Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. július 4. hétfő - 20. szám - Napirend utáni felszólalás: - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):

733 Mindenfajta nehézség ellenére a Covid előtti röpke tíz év igenis sikeres volt Kelet-Nógrád életében, mert négysávosítottuk végig Hatvan és Salgótarján között a 21-es utat, új ipari parkokat hoztunk létre, kiemelt kormányzati támogatást kaptak a Wamsler, a Salgglas, a Mitsuba, a Bumchun, a Mikropakk, az Eglo, a SungEal vagy az Alukov kutatás-fejlesztési, munkahelymegőrző, munkahelyteremtő vagy új értéket létrehozó beruházásai. Megújult a világörökség részeként számontartott Hollókő és nemzeti kegyhelyünk Szentkút, mindemellett több helyen jelentős turisztikai attrakciófejlesztési projektet valósítottunk meg. A „Modern város” és a „Magyar falu” programoknak, a területfejlesztési operatív program forrásainak, a kormányzati külön támogatásoknak köszönhetően városaink és falvaink soha nem látott mértékben léphettek előre. (19.40) Elindítottuk az onkológiai centrum építését Salgótarjánban, óvodafelújítási, bölcsődeépítési, csapadékvízelvezetési programok valósultak meg vagy valósulnak meg. Ezen túlmenően utakat és járdákat építettünk. A Covid, a kevésbé barátságos európai politikai tér, a brüsszeli energia- és szankciós politika, de különösen az elhúzódó háborús konfliktus azonban teljesen új helyzetet teremtett országos, illetve helyi szinten is. Nyilván a legfontosabb most nemzeti szinten Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése, valamint az ország energiaellátásának biztosítása és a rezsicsökkentés védelme, de fontos az is, hogy ne adjuk fel álmainkat sem. Így Kelet-Nógrádban továbbra is prioritás a nógrádi Enjoy Park kialakítása, a turisztikai attrakciófejlesztés, a szervezetépítés, a vendégfogadás feltételének forradalmian újszerű megvalósítása, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése a 23-as út Bátonyterenye elkerülő szakaszának megépítésével, új közlekedési kapcsolat kialakításával, a 81-es vasúti fővonal fejlesztésének újragondolása, a besztercebányai kerület és Nógrád megye határon átnyúló programjainak menedzselése, a gazdaságfejlesztés, a térség tőkevonzó képességének erősítése, szorosabbra vont gazdasági együttműködés, a felső- és középfokú oktatás feltételrendszerének javítása és végül, de nem utolsósorban városaink és falvaink környezettudatos, jövőorientált és fenntartható fejlesztése. Kelet-Nógrád esélyeit és lehetőségeit most jelentős mértékben befolyásolja a makrokörnyezet, az ország gazdasági helyzete, de a jövő építését nem lehet feladni. Valljuk mi is, hogy azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Keresztes László Lóránt képviselő úr, LMP-képviselőcsoport: „A mi városunk, Pécs 92.” címmel. Öné a szó. DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mai alkalommal sajnos a városunkat érintő súlyos kockázatokról, illetve konkrét veszélyekről kell beszélnünk. Néhány héttel ezelőtt vagy talán egy hónappal ezelőtt Palkovics László miniszter egy egészen megdöbbentő kijelentést tett. Arról beszélt a miniszterjelölti meghallgatásán, hogy a jelenlegi válságos időszakban az energiapolitikai, energiapiaci helyzetet figyelembe véve korábban már lezárt döntéseket is adott esetben ki kell nyitnia a kormánynak, és konkrétan megemlítette, hogy egy lehetséges tartalékként felmerülhet a mecseki uránbányászat esetleges újraindítása. No, hát ez egészen elképesztő gondolat még a gondolatkísérlet szintjén is, és ennek a kérdésnek én megpróbáltam utánajárni itt az elmúlt néhány hétben. Az teljesen világos mindenki számára, aki ismeri a mecsekvidéki uránbányászat történetét, hogy milyen elképesztő környezetpusztítással járt ez a tevékenység, és azt is tudhatjuk, hogy ez a munka, ez a rekultivációs munka, amit az egykori uránbányászat miatt végezni kellett, soha nem fog véget érni, és elképesztően sok pénzt, több tíz milliárd forintot emésztett már föl. Azt is pontosan tudjuk, hogy ezek az uránbányászati tervek, amelyek már körülbelül az elmúlt tíz évben itt vannak velünk, időről időre előkerülnek, ezek semmiféle gazdasági hasznot nem jelentenének Pécs városának, még csak iparűzésiadó-bevételt sem hoznának, és munkahelyeket pedig semmiképpen nem teremtenének. Itt már egy teljesen más technológiáról van szó egyébként, mint az egykori uránbánya esetében. De azt is el tudjuk mondani, hogy konkrétan egy engedélyezési eljárás is Pécs nyugati részén óriási értékvesztést okozna az ingatlanpiacon. Tehát látható, hogy egy ilyen uránbányászati engedélyezési eljárás, ha révbe érne, akkor még anélkül, hogy bármilyen módon, akár csak egy ilyen kapavágásnyi uránbányászati tevékenység is történne, már súlyos, sokmilliárdos gazdasági kárt okozna Pécs város lakosságának. Az is teljesen világos lehet mindenki számára, hogy ez az energia-önrendelkezés az energiabiztonság szempontjából semmilyen megoldást nem jelentene, hiszen az uránbányászat nem jelentene nukleáris fűtőelemeket. Itt azt lehetne tenni, hogy az oroszoktól vásárolhatna a jelenlegi helyzetnek megfelelően fűtőelemeket Magyarország, de itt a mecseki uránbányászat semmilyen módon nem jelentene előrelépést az energia-önellátás szempontjából. Ezt a megújulókra alapozva lehetne végrehajtani. A tények és az előzmények ismeretében Pécs megyei jogú város egy világos döntést hozott, és elutasította az uránbányászat újraindításának még a gondolatát is, még az ötletét is elvetette az indítványunkra évekkel ezelőtt. Hozzáteszem, hogy ebben egyébként egy szinte teljes politikai konszenzus volt, hiszen a jelenlegi kormányzó pártok, tehát a Fidesz-KDNP politikusai, a helyi civilek és a mai ellenzéket meghatározó politikusok, illetve szervezetek is elutasították az uránbányászati terveket, és ennek ellenére fordult ez meg most Palkovics miniszter úr fejében a gondolatai között.