Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 29. szerda - 19. szám - Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK:

648 A Mi Hazánk képviselőcsoportjának vezérszónoka, Szabadi István képviselő úr következik. Parancsoljon, megadom a szót. SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony!Tisztelt Országgyűlés! A Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat során a Mi Hazánk Mozgalom üdvözli azokat a törekvéseket, ami a magyar hagyományok megőrzéséről, a történelmi alkotmány visszaállításáról szólnak, de mi tovább is mennénk ennél. Amint azt Toroczkai László elnök úr első parlamenti felszólalásában jelezte, célul tűztük ki a történelmi alkotmány rendezésének a kérdését, mert álláspontunk szerint Magyarország Alaptörvényének a társadalmi elfogadottsága hiányos, sok magyar ember érzi úgy, hogy a jelenlegi Alaptörvény egy párt Alaptörvénye, és nyilván nem a történelmi alkotmány folytatásáról beszélhetünk ebben az esetben, ugyanis elmaradt ennek az Alaptörvénynek a széles körű társadalmi egyeztetése, amire nyilván azért szükség lett volna. Továbbá, ha már hagyományokról beszélünk, akkor a vármegyék közbiztonságának megteremtéséhez javasoljuk a csendőrség visszaállítását, mivel a rendőrség munkáját segíteni kell egy tekintélyt parancsoló, helyismerettel rendelkező karhatalmi vagy határvédelmi feladatokra el nem vezényelhető állománnyal. A csendőrségre óriási szükség lenne, mivel hazánkban terjed az a szubkultúra, amely nem tartja be a társadalmi együttélés alapvető szabályait. A csendőrséget preventív jelleggel hoznánk létre, bűnmegelőzési feladatkört töltene be, szemben a nyomozati feladatkört ellátó rendőrséggel. Nem lenne mindenhol csendőrség, hanem oda lehetne vezényelni, ahol megbomlik a közrend. A tekintélyt parancsoló egyenruhát viselő, különleges kiképzést kapó csendőrség már megjelenésével is elriasztaná a bűnözőket. A 2023. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat az államháztartásról szóló törvény rendkívüli intézkedései esetében pontosítja, hogy 2023. július elejétől a veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezéseket az Alaptörvény 53. cikke helyett az 51. cikk tartalmazza. Nyilván ebben az estben egy technikai átvezetésről van szó, de ismételten szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy mit jelentenek ezek a rendkívüli intézkedések az államháztartásra nézve. A kormány a központi költségvetésről szóló törvényben nem szereplő kiadásokat teljesíthet, és rendkívüli fizetési kötelezettségeket írhat elő. De a helyi önkormányzat költségvetése körében ugyanígy járhat el a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester, a polgármester, amiről csak utólag, a képviselő-testület, illetve a megyei közgyűlés soron következő ülésén kell beszámolnia. Volt már ebben tapasztalatunk, a fideszes, illetve a baloldali városvezetők egy része elég rendesen kihasználta ezt a helyzetet, bizonyára ezt többen is hallották már. A törvényjavaslat a helyi adókról szóló törvényhez fűzött kiegészítése alapján a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata az adóból származó bevétel legfeljebb 17 százalékát a saját beruházásaira fordíthatja. Az indokolás szerint erre azért van szükség, mert a koronavírus-járvány és az oroszukrán háború okozta problémák miatt az önkormányzatoknak az elmúlt években több új kihívással is meg kellett küzdeniük. Az energiaárak és a rezsiköltségek emelkedése, az építőanyagárak, illetve az élelmiszerárak drasztikus növekedése komoly terhet ró az önkormányzatokra, megterheli a költségvetéseket, és gondot okozhat a beruházások finanszírozásában. Természetesen a Mi Hazánk Mozgalom minden olyan intézkedéssel egyetért, ami az önkormányzatok bevételét növeli, azonban álságosnak tartjuk a kormány indoklását, mivel az önkormányzatok egyes terheinek növekedését épp a kormány idézte elő. Például megszorító intézkedések keretében az önkormányzatok saját bevételének egy részét elvonta, a védekezéssel kapcsolatos költségeket pedig rájuk hárította. Továbbá a kormány júniusi döntése szerint a visszaélések elkerülése érdekében a rezsicsökkentési szabályok kizárólag a lakossági fogyasztókra vonatkoznak, tehát ez azt jelenti, hogy az önkormányzatokat kizárják a kedvezményes árra jogosultak köréből. Az önkormányzatoknak tehát augusztustól piaci árat kell fizetniük az áramért és a gázért. Csak az önkormányzati bérlakások maradnak a rezsivédelem alatt. Például Balassagyarmat fideszes polgármestere szerint ez azt jelenti, hogy amíg eddig évente 2,1 millió forintot fizettek a gázért az energetikailag felújított bölcsődében, addig jövőre 9,5 millió forintot kell majd, a villany ára pedig háromszorosára nőne. Ez nagyon komoly pluszköltségnövekedést jelent. A településvezető kalkulációi alapján ’24-től a ma 135 millió forintos éves rezsiteher felszaladhat akár 400-540 milliós sávba is. Ez egy nagyon durva és drasztikus teher az önkormányzatok tekintetében. Tehát a helyi önkormányzatoknak nemcsak a beruházások finanszírozása, hanem a napi működésük is gondot fog okozni, úgyhogy felszólítjuk a kormányt, hogy biztosítson a teherbíró képességükhöz igazodó kompenzációt az önkormányzatok számára. A törvényjavaslat 2023. január 1-jétől törvényi szintre emeli a cégautóadó 2022. július 1-jétől hatályos, az extraprofitadókról szóló kormányrendeletben kihirdetett mértékeit. Így azok mellékletként beépülnek a gépjárműadóról szóló törvénybe. A cégautóadó mértéke júliustól csaknem a duplájára, 85 százalékkal fog növekedni, amelynek eredményeként a kormány a 2023. évi költségvetésitörvény-javaslat alapján gépjárműadóból 83 milliárd forinttal több bevételt vár, emellett a megtett úttal arányos útdíjból 46 milliárd forintot, az időalapú útdíjból 19 milliárd forinttal több bevételre számít, ami szintén az autósok költségnövekedését vetíti majd előre. Bár a cégautóadó mértékei 2011. november 30-a óta valóban nem