Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. július 11. hétfő - 21. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:

745 hogy azok a pénzek nem ajándékok, hanem azok visszajárnak Magyarország számára. Tehát ezeknek a pénzeknek a visszatartásával egyrészt az Európai Unió vezetése zsarolja Magyarországot, és ezt is mondjuk ki. Ahogy az előbb említettem, ezt a kormány el szokta mondani, de a balliberális ellenzék, illetve oldal ezt nem mindig szokta kidomborítani. Viszont a kormány azt felejti el ehhez hozzátenni, hogy a korrupció mértéke Magyarországon kiemelkedő, ráadásul igencsak látványos és nagyon pofátlan módon szokott megvalósulni. Ez pedig a másik olyan ok, amiről szintén beszélnünk kell az elhibázott gazdaságpolitika mellett. Mit nevezek elhibázott gazdaságpolitikának? Azt, hogy azokat a pénzeket, amelyek eddig érkeztek, amiket az Európai Unió nem tartott vissza, a Fidesz nem arra fordította, hogy a magyar nemzetgazdaságot építse és megerősítse, hanem gyakorlatilag elherdálták, hiszen rengeteg olyan euró érkezett Magyarországra, amit teljesen fölösleges beruházásokra költöttek el, és rengeteg olyan euró érkezett és érkezik még jelenleg is Magyarországra, ami nem a magyarok érdekeit szolgálva kerül majd felhasználásra. A kérdés az, hogy most, amikor a magyar kormány látványosan behódolt és lefeküdt Brüsszel előtt, akkor mire számíthatunk. Hiszen a visszatartott pénzeket nyilvánvalóan szeretnék megkapni, mert óriási baj van, túlköltekezett Magyarország, nagy a költségvetési hiány, s ennek érdekében most a Fidesz szinte bármire hajlandó. Szeretnék arra válaszokat kapni, hogy mire hajlandó a magyar kormány, milyen engedményeket akar tenni, és mit keresett a Magyar Honvédség parancsnoka, Ruszin-Szendi Romulusz titokban Ukrajnában. Ez már része ennek a behódolásnak? Része annak a politikának, annak a szankciós politikának, amely romba fogja dönteni az európai gazdaságot? Csatlakozni akar ehhez mostantól Magyarország? Hiszen a kormány ilyen gesztusokat tesz, ráadásul olyan pénzekért, amelyek egy része hitel, már eleve uniós szinten is hitel, de Magyarország is hitelként fogja megkapni, és előre megjósolható, hogy ebből a pénzből megint nem a magyar nemzetgazdaságot fogják majd erősíteni, hiszen az úgynevezett energiafüggetlenség - mondjuk ki - valójában nem energiafüggetlenség, hanem az eddig könnyebben és talán olcsóbban hozzáférhető oroszországi energiahordozókról való leválást fogja szolgálni. Ez megint globalista érdekekről szól, és nem a magyar érdekekről. Ezekért a pénzekért akar a kormány ilyen engedményeket tenni? S vajon nem tartja-e veszélyesnek a magyar kormány azt, hogy a Magyar Honvédség parancsnoka titokban Ukrajnában jár? Nem tudjuk, hogy milyen fegyvereket tanulmányozott, vagy egyáltalán miért volt ott. Várom a válaszukat, és remélem, hogy ebből majd kiderül. Mindenesetre rendkívül veszélyes játékot kezdett a kormány pusztán azért, hogy olyan pénzeket megkapjon, amit megint nem a magyar nemzetgazdaság megerősítésére fog majd költeni. (Taps a Mi Hazánk soraiban.) ELNÖK: Tállai András államtitkár úré a szó. TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Érdekes felszólalásában a gazdaságpolitikai tényezőket, az Európai Unió zsarolását, illetve a hadseregparancsnoknak egy háborús tájékozódását összevonva vont le következtetéseket, olyan következtetéseket - és abból eredően tett fel kérdéseket -, amelyek nem fedik a valóságot. Mert mi is a valóság? Ami az elhibázott gazdaságpolitikát illeti, hiszen felszólalásának egy jelentős része ezzel foglalkozott: ha az elmúlt évekre tekintünk vissza, a koronavírus-járvány jelentős kihívás elé állította az országot, állította a magyar gazdaságot. Hogyan jött ki abból az ország? Úgy jött ki abból az ország, jelentős támogatásösztönzés és beruházásösztönzés révén, hogy átmeneti időre növekedett a munkanélküliség, néhány hónapra nőtt a munkanélküliek száma, majd egy éven belül visszaállt a Covid előtti létszámra, 27 százalékos beruházási növekményt mutatott föl, és a gazdasági növekedésünk az Európai Unióban kiemelkedő volt, hiszen 2021-ben, a Covid-járvány végére 7,1 százalékos növekedést tudtunk felmutatni. Ön azt állítja, hogy Magyarország ezeket a forrásokat, vagyis a gazdaságba tett pénztámogatásokat nem megfelelően, korrupciós módon használta föl. Kérdezem én önt, ha ez igaz lenne, akkor hogyan tudna teljesíteni a gazdaság, hogyan létezhetne az, hogy más európai uniós országokkal szemben a foglalkoztatottak száma még a legnehezebb időkben sem csökkent Magyarországon. Hogyan létezne az, hogy a hitelminősítő intézetek a Covidjárvány idején felminősítették Magyarországot? Hogyan létezne az, hogy a járvány idején nem csökkent az emberek jövedelme, sőt reáljövedelem-növekményt lehetett kimutatni, és nem csökkent a nyugdíjak reálértéke, vásárlóértéke sem? Ugyanekkor pedig Magyarország adósságállománya átmenetileg növekedett, hiszen a Covidjárványt követően rögtön újra és most is csökken a GDP-hez mért államadósság, és a költségvetési hiány mértéke sem kiemelkedő az Európai Unióban, hanem a középmezőnyben volt. (13.30) De beszélt ön a jelenlegi helyzetről is gazdaságpolitikai tekintetben. Itt azt szeretném elmondani, hogy az elemzésében nem kapott megfelelő hangsúlyt az, hogy jelenleg Európában háború van; háború van, amelynek a következményeit egész Európa, az egész világ viseli, és benne a kis nyitott gazdaság, Magyarország is. A legfőbb jellemzője ennek az energiaválság, az energiaárak, különösen a gázárnak a jelentős emelkedése, ami kihat az inflációra, sőt annak jelentős részét okozza, és így kihat sajnos az árak emelkedésére.