Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak
2022. június 29. szerda - 19. szám - A termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. TAPOLCZAI GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
625 Az eddig említettekből is jól látható tehát, hogy a törvényjavaslat biztosítani kívánja az olyan széles körben használt termékek és szolgáltatások akadálymentességét, amelyek az eredeti kialakításuknak vagy a későbbi módosításuknak köszönhetően megfelelnek a fogyatékossággal élő személyek sajátos igényeinek. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! A kormányzat támogat minden olyan kezdeményezést, amely az akadálymentesítést szolgálja, és amely közelebb hozza az embereket ahhoz, hogy teljes életet éljenek az élet minden területén. Magyarország eddig is számos intézkedést hozott, amelyek ezt a célt szolgálták. A fogyatékosságügyi szakpolitika legfontosabb hosszú távú célkitűzéseit tartalmazó, 2010-2025. évekre szóló országos fogyatékosságügyi program külön fejezetet szentel a hozzáférhetőségnek, amely az épületek és szolgáltatások nem állandó, utólagos akadálymentesítését tűzi ki, hanem azt az egyetemes tervezést, amelynek az elterjesztésével előzőleg meg tudjuk ezt oldani. A közintézmények számára a kötelező akadálymentesítést a fogyatékos személyek jogairól szóló törvény előírja. Az akadálymentesítés az utóbbi évtizedben teljesen új tartalmat nyert. Ma már nem pusztán fizikai akadálymentesítésről beszélünk, hanem úgynevezett infokommunikációs akadálymentesítésről is. Ez olyan eszközök és megoldások telepítését jelenti, amely lehetővé teszi, hogy egy-egy szolgáltatást a mozgássérült embereken túl látás- vagy hallássérült, valamint értelmi fogyatékossággal élő emberek is igénybe vehessenek. Erre a szemléletre jó példa a jelnyelvitolmács-szolgáltatás fejlesztéseként megvalósuló projekt a videótolmácsolás technikájának és módszertanának elterjesztésére. A fejlesztés a közszolgáltatások önálló, független hozzáférhetőségét javítja azáltal, hogy külső, harmadik személy jelenléte nélkül teszi lehetővé az ügyintézést. Ugyanígy az a 4 milliárd forint keretösszegű projekt, amelynek kapcsán az országos fogyatékosügyi érdekvédelmi szervezetek bevonásával megvalósuló projektben olyan lehetőségek nyílnak ma Magyarországon látás-, hallássérült vagy értelmi fogyatékos honfitársaink számára, amelyek korábban nem voltak. Tisztelt Ház! A mögöttünk álló évtizedben paradigmaváltás ment végbe a fogyatékossággal élő emberekkel kapcsolatos szemléletmód, sőt a fogyatékosság mibenléte tekintetében. E szemléletváltásból adódóan a modern fogyatékosságügy a fogyatékossággal élő embert nem a többségi társadalom jótékonykodására szoruló személynek tekinti, hanem a társadalom egyenrangú és egyenértékű tagjaként jogok birtokosának, aki mindenekelőtt abban számíthat a nem fogyatékossággal élő személyek segítségére, hogy életét a lehető legnagyobb, általa igényelt önállósággal élhesse. Mindig kiemelt jelentőséggel bír, amikor az Országgyűlés fogyatékos személyeket érintő előterjesztést tárgyal. Bármilyen fogyatékosságügyet csak akkor tudunk sikerre vinni, hogyha az közös ügyként, közös akaratként jelenik meg. Kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Tisztelt Ház! Köszönöm, hogy meghallgattak. ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Tapolczai Gergely képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. TAPOLCZAI GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt a világon másodikként fogadta el Magyarország 2007-ben. Ha az ahhoz kapcsolódó fakultatív jegyzőkönyvvel együtt nézzük, akkor a világon elsőként ratifikálta Magyarország ezt az egyezményt. Az egyezmény több alapelvet is rögzít. Abból az egyik legfontosabb alapelv pedig a hozzáférhetőség, illetve az egyezményt aláíró államok vállalják, hogy meghoznak minden megfelelő jogalkotási, közigazgatási és egyéb intézkedést a jelen egyezményben foglalt jogok végrehajtása érdekében, beleértve azt is, hogy megfelelő intézkedéseket hoznak a megfelelő, akadálymentes és egyenlő esélyű hozzáférés érdekében. Ehhez kapcsolódik a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv, amely 2019. június 27-én lépett hatályba. Az irányelv implementációs kötelezettséget ró a tagállamokra a benne foglalt rendelkezések végrehajtására. Az irányelvet átültető jogszabályi rendelkezések a tagállamokban 2025. június 28-ától alkalmazandók. A szolgáltatókszámára ettől eltérően 2030. június 28-ig átmeneti időszakot biztosítanak. Ehhez igazodik az előttünk lévő törvényjavaslat is, ugyanis az irányelv szerint az akadálymentességi követelményeket oly módon kell bevezetni, hogy az a gazdasági szereplők és a tagállamok számára is a lehető legkevesebb teherrel járjon. Látni kell azt is, hogy a fogyatékossággal élő személyek száma az előrejelzések szerint jelentősen emelkedni fog. Ezzel jár az akadálymentes termékek és szolgáltatások iránti kereslet növekedése, ami már jelenleg is magas. Egy olyan környezet, ahol a termékek és a szolgáltatások jobban hozzáférhetők, befogadóbbá teszi a társadalmat és elősegíti a fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelét. Az irányelv célja, hogy hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez, illetve fokozza az akadálymentes termékek és szolgáltatások elérhetőségét a belső piacon, valamint javítsa a fontos és szükséges információk hozzáférhetőségét. Az irányelv támogatja a fogyatékossággal élő személyek teljes körű és egyenlő társadalmi részvételét az érintett termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása által.
