Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 29. szerda - 19. szám - Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Amint az önök előtt ismert, a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a 2023. évi kö...

633 Tisztelt Ház! A magyar háztartások és az ország védelme érdekében törvényi szinten is megalapozzuk a Rezsivédelmi Alap és a Honvédelmi Alap államháztartási és költségvetés-szerkezeti szabályrendszerét. A módosítások államháztartási vetülete kiemelkedő jelentőségű az önök előtt fekvő törvényjavaslat terjedelméhez képest. E két alap létrehozása, működtetése egyértelműen rögzíti a kitűzött céljainkat, ami a magyar családok fizikai és létbiztonságának garantálása. Mindezek mellett a kormány számára továbbra is alapvetés a kiegyensúlyozott, fegyelmezett és átlátható költségvetési gazdálkodás, és továbbra is cél az egyszerű, rugalmas államháztartási rendszer működtetése. Annak érdekében, hogy a gazdasági kihívásokra a magyar gazdaság továbbra is megfelelő időben és hatékonyan reagálhasson, a gazdasági növekedést fenn kell tartsuk. A törvényjavaslat több ponton is érinti az államháztartásról szóló törvényt és aMagyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény egyes rendelkezéseit az említett célok érdekében. Az államháztartást szabályozó joganyag részeként külön ki kell emelni azon korábbi szabály visszaállítását, amelynek alapján a kormány irányítása alá tartozó költségvetési fejezetek az előirányzat-átcsoportosításokat csak abban az esetben hajthatják végre, ha azokat előzetesen az államháztartásért felelős miniszter is jóváhagyta. Igaz ez arra az esetre is, ha az érintett előirányzatokon megtakarítás keletkezik. A módosítás a költségvetési hiánycélra tekintettel, valamint a gyakorlati tapasztalatok alapján tovább erősíti a fegyelmezett költségvetési gazdálkodást és a költségvetési források célhoz kötött felhasználása elvének érvényesülését. Költségvetési stabilitásunk fenntartásához pedig gazdasági növekedésre is szükség van. Az önök előtt lévő indítvány az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank belső tőkeszükségletének meghatározására vonatkozó szabályok módosításával a bankok jövőbeli hitelezési lehetőségeit bővíti, ezáltal támogatva a gazdasági növekedést. Tisztelt Képviselők! Magyarország európai uniós viszonylatban az elmúlt évtized adatai alapján élen jár a GDP-arányos államadósság csökkentésében. Az adósságráta további csökkentéséhez kapcsolódik az a módosítási javaslat, amely a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényt érinti. A kormányzati szektorban és a helyi önkormányzatok körében adósságot keletkeztető ügyletek körébe tartozik többek között a számvitelről szóló törvény szerinti pénzügyi lízing is. Ugyanakkor a pénzügyi lízing fogalma a számviteli törvényen kívül más jogszabályokban is megjelenik, némiképp eltérő szabályozással. A hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a pénzügyi lízing így egyrészt szerződéstípus, másrészt pénzügyi szolgáltatási tevékenység is, ezek a fogalmak azonban csak részben fedik egymást. Erre tekintettel indokolt, hogy valamennyi pénzügyi lízing adósságot keletkeztető ügyletnek minősüljön, ennek érdekében a javaslat elhagyja a számviteli törvényre vonatkozó, szűkítő jellegű hivatkozást. Így a jövőben valamennyi, az államháztartás alrendszereiben megkötött pénzügyi lízingszerződés, illetve igénybe vett pénzügyi lízingszolgáltatás is adósságot keletkeztető ügyletnek fog minősülni. Tisztelt Képviselők! Magyarország Kormányának kiemelt céljai között szerepel a helyi önkormányzatok adminisztratív terheinek további csökkentése, a közpénzekkel való felelős gazdálkodásuk fenntarthatóságának és átláthatóságának biztosítása mellett. E kiemelt célok elérése érdekében az önök előtt lévő törvényjavaslat az államháztartás önkormányzati alrendszerének adatszolgáltatását is érinti, figyelemmel arra, hogy a helyi önkormányzatok a központi költségvetésből kapott támogatásaikat általában az általuk irányított költségvetési szervek és azok társulásai útján is felhasználhatják, amelyeknek a helyi önkormányzat a székhelye. Ezért a javaslatban foglaltak szerint a központi költségvetésből a helyi önkormányzatok részére nyújtott és az általuk irányított költségvetési szervek vagy társulások útján felhasznált költségvetési támogatásokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget a jövőben csak akkor lehet majd teljesítettnek tekinteni, ha az adatszolgáltatási kötelezettséget minden, a helyi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv és a társulási körzetébe tartozó valamennyi jogalany is teljesíti. A javaslatot a gyakorlati tapasztalatok alapján alakítottuk ki, és szándékaink szerint a központi költségvetésből a helyi önkormányzatok részére nyújtott támogatások hatékony, átlátható felhasználásának elvét is tovább erősíti majd. A közpénzek átlátható felhasználása elvének további érvényesülését erősíti a törvényjavaslat azon rendelkezése is, amely megteremti annak lehetőségét, hogy költségvetési felügyelő az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó jogalanyhoz is kijelölhető, kirendelhető lesz. Erre ugyanakkor csak az érintett szerv, testület vezetőjével folytatott előzetes egyeztetést követően kerülhet sor. A rendelkezés alapján a költségvetési gazdálkodást érintő egyes feladatok vonatkozásában is széles körben lehetővé válik az, hogy egy gazdálkodási szakember ajánlásokat, véleményeket fogalmazzon meg a közpénzek felhasználására kijelölt szerv vezetőjének annak érdekében, hogy a közpénzeket hatékonyabban lehessen felhasználni. A helyi önkormányzatok központi költségvetésből történő támogatása és adminisztratív terheinek csökkentése a kormány kiemelt céljai között szerepelt eddig, s ez ezután is így lesz. Éppen ezért a törvényjavaslat megszünteti az önkormányzati jogalanyok esetében az elemi költségvetés készítésének kötelezettségét. E módosítás ugyanakkor nem jár adatvesztéssel, a szükséges információk más adatforrásokból továbbra is elérhetőek lesznek. A törvényjavaslat nemcsak a helyi, de a nemzetiségi önkormányzatokra nézve is tartalmaz előremutató módosításokat. A nemzetiségi önkormányzati szervekben való nemzetiségi képviselet és mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek biztosítása érdekében a törvényjavaslat lehetőséget teremt országos nemzetiségi önkormányzatok tisztségviselőinek járó illetmények, tiszteletdíjak emelésére is.