Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 21. kedd - 13. szám - A globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elfogadásának elutasításáról szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - SZATMÁRY KRISTÓF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:

87 A globális nagyvállalatok mesterséges adóelkerülési konstrukciói az elmúlt időszakban valóban jelentős összegekkel rövidítették meg az állami költségvetést, ez ellen indokolt és szükséges a nemzetközi fellépés. A 2010-es években ezen a téren soha nem látott előrelépés történt, amelynek Magyarország is aktív részese volt. Jelentősen fejlődtek az automatikus nemzetközi információcsere szabályai. Az OECD új multilaterális egyezményt dolgozott ki a korábban megkötött adóegyezmények elavult rendelkezéseinek felülírására, illetve számos további javaslatot is kidolgozott a gyakori adóelkerülési csatornák bezárására. Magyarország ezeket a kedvezményeket mind támogatta és át is ültette jogrendszerébe. Az eredeti cél tehát az volt, hogy ott történjen adózás, ahol értékteremtés, valós tevékenység, fogyasztás van. A folyamat azonban menet közben teljesen más irányt vett. Az óriáscégek igazságos adóztatása helyett a fejlett gazdaságok most azon munkálkodnak, hogy egy minimumadószintet határozzanak meg a társasági adózásban. A tervezett mechanizmus lényege, hogy meghatározásra kerül egy minimumadószint, és ha egy leányvállalat országában megfizetett adó nem éri el a minimumszintet, a különbözetet az anyavállalat országa szedheti be. Amennyiben ők sem élnek ezzel a lehetőséggel, a többi leányvállalat országainak nyílna módja az adó beszedésére. Magyarországon jelenleg 9 százalék a társasági adó, ezzel hazánk szedi a legalacsonyabb közterhet ilyen címen az Európai Unióban. Ez jelentős előnyt jelent a nemzetközi gazdasági versenyben. Ha az OECD globálisminimumadó-szabályokat átültető uniós szabályozása alapján a tagállamokban bevezetésre kerül a 15 százalékos minimumadó, akkor nyeresége után például egy Magyarországon működő német cég az alapvető elképzelés szerint 9 százalékot fizetne be a magyar költségvetésnek és 6 százalékot pedig a német anyavállalat után a német kincstárnak, mindezt a magyarországi működés eredménye után. A legnagyobb gazdaságok javaslatának célja tehát pontosan az, hogy megszűnjön a magas adókkal működő országok szempontjából nyilvánvalóan kedvezőtlen adóverseny. Az elképzelés emiatt igazságtalan, és megpróbálja visszavetni a fejlődésben az olyan államokat, mint például Magyarország. Az irányelvtervezet elfogadása elvezethet oda, hogy az olyan országok, amelyek évek kemény munkájával és a gazdaságfehéredés terén elért eredményeknek köszönhetően adószerkezet-átalakítást hajtottak végre, és így alacsonyabb jövedelemadókat tudtak bevezetni, elvesztik adóelőnyüket azokkal az országokkal szemben, amelyek ezt nem tették meg. Ezért Magyarország továbbra is kiáll amellett, hogy minden állam a lehető legszélesebb mozgásteret kapjon adószabályainak alakítása terén, a pénzügyi szuverenitás továbbra is ki kell hogy terjedjen az adórendszer alapvető elemeinek meghatározására. Bár Magyarország továbbra is támogatja az OECD 2021. októberi nyilatkozatában foglalt globális minimumadó bevezetését is célzó általános célkitűzéseket, úgy látjuk, a nemzetközi környezet az utóbbi időszakban jelentősen megváltozott, ami az EU-s irányelv elfogadását a jelenlegi helyzetben ellehetetleníti. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. Tájékoztatom, hogy a vita közbeni további felszólalására 8 perc 46 másodperc áll majd rendelkezésére. Tisztelt Országgyűlés! Most a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Ovádi Péter képviselő úrnak, a Törvényalkotási bizottság előadójának, 15 perces időkeretben. (Jelzésre:) Képviselő úr nincsen jelen, akkor a képviselői felszólalások következnek. Felhívom a figyelmüket, hogy a frakcióknak 30-30 perc áll rendelkezésükre. Elsőként a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, ezért megadom a szót Szatmáry Kristóf képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. SZATMÁRY KRISTÓF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! A most benyújtott javaslat tárgyalása kapcsán már beszámolhatunk a bizottsági ülésen folyt vitáról is, és annak kapcsán tudom megerősíteni az elején talán elég egyértelműen azt, hogy a Fidesz-frakció részéről a benyújtott indítványt támogatjuk. Hogy részletesen indokoljam az álláspontunkat, egy párhuzamot szeretnék vonni a javaslat kapcsán, és ez a párhuzam, bár lehet, hogy kicsit erős, de mégis azt látjuk a globális minimumadó bevezetése kapcsán, mint akár az orosz-ukrán konfliktus kapcsán bevezetésre került szankciók ügyében, hogy van egy jó ügy, van egy olyan cél, amelyet, azt gondolom, hogy mindenki támogathat; ez volt az a cél, ami az OECD úgymond első pillérében szerepelt, amely arról szólt, hogy a nagy, határokon átnyúló nemzetközi techóriásokat valamilyen módon adóztassuk meg. Azt gondolom, ha ez a javaslat lenne most itt az asztalon, akkor mindenki ebben a Házban, pártállástól függetlenül tudná ezt támogatni. De az, hogy ez az eredeti javaslat hogyan alakult át egy olyan javaslattá, amely kifejezetten káros a magyar gazdaság számára, jól példázza a brüsszeli, az európai politika egyik legnagyobb rákfenéjét, vagyis azt, hogy az európai bürokraták egy jelentős része nem Európa és nem az európai emberek és benne többek között a magyar emberek érdekeit nézik, hanem valami ködös nemzetközi célokat próbálnak szem előtt tartani. Így lehetséges, párhuzamban az EU-s szankciókkal, hogy ott is gyakorlatilag a végén olyan javaslatok születnek, amelyekről úgy szoktunk fogalmazni, hogy a végén jobban fáj azoknak, akik kivetik a szankciót, mint akik ellen irányul. Itt is arról van szó, hogy gyakorlatilag az első pillér - nevezzük így, talán azoknak, akik ismerik a történetet, nem kell külön részletezni - javaslataiból hogyan lett egy második pillér, amely bár látszólag ugyanazt a célt