Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 29. szerda - 19. szám - Egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - GY. NÉMETH ERZSÉBET, a DK képviselőcsoportja részéről:

610 Tisztelt Ház! A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény módosítása bevezeti a jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelem fogalmát. A szabályozás egyértelművé kívánja tenni, hogy csak a dohányboltban forgalmazható termékek dohánybolton kívüli értékesítése jogsértő, továbbá azt is, hogy az olyan dohánytermékek értékesítése, amelyeknek Magyarországon történő forgalomba hozatala tilos, szintén jogosulatlan tevékenység. A dohányboltban forgalmazható nem trafikköteles termékek körének szabályozása a jövőben nem törvényi szinten, hanem a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága rendeletében kerül megalkotásra - a továbbiakban: SZTFH. (9.10) A törvényjavaslat módosításokat tartalmaz a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény tekintetében. A szerkezetátalakítási szakértők eljárása és a szerkezetátalakítás folyamata új jogintézmény, amely az Európai Parlament és Tanács 2019/1023. irányelve átültetésével kerül be a hazai jogrendbe 2022. július 1-jétől. A ’22. július elsején hatályba lépő törvény szerint a szerkezetátalakítási szakértő tevékenysége felett a hatósági ellenőrzést a felszámolók névjegyzékét vezető és az állami felszámolókat nyilvántartó szervként az SZTFH gyakorolja majd. Erre figyelemmel indokolt, hogy a szerkezetátalakítási szakértő bírósági kirendelésére és a kijelölés megszüntetésére, valamint a kirendelésének módszertanára vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a szerkezetátalakítási szakértők továbbképzésének szabályait az SZTFH elnöke állapíthassa meg rendeletében. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása értelmében a külfejtéses bányászati tevékenységgel összefüggő hatósági eljárásban való szakhatósági közreműködés esetén akkor is meg kell tagadni a szakhatósági hozzájárulást, ha a bányatelek megállapítása iránti kérelemmel érintett település külterületén levő földrészletek közterületeinek 25 százalékát meghaladja az ilyen célból már igénybe vett és az ilyen célra felhasználni engedélyezett, de még igénybe nem vett termőföldek együttes területe. Indokolatlan továbbá a törvény külfejtéses bányászatra, célkitermelő helyre és anyagnyerő helyre vonatkozó szigorító szabályozása. A szabályozás akadályozza az építőipari nyersanyag- és alapanyag-bányászatot és az infrastruktúra-beruházások kivitelezését is. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, az előttünk fekvő törvényjavaslat támogatandó rendelkezéseket tartalmaz, ezért az elhangzottak ismeretében kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fideszfrakcióhoz hasonlón támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gy. Németh Erzsébet képviselő asszonynak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! GY. NÉMETH ERZSÉBET, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hát, az elején, amikor államtitkár asszony elkezdett beszélni erről a törvényjavaslatról, egy pillanatra megzavarodtam, hogy jó helyen ülök-e, de aztán megnéztem... (Nacsa Lőrinc: Azt tudjuk, hogy nem!) Igen, én tudom, hogy Nacsa képviselő úr úgy gondolja, hogy nem jó helyen ülök. Megnyugtatom: higgye el, helyemen vagyok. Szóval, a lényeg az egészben, hogy a T/366. törvényjavaslatról tárgyalunk, aminek, azt gondolom, három fő alapvető területe van, és ebben a három fő alapvető területben, ennek a javaslatcsomagnak a három alapvető területén nagyon sok közös van: így a szerencsejáték-szervezésben, a bányászatban és a dohánytermékek kereskedelmében. Mi a közös bennük? Az a közös, hogy állami monopóliumot adott a Fidesz előző kormányzati ciklusaiban 2010 után, nagyon sok esetben haveri kézbe. A közös még bennük, hogy mind a három ágazatban nagyon-nagyon sok pénz van, ezek jövedelmező ágazatok, és most azt látjuk, hogy ebben a salátatörvényben, ebben a javaslatcsomagban az ezekből kinyerhető pénzek útját akarják önök megkönnyíteni. De miért akarják megkönnyíteni? Azért, mert ezeket a koncessziókat, ezeket a monopóliumokat önök az elmúlt években Orbán Viktorhoz és a Fideszhez kapcsolható hű cégeknek és személyeknek adták, köztük például a miniszterelnök apjának, a miniszterelnök kedvenc oligarcháinak, és vannak ma is olyan országgyűlési képviselők itt a teremben - nem most, a törvény vitája alatt, de egyébként képviselők -, akiknek családjai vagy pedig üzleti partnerei részesülnek ezekből a lehetőségekből. Nézzük akkor most tételesen ezeket az ügyeket! Nézzük meg a NER-lovagok és a kaszinóüzlet ügyét! 2012-ben kezdett neki a Fidesz-kormány a szerencsejáték-piac teljes átalakításának. Megjelöltek egy nemes célt, most idézet következik: „a pénznyerő automaták betiltása a pénzmosás elleni küzdelem, továbbá társadalom- és családvédelmi okokból” - idézet vége - volt szükséges ennek a piacnak a teljes átalakítása. Mi történt ezután? Villámgyorsan kiépítettek egy óriási üzletet. Nem tiltották be teljesen a nyerőgépeket, de kizárólag kaszinókban engedélyezték azok működését, arra hivatkozva, hogy ott jobban ellenőrizhető. Igen, jobban ellenőrizhető, hogy hova is kerülnek ezek a pénzek, és a fő cél az volt, hogy az évi több tíz milliárd forintosra hizlalt haszon megfelelő helyeken kössön ki.