Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak
2022. július 4. hétfő - 20. szám - Napirend utáni felszólalás: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
728 Fontos célunk, hogy megvalósuljon valamennyi megyei jogú város elérhetősége magas szolgáltatási szintű úthálózattal, az autópályák országhatárig történő elvezetése és bekapcsolása a nemzetközi gyorsforgalmi úthálózatba, a technológiai és ipari központok elérhetőségének javítása, a gyorsforgalmi úthálózat 30 percen belüli elérése az ország bármely településéről. (19.10) A színvonalas közúti elérhetőség a helyi életminőség javításában, egyes települések, térségek gazdaságának a fejlesztésében meghatározó tényező. Jól tudják ezt a Vas megyeiek is, akiknek egészen 2016-ig kellett várniuk a gyorsforgalmi kapcsolatra. Az M86 Szombathelyig tartó szakaszának túlnyomó hányadát 2010 után adtuk át a közlekedőknek. Hadd emlékeztessek arra is, hogy 2017 elejéig személyautókkal díjmentesen lehetett használni az autóútnak a befejező, Csorna-Hegyfalu szakasznál korábban megépített részét. Mint képviselő úr is tudja, az úthálózat fenntartása komoly forrásokat igényel, az útdíjakból származó bevételek a közútkezelői, felújítási és karbantartási munkák legfőbb pénzügyi forrásának számítanak. A nehéz-tehergépjárművek már korábban kitiltásra kerültek az említett szakaszon, tehát a városrészen csak abban az esetben jelenhetnek meg, ha úti céljuk ott, helyben van, és egyedi behajtási engedéllyel rendelkeznek. Az ön által kérdezett konkrét esetben a szakma álláspontja szerint a díjmentesség nem megfelelő eszköz a forgalmi problémák kezelésére. Szeretném jelezni, hogy természetesen mindent megteszünk a településeket érintő országos közúti fejlesztések érdekében, és ehhez kérjük a képviselő úrnak is a támogatását. Köszönöm szépen. ELNÖK: Megköszönöm az államtitkár asszony válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Napirend utáni felszólalás: Most a napirend utáni felszólalások következnek. Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak: „Meddig még?” címmel, Jobbik-képviselőcsoport. Parancsoljon! Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hogyha meg szeretnénk vitatni valamilyen problémát Magyarországon, érdemes objektív mércékhez nyúlnunk, én pedig a lakhatás témájában is előszeretettel forgatom azt az infótablót, amelyet itt kinn bármelyik képviselőtársunk átvehetett. Innen is köszönjük annak a hivatalnak a munkáját, amely elképesztően színvonalas feladatvállalást végez immáron évek óta, segítve a képviselői munkát. Szeretném megjegyezni, hogy az itt idézett Eurostat-kimutatás - nem is olyan régről, 2022-ből - a 2020-as adatok figyelembevételével elemzi, hogy hol hány százalék a súlyosan elégtelen lakáskörülmények között élők aránya. Magyarországon több mint 20 százalékról beszélünk. Itt a beázó tetőszerkezet, a nedves falak vagy aljzat, illetve a korhadt ablakkeretek kerülnek nevesítésre, de nyilván számtalan egyéb, lakhatással kapcsolatos nehézséggel küzdenek nem csak faluhelyen és nem csak a vidék Magyarországán; nagyvárosi szinten is eléggé terebélyes ez a probléma. Szintén nem nehéz adatokat szerezni az új építésű lakások számáról, itt jellemzően évente 40 ezer új építésű lakást kellene birtokolnunk ahhoz, hogy százévente kicserélődjön az ingatlanállomány, nyilván ez a különböző korszerűsítéseket is magában foglalja. De azt látjuk, hogy a lakhatási nehézségek egy része abból ered, hogy ennek a szükséges mennyiségnek a fele sem épül meg, tehát nagyságrendileg 200 évente cserélődik az ingatlanállomány Magyarországon a mostani adatok alapján, ideértve panelházakat vagy éppen vályogházakat, vagy a Kádár-kockákat is. Összességében azt is látjuk - és ma már szó volt róla -, hogy az albérletek átlagos bérleti díja is brutálisan emelkedik, mert nemcsak új építésűből van kevés, hanem bérelhető lakásból is, itt 130 ezerről 175 ezerre emelkedett az átlagos fővárosi bérleti díj. Azt láthatjuk, hogy az Airbnb elképesztően hibás kezelése bérlakások további ezreit vonta ki a piacról, tehát az Airbnb olyan körülmények között működik, ahogy, szerintem a közteherviselést jobban elkerülve, mint kellene, de az biztos, hogy a kínálati oldalról nagymértékben csökkentette a kivehető, főleg belvárosi és belső budai, pesti lakásoknak a számát, arányát, ezzel ugyanúgy hozzájárul az árrobbanáshoz, mint számtalan nagyvárosban a világon. El is érkeztünk oda, hogy egy átlagos magyar fiatal hogyan tud önálló otthonra szert tenni. Itt ma az egyik államtitkár úr, illetve képviselőtársaim évek óta mondják el nekem kormányoldalról, hogy a magyar ember jobban szereti az önálló ingatlantulajdont, az közelebb áll hozzá, mint a bérlemény. Szerintem egyébként, ha végeznénk egy ilyen statisztikát, 100 vagy 101 százalék válaszolná azt, hogy ha választhatna, akkor igen, saját tulajdont szeretne, nem bérleményt. No, de azért élnek milliók ebben az országban, akik kimaradnak a statisztikai tervezésből, akiknek nem telik arra, hogy befizessenek egy új építésű lakóparki lakásra, vagy éppen nincsen saját családi házuk, ők laknak albérletben, sokszor ők húzzák meg magukat egy házrészben, egy szobában. Bizony ezek a honfitársaink
