Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. július 4. hétfő - 20. szám - A köztársasági elnök átiratának ismertetése: - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - KOMJÁTHI IMRE (MSZP):

674 és a trianoni sírgödörből is kimásztunk. Helyünk van itt Európában, amelynek egyik legnagyobb tudású, értékteremtő hagyományokkal és szabadságszeretettel rendelkező, legbüszkébb és legnagyobb létszámú nemzete vagyunk itt a Kárpát-medencében. Mindezeket tudnia kell, tudatává kell válnia a ma élő magyarságnak, mindezt tudományos és kulturális eszközökkel alátámasztva. Ennek érdekében hozta létre a nemzeti kormány 2018-ban a Magyarságkutató Intézetet, amelynek köszönhetően például éppen a pozsonyi csatáról már 2020-ban készült animációs film, ezt a filmet az M5 csatorna mutatta be 2020 decemberében, és ez a csatorna 2020. évi legnézettebb műsora volt, mára több mint 600 ezren látták. Egyébként szintén támogatásban részesítették a Kassai-völgyet, amely a világ legismertebb lovasíjász-kultúrájának helyszíne, és minden évben nyílzáporral emlékeznek meg a pozsonyi csata diadaláról. De itt említhetem meg egyébként az új nemzeti alaptantervet is, amelyben szintén nagyobb hangsúlyt kap a magyar őstörténet. De sorra készülnek most is a történelmi filmek: Hunyadi, 1222 - Aranybulla, Petőfi, Hadik András és így tovább. Azért azt se felejtsük el, hogy minden ilyen irányú kezdeményezést heves balliberális támadások kísérnek, de a kormány nem az ellenzéknek, hanem a választóknak szeretne megfelelni, nekik tartozunk elszámolással, ezért ennek megfelelően a jövőben is folytatjuk a nemzeti identitásépítést, amelyben a jövőben még nagyobb szerepe lesz a szuverén, szakrális múlttal rendelkező magyarság megismerésének, az azzal való azonosulásnak. Az ezer év szinte elröppent, és azt vesszük észre, hogy a mai értékvesztett világban számos hatástól ugyanúgy meg kell védenünk magunkat. És, igen, ahogy ön mondta, meghatározó szerepet töltött be a pozsonyi csata a történelmünkben, hiszen több mint 120 évre megállította a nyugati irányból jövő támadásokat. A Magyar Nagyfejedelemség hadereje az óriási túlerő ellenére is megsemmisítő csapást mért Európa egyik legjobban felszerelt és sokszoros túlerőben lévő hadseregére. Azt is el kell hogy mondjam, hogy akkora vereséget szenvedtek, hogy a következő évtizedekben, egészen pontosan 120 évig, II. Konrád 1030-as támadásáig nem merték megtámadni a magyarokat. A dicsőséges csatáról, ahogy említettem, megemlékezünk minden évben, és a film is elkészült, és a továbbiakban is folytatni fogjuk a történelmi filmek elkészítését. A csata 1115. évfordulója van. A pozsonyi csatából jön egyébként az a kifejezés is, hogy az „Óperencián túl”, amely az Enns folyó feletti területeket jelenti, amit ennek a csatának a következményeként sikerült megvédenünk. A pozsonyi csata egyértelmű, maradéktalan és hatalmas jelentőségű magyar diadal volt, történelmünk egyik legnagyobb sikere. Fontossága úgy érthető meg igazán, ha belegondolunk, Európa országai a pozsonyi csata után törődtek bele abba, hogy a kontinensen egy új, önálló és erős államalakulat jött létre Magyar Fejedelemség néven. Mi úgy élünk és úgy dolgozunk, hogy ezt most is tudatosítsuk Európa országaiban - jó lenne, hogyha az ellenzék is így tenne. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Szintén napirend előtti felszólalásra kértlehetőséget Komjáthi Imre, az MSZP képviselője. Megadom a szót, parancsoljon! KOMJÁTHI IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Mielőtt belefognék a lényegi mondanivalómba, Dömötör államtitkár úrnak mondom, hogy ha esetleg ön válaszolna nekem, akkor én örömmel fogom venni, ha osztályharcos hozzáállással fog illetni, én ezt dicséretnek veszem. Rétvári államtitkár úrnak pedig mondom, hogy nagy örömmel folytatok ideológiai vitákat, csak szeretném tisztázni, az MSZP baloldali, akikről ön beszélt, azok meg neoliberálisok - azért változnak az idők. (Rétvári Bence: Neomarxisták! Neomarxisták!) De akkor osztályharcos hozzáállással kérdezem: tudják-e önök, hogy mi a különbség az igény és a szükséglet között? Mert Nagy Márton miniszter úr azt mondta vagy azon háborgott, hogy az Aldi inflációkövető bérfejlesztést hajtott végre most, válság idején, Orbán Viktor pedig azon háborgott, hogy itt most mindenki hirtelen bérfejlesztési igénnyel áll elő. Nos, az önök háza táján nagy valószínűséggel igény az, hogy minden évben eljussanak az Adriára, és ott, mondjuk, a Lady MRD fedélzetén sok-sok gallonnyi gázolajat égessenek el. Minden bizonnyal igény önöknél az, hogy lassan már, mondjuk, a talpas félhomálymérőnek is legyen miniszteri biztosa. Minden bizonnyal igény önöknél az, hogy mondjuk, ne 212 millió forintból rendezzenek tűzijátékot válság idején, hanem 1,3 milliárd forintból. De a szükséglet, az más. A dolgozóknak, azoknak az embereknek, akik ezt az országot a hátukon viszik, akik ezt az országot működtetik, azoknak szükséglet a béremelés, szükséglet az, hogy a családjukat el tudják tartani, és szükséglet az jó néhány dolgozónak, hogy megkapja a fizetését. Sajnos ez a szükséglet például Csornán nincs kielégítve, ahogy azt a 24.hu is megírta, még a márciusi fizetésüket sem kapták meg Csornán a napelemgyárban a dolgozók, abban a napelemgyárban, ahol azért nagy erők mozdultak meg az önök részéről, az alapkőletételnél a csornai születésű Áder János bábáskodott köztársasági elnökként. A projekt indulásakor, 2014-ben egymilliárd forint egyedi támogatást ígért és ítélt meg számukra a kormány. A napelemgyárat 1,9 milliárd forintos uniós támogatásra érdemesítették, a 15 milliárd forint költségűre tervezett beruházáshoz az állami Eximbank Zrt. nyújtott kölcsönt 22,4 millió euró erejéig. Négy év elteltével a napelemgyár még mindig nem készült el, mire a kormány másik bankja, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. vette át ennek a cégnek a hitelezését úgy, hogy a kölcsönkeretét 40 millió euróra emelte. Több szabálytalanságot is tapasztaltak a cégnél, ezért 2016-ban önök