Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 29. szerda - 19. szám - Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:

661 esetében elmondható, hogy a tereket körülvevő közutak, közterületek 100 százalékban az V. kerületi önkormányzat tulajdonában vannak, és a terek megközelítése kizárólag az V. kerületi tulajdonú utcákon, területeken keresztül lehetséges. Ennek megfelelően a terek fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, infrastrukturális továbbfejlesztése is csak azokkal egységes rendszerben képzelhető el, ugyanakkor ez a gyakorlatban az eltérő tulajdonosi szemlélet okán jelenleg nem megvalósítható, ami talán közérdeket is veszélyeztet. Tényszerűen hadd mondjam el, hogy mind a Podmaniczky teret, mind a Vörösmarty teret és a tereket körülvevő V. kerületi területeket, utcákat 2019-ben állami támogatással nem a főváros, hanem Belváros-Lipótváros, Budapest főváros V. kerületi önkormányzata újította fel. Tehát azt gondolom, hogy a két tér tekintetében eddig is komoly feladatokat látott el az V. kerületi önkormányzat. A Széchenyi István tér a belvárosi közterülethez csatlakozik, így az azokkal összhangban álló arculat és üzemeltetés, azt gondolom, megint az V. kerülethez köti a Széchenyi teret. Mindez az indoklás adja a hátterét annak, hogy a három említett tér állami tulajdonba kerülne az V. kerület üzemeltetése mellett. (14.40) Vajda Zoltán képviselő úr 40 milliárd eurós, 2021-27. évi időszakra vonatkozó forrásai kapcsán azt a szót mondta, hogy „játszadozunk” az euróval, illetőleg ha jól írtam föl, Navracsics Tibor miniszter úrnál a „pitizés” szót használta. Itt azért engedje meg képviselő úr, hogy ezeket a szavakat én visszautasítsam, még ha sarkos is ez a megfogalmazás. Tehát nem játszadozunk, és nem pitizünk. Nemzeti érdek, ami mellett ki kell hogy álljunk, erre kapott a kormány felhatalmazást, nemzeti érdek mellett állunk ki. Elég sokszor vettem részt személyesen is európai tanácsi egyeztetéseken, személyesen tudom, hogy hogyan működik a döntéshozatal, hogy ami a könyvekben leírt, tankönyvszerűen leírt döntéshozatal, a valóságban hogyan néz ki, és pontosan tudom, hogy minden magára valamit adó kormány, akár jobboldali, akár baloldali támogatottságú, a nemzeti érdekeiért kiáll. Ezt tesszük mi is. Ezzel együtt abban egyetértek képviselő úrral, maximálisan egyetértek képviselő úrral, hogy érdekünk, hogy ez a rendelkezésre álló 40 milliárd eurónyi összeg ténylegesen felhasználásra is kerüljön és megkapjuk ezeket a forrásokat. De az, hogy teljes egészében kontroll nélkül elfogadjuk azt, amit mondjuk, az Európai Bizottság, amelynek nincs legitimációs felhatalmazása a választóktól, tehát elfogadunk mindent, amit mond, az szerintem nem a nemzeti érdek képviseletét jelenti. Ami pedig a 40 milliárd eurót illeti, ez a teljes összeg, amit képviselő úr mondott, amiben benne vannak például azok az agrártámogatások, például földalapú támogatások, amelyekről ismereteim szerint semmilyen vita nincs az Európai Bizottsággal. Tehát azt kérem, hogy ne a teljes 40 milliárd euróról beszéljünk, hanem csak az RRF keretében elérhető körülbelül 7 milliárd eurós forrásról, illetőleg a partnerségi megállapodás forrásairól. Ismétlem, én abban bízom, hogy megegyezésre fogunk jutni, ezért is számítunk már a 2023-as költségvetésben ezekkel a forrásokra. Megismétlem azt, amit a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat vitájában mondtam, hogy ha abban konszenzus van, hogy magyarországi érdek, hogy ezek a források mielőbb elérhetők legyenek, akkor konszenzus lehet abban is, hogy jobb- és baloldali padsorokból az európai parlamenti képviselőkön is keresztül mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezek a források ténylegesen elérhetőek legyenek. Én köszönettel veszem, hogyha képviselő úr is kapcsolatait kihasználva ez ügyben elősegíti a mielőbbi megállapodást. A költségvetés gyenge pontjaként említette képviselő úr a tavalyi negyedik negyedéves államháztartási hiányt összevetve más országokkal. Azért arra felhívom a figyelmet, hogy a költségvetési hiány lefutása a különböző országokban teljesen eltérő. Nálunk historikusan a negyedik negyedév azért egy erőteljesebb hiányt szokott mutatni az adórendszer, a költségvetési támogatási rendszer sajátosságai miatt. De azért arra is felhívom a figyelmet, hogy a 7,5 százalékos módosított, uniós módszertan szerinti hiánycélhoz képest 6,8 százalék volt a hiány, és ha európai kitekintést nézünk, akkor mellé kell tegyük a növekedési számot, ami európai szinten kimagaslóan jó, és azt is, hogy a hiánynak és a növekedésnek köszönhetően az adósságráta csökkent, szemben számos európai országgal, ahol az adósság még nő. Ami az áfa-, szja-bevételeket illeti, az, hogy jövőre mindkét területen nagyobb összegekkel számolunk, értelemszerűen nem adónövekedésnek köszönhető, az szja-t mondtam épp ellentétesen, az önök előtt lévő törvényjavaslatban is van még szja-kedvezmény, hanem annak köszönhető, hogy véleményünk szerint a foglalkoztatottak száma is növekedhet, a fogyasztás is növekedhet, és ennek köszönhetően a bevételek is nőnek. Tehát megismétlem: a családokat közvetlenül érintő áfamódosítás vagy jövedelemadót érintő intézkedés nincs, ami, ismétlem, negatívan érintené a családokat. A jóléti kiadások: itt egy nagyon lényeges pontra mutatott rá képviselő úr. Egyrészről a jóléti kiadásoknál sokfajta számot lehet nézni, nominális számokat, GDP-arányos számokat vagy reálszámokat is. Hadd mondjam el azt, hogy Nacsa Lőrinc képviselő úr lényegre törő volt, talán nem volt olyan hosszú, mint én, de abszolút pontosan mondta el, hogy az egyes kiadási területek száma hogyan változik. Ha figyeltünk arra, amit Nacsa Lőrinc képviselő úr mondott, jegyzeteltünk, fölírtuk magunknak a nominális szám változását, és mellétesszük az elmúlt 10-12 év inflációs számát, akkor pontosan tudjuk, hogy egy jelentős