Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak
2022. június 29. szerda - 19. szám - Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről:
651 fideszes vezetésű. A fideszes kormány tehát gondol egyet, és az ellenzéki fővárostól elvesz négy fontos közterületet, és átadja egy fideszes önkormányzatnak. Mi ez, ha nem a politikai kicsinyesség elképesztő iskolapéldája?! Mit üzen a Fidesz ezzel mindannyiunknak, hogy egy törvénnyel bárkinek a tulajdonát bármikor elvehetik? Ilyesmire Magyarországon utoljára 1948 és 1952 között volt számos példa. (Nacsa Lőrinc: MSZMP!) És ilyen egy igazi fideszes törvényjavaslat, míg egyik részében a kormány a Rákosi-kort idézően államosít, a másik helyen meg éppen azzal indokolja a komikus javaslatát az ispán és vármegye elnevezések visszaállítására, hogy - idézem - „a mai magyar közigazgatás több szállal kötődjön a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez”. Míg tehát egyfelől a kormány a Rákosi-korszakot idézően államosít, tehát a tettek szintjén számára ez a mérvadó, a szavakat és a fogalmakat illetően inkább a korábbi korok iránt táplál rokonszenvet. Azt nem tudom, hogy az Orbán-kormány tagjai inkább aRákosi- vagy a Horthy-korszakkal kapcsolatban éreznek nosztalgiát vagy még inkább a feudális viszonyokkal kapcsolatban, de egyik sem jó hír Magyarország szempontjából. A 400 forintos euróval az átlagos magyar családok számára elérhetetlenné vált a külföldi utazás. Az Orbánkormány ezért másfajta utazási lehetőségekkel próbál kedveskedni a magyar családoknak, ez pedig az időutazás: vissza a középkorba. (Nacsa Lőrinc: Jaj, hagyjuk már!) Csakhogy én nem hinném, hogy a magyar családok ilyesféle utazásra vágynának. Magyarországnak jövőorientált, jövőbarát kormányzásra lenne szüksége, nem pedig múltba révedőre. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK: A következő felszólalónk Csárdi Antal képviselő úr, az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka. Megadom a szót, parancsoljon! CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A költségvetés megalapozásáról szóló törvény - és valóban, ahogy az előttem szóló vezérszónokok elmondták, itt az a kérdés, hogy mi van benne, és mi nincs benne, leginkább azok közül, aminek benne kellene hogy legyen szerintünk. Érdemes megnézni, hogy ez a törvénytervezet olyan törvénymódosításokkal van tele, amelyek még érintőlegesen sem kapcsolódnak a költségvetéshez. (Tordai Bence távozik az ülésről. - Nacsa Lőrinc: Ez a párbeszédes vitakultúra.) Tisztelt Államtitkár Úr! Szeretném, ha el tudná mondani, hogy milyen módon kapcsolódik a költségvetéshez az ispánra meg főispánra való átnevezése a kormánymegbízottaknak, hogy milyen módon kapcsolódik a költségvetéshez a VIP-szektor fotózásáról szóló törvényjavaslat, ami lehetővé teszi, hogy miniszterelnök úr vendégei felismerhetetlenné tetessék magukat egy-egy elkészült fényképen. Hosszan lehetne beszélgetni arról, hogy vajon ez a miniszterelnök urat védi vagy az ő vendégeit. Ezt én itt nem fogom tudni eldönteni, de az biztos, hogy tényleg az a legnagyobb baj, hogy ahelyett, hogy előre mennénk, nem hátra, gyakorlatilag teljes gőzzel rükvercben megy a magyar kormány, és ezt mutatja be ez a költségvetés is. Hulladékgazdálkodás: a visszaváltási rendszer kitolása, egy olyan visszaváltási rendszer kitolása, aminek a minél hamarabbi bevezetése sokkal-sokkal fontosabb lenne. Visszafele megyünk az időben, mert gyakorlatilag kommunista időket idéző módon vesznek el tulajdont önkormányzattól, államosítanak területeket, és hoznak helyzetbe baráti önkormányzatokat úgy, hogy egyébként egy-egy ilyen döntés az anyagi veszteségen túl sok-sok egyéb veszteséget is okoz. Azzal, hogy a főváros elveszíti ezeket a területeket és az afölötti rendelkezést is, egyrészt sérül a tulajdonhoz fűződő alkotmányos joga az önkormányzatnak. És könyörgöm, ne próbálják azzal magyarázni, hogy az önkormányzati tulajdon is állami tulajdon, meg az állami tulajdon is állami tulajdon, és igazándiból ez csak egy ilyen pingpongozás a kettő között. Én ezt nagyon sokszor meghallgattam már a Fővárosi Közgyűlésben, és már akkor sem volt helyes az indoklás. De menjünk tovább! Egy várostervezés - és ezt államtitkár úr pontosan ugyanolyan jól tudja, mint én - nem egyik pillanatról a másikra történik. Gyakorlatilag azzal, hogy most elveszíti ezeket a területeit esetleg a főváros, előfordulhat az, és én ezt nem tudom fejből, hogy százmilliókat költött tervek elkészítésére, aminek most a megvalósítása egyik pillanatról a másikra kútba esett. Mondja meg nekem, államtitkár úr - és azért önt célzom ezekkel a kérdésekkel, mert ön van itt a kormány képviseletében, valószínűleg ezeket a kérdéseket nem feltétlen önnek kellene alapértelmezetten föltennem, de mondja meg nekem, államtitkár úr -, hogy mikor ültek le ennek a törvénymódosításnak a kapcsán egyeztetni a főpolgármesterrel, a Fővárosi Közgyűlés képviselőivel. Mondja meg nekem, államtitkár úr, hogy mikor ültek le a kerületi önkormányzat vezetésével vagy polgármester úrral egyeztetni. Miért nem volt transzparens, átlátható ez az egyeztetés? Miért nem tudhattunk róla előre? Nemhogy az állampolgárok, szegény állampolgárok, a választókerületem részéről beszélünk, még pletykaszinten sem hallottam. Nagyon-nagyon vigyáztak, hogy ezek ne derüljenek ki, és azért azt gondolom, hogy ez nincs véletlenül. És persze jellemzően van ebben a törvényben minden, aminek nincs helye ebben a törvényben. Hogy az Eximbank működését gyakorlatilag a tőkekövetelmények eltörlésével könnyítik, engem viszonylag nehéz meggyőzni arról, hogy a nemzetgazdaság ettől sokkal könnyebben fog működni. Azt gondolom, hogy azok a vagyonjuttatások, amiket az egyházak kapnak, rámutatnak egy nagyon-nagyon fontos problémára. Miszerint gyakorlatilag az oktatást, szociális ellátást a magyar kormány megpróbálja rátolni az egyházakra úgy, hogy az egyházaknak megvan a fő feladatuk, a hitéleti tevékenység szervezése, és ahogy