a közérdekű adatok jelentős része titkosított, ami nem, azt