Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 29. szerda - 19. szám - Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Amint az önök előtt ismert, a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a 2023. évi kö...

635 végrehajtásakor az ingatlanokra már bevált szabályokat kell majd alkalmazni. Ezenfelül a javaslat az állami adó- és vámhatóság feladatkörébe utalja, hogy a szerkezetátalakítási eljárásokban hitelezőként képviselje az államot. Tisztelt Képviselők! A nemzeti vámjogszabályok esetében az adózók számára kedvező változás, hogy szűkül azon esetek köre, amikor a vámhatóság mérlegelés nélkül fix mértékű vámigazgatási bírságot szabhat ki. A vámhiány fogalmába tartozó esetkörök szűkítésével azt kívánjuk elérni, hogy bizonyos jogcímeken már megszűnt vámtartozások miatt ne kelljen 50 százalékos fix mértékű vámigazgatási bírságot kiszabni. A vámhiány fogalmi köréből így kivett, kisebb súlyú jogsértések nem maradnak majd szankcionálatlanul a jövőben sem, de ezekben az esetekben a bírság összegét nem automatikusan a vámhiány összegének egy bizonyos arányában kell majd megállapítani, hanem lehetőség nyílik a jogsértés súlyának és körülményeinek a mérlegelésére és a jogsértéssel arányban álló vámigazgatási bírság kiszabására is. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi irányításában a vezetői szintek számának csökkentése, az irányítási vonalak egyszerűbbé és átláthatóbbá tétele érdekében a NAV vezetőjének és szakmai helyettesének pozíciója a javaslat szerint a NAV szerkezetében kap majd helyet. A NAV vezetőjének megnevezése elnökre módosul, munkáját pedig majd elnökhelyettesek segítik. Tisztelt Ház! Az államháztartási gazdálkodás, valamint az egyes adótörvények módosítása mellett az önök előtt lévő törvényjavaslat több, Magyarország 2023. évi központi költségvetését csak közvetetten érintő törvény módosítására is javaslatot tesz. Ezek közük szükségesnek tartom elsőként kiemelni azon javaslatot, amely a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal egyeztetve módosítja a hulladékról szóló törvényt. E módosítás célja a hulladékgazdálkodás új modelljére történő átállás jogalkotási folyamatának elősegítése. Az új modellre való felkészülés tapasztalatai alapján, a rugalmas és hatékony szabályozási folyamat biztosítása érdekében indokolt a hivatal és a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter komplementer jogalkotásra megadott határidejének pontosítása, amit az önök előtt lévő törvényjavaslat szintén tartalmaz. 2018. július 4-én lépett hatályba az az európai uniós irányelv, amely az egyes tagországok kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereire alapkövetelmények teljesítését írja elő. Ehhez kapcsolódnak a törvényjavaslat azon rendelkezései, amelyek az irányelvi minimumkövetelmények általános előírása, valamint a felhatalmazó rendelkezések megteremtése mellett a kiterjesztett gyártói felelősségi keretszabályok megalkotására is javaslatot tesznek. Tisztelt Országgyűlés! A civil szervezetekre vonatkozó szabályok folyamatos felülvizsgálatával, a gyakorlati tapasztalatok beépítésével, az eljárási szabályok egyszerűsítésével a jogalkotó jelen törvényjavaslat elfogadásával is annak az alkotmányos kötelességének tesz eleget, amely feladatául jelöli ki az egyesülési jog zavartalan gyakorlásának biztosítását és védelmét. A civil szervezetek támogatási környezetének változása továbbá fontos értékmérője annak, hogy mennyire valós képet alkotnak az adott országban a civil szervezetek működési környezetéről és megfelelő mértékben ösztönzik-e a civil szervezetek tevékenységét. A szervezetek igényeit figyelembe vevő támogatási környezet megteremtéséhez elengedhetetlen a civil szervezetek támogatására vonatkozó szabályok folyamatos felülvizsgálata, a gyakorlati tapasztalatok beépítése, a pályázóbarát eljárási szabályok megalkotása. (11.50) A Nemzeti Együttműködési Alap kerete 2012-2022 között 3,4 milliárd forintról 10,9 milliárd forintra nőtt. Ez a keret a személyi jövedelemadó civil 1 százaléka felajánlásainak függvénye, ugyanis egy része közvetlenül az adózók rendelkezésének megfelelően, a másik pedig a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásain keresztül jut el a civil szervezetekhez. A keretek megteremtésén túl szükséges a megfelelő pályázati formák kialakítása is, hogy a sokszínű civil szféra különféle tevékenységi körű, eltérő nagyságú és bevételű civil szervezetei megtalálhassák azt a pályázati formát, amelynek keretén belül a leghatékonyabban kaphatnak támogatást. Ezeknek a pályázatoknak kettős célt kell megvalósítaniuk: egyrészt segítséget kell nyújtaniuk a szervezetek szakmai programjainak megvalósításához és működési feltételeinek biztosításához, ugyanakkor ösztönözniük kell azt, hogy a szervezetek minden lehetőséget megragadjanak saját bevételeik növelésére is. A jelenlegi módosítások, amelyek a támogatási igény benyújtásának módjára vonatkozó változást, valamint a határon túli pályázók önálló pályázási feltételeinek könnyítését tartalmazzák, a rugalmasabb, a civil szervezeti igényekhez jobban alkalmazkodó támogatási eljárás megteremtését célozzák. Az anyagi támogatáson túl az állam ingyenes szakmai segítséget is biztosít az ország valamennyi megyéjében és a fővárosban a civil szervezetek számára a civil közösségi szolgáltató központok működtetésével. A civil központok maguk is egyesületek vagy alapítványok, amelyek térítésmentesen nyújtanak segítséget a civil szervezetek számára adminisztratív kötelezettségeik teljesítésében, szakmai tanácsot adnak jogi, közhasznúsági, informatikai területen, illetve pályázatokkal kapcsolatban, és pénzügyi, könyvelési, valamint adózási kérdésekben is. Ellátandó feladataik a civil szervezeti igények szerint folyamatosan bővülnek, ezért az állandósult, kiemelt, fontos feladatkörök jelennek meg jelen módosításban. A monitoringrendszer az államháztartás központi alrendszeréből a civil szervezetek részére nyújtott költségvetési támogatások szakmai összehangolása, az azonos projektcélok párhuzamos finanszírozásának kiszűrése érdekében működik. A monitoring segítségével történik a civil szektor támogatási rendszerét érintő folyamatok