Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak
2022. július 12. kedd - 22. szám - A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő, a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint az egyes törvénye...
907 tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig Soron következik a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/559. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. Elsőként megadom a szót György István úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Államtitkár úr, öné a szó. DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő, a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint az egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat elsődleges célja megtartani a jogrendszer egységét. A tervezet elsősorban az Alaptörvény tizenegyedik módosításának megfelelő jogtechnikai módosításokat tartalmazza. A fentieknek megfelelően a jelen törvényjavaslat feladata a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény rendelkezéseinek felülvizsgálata és a szükséges szabályozások új törvénybe való átültetése. A törvényjavaslat a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok működésével, adatkezelésével, egyes szolgáltatásaival kapcsolatos, jelenleg is meglévő szabályozásokat tartalmazza. A törvényjavaslat I. fejezetében szereplő rendelkezések kizárólag olyan, jelenleg is hatályos rendelkezések, amelyek fenntartása e törvényjavaslat keretei között indokolt a fent idézett törvény hatályon kívül helyezése miatt. Tisztelt Ház! A fővárosi és megyei kormányhivatalok felállítására, mint ez köztudomású, 2011. január 1-jével került sor. A kormányhivatalok létrejötte jelentette az addig széttagolt, ágazati szemlélet által vezérelt közigazgatás megszüntetését és az egységes területi közigazgatás kialakítását. A kormányhivatalok részeként kerültek 2013-ban felállításra a járási, fővárosi kerületi hivatalok, amelyek keretében működnek a kormányablakok, amelyek országos hálózata ma már 314 helyszínen, év végéig terveink szerint még további négy okmányiroda átalakításával 318 helyszínen biztosítja az egyablakos ügyfélkiszolgálás lehetőségét minden magyar állampolgár számára. A kormányablakok jelentik a kaput az állam és az állampolgárok között. A pandémiás időszakot megelőzően, 2019-ben 14,6 millió ügyfél intézte ügyeit a kormányablakokban, de 2021-ben is 11,5 millió ügyfél vette igénybe a kormányablakok szolgáltatásait. A törvényjavaslat tartalmazza a kormányablakokban 2021 szeptemberével bevezetett, aláírásminta-alapú hitelesítési rendszer szabályozását. Az új hitelesítési formával a kormányablakokban egy aláírópad került bevezetésre, amely az ügyfél aláírásának képi, dinamikai és íráserősségi adatainak a felvételével és a nyilvántartásban már meglévő aláírással történő összevetésével biztosítja az egyes dokumentumok ügyfél általi hitelesítését. Ezzel papírmentessé vált a személyes ügyintézés a kormányablak meghatározott ügyeiben. A törvényjavaslat tartalmazza továbbá a 2022 februárjában bevezetett adatváltozás-kezelési szolgáltatás vagy a kommunikációban elterjedt e-bejelentő-szolgáltatás szabályait is. Ez a szolgáltatás egyrészt a természetes személyek adataiban felmerülő változások egyszerű ügyintézési lehetőségeit, másrészt a közműátírási folyamat elektronizálását és egyszerűsítését biztosítja. Az adatváltozás-kezelési szolgáltatás két szolgáltatási lába a változásbejelentési és a közműátírási, vagyis felhasználóváltási szolgáltatás. A változásbejelentési szolgáltatás a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő természetes személy ügyfelek számára nyújtott állami szolgáltatás, amely az ügyfél név- és/vagy lakóhely- vagy egyéb adata változásának közüzemi és távközlési szolgáltatók felé történő egyablakos bejelentését teszi lehetővé az ügyfél megbízása alapján. A szolgáltatás másik lába a felhasználóváltozás bejelentése. Az e-bejelentő-szolgáltatás keretében jelenleg az ügyfelek 74 különböző közüzemi szolgáltatót érhetnek el, és 35 ezer honfitásunk élt már a szolgáltatás lehetőségével február óta. (16.00) Tisztelt Ház! Az Alaptörvény tizenegyedik módosítása indítványozta, hogy a következő, 2024. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását és az azt követő önkormányzati választásokat október hónap helyett április, május, június vagy július hónapban legyen szükséges megtartani az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg, így gyakorlatilag a szavazásokat egy napra kell majd kitűzni. Ahogy az az Alaptörvény módosításának indoklásában is kifejtésre került, az európai parlamenti képviselők választása nem rögzített időpontban történik, hanem az eddigi gyakorlat alapján májusban vagy júniusban, amelyektől egy-egy hónappal el lehet térni, ezért az együttes lebonyolításra akkor van lehetőség, ha az európai
