Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak
2022. június 29. szerda - 19. szám - A közérdekű nyugdíjas szövetkezet és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagjai védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KÓSA LAJOS (Fidesz):
605 biztosítsa a tagok részére a külső vállalkozásoknál végzett munkájukért járó pénzbeli juttatás fedezetét. Ezért a kormány támogatja a javaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíván-e élni képviselőtársaim közül valaki a felszólalás lehetőségével. (Nem érkezik jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Így az általános vitát lezárom. Megadom a szót Kósa Lajos képviselő úrnak mint előterjesztőnek, aki válaszolni kíván az elhangzottakra. Képviselő úr, parancsoljon! KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A sors nagy forgatókönyvíró, hiszen ma van a kulákság üldöztetésének emléknapja, és pont egy olyan törvényjavaslatot tárgyalunk mindjárt az első napirendnél, ami lévén, hogy szövetkezetekről van szó, abszolút időszerű ehhez a naphoz, hiszen ne felejtsük el, hogy a sztálinista-kommunista diktatúra Magyarországon és a magyar helytartó helytartói komplett agrártársadalmi csoportokat vertek erőszakkal bele a szövetkezeti rendszerbe; na, nem abba, amit egyébként a XIX. század mások felében Károlyi Sándor gróf elindított. Kevesen tudják, de az akkori időben a szövetkezeti mozgalom rendkívül erős volt, talán a Hangyáról mindenki hallott, még az is, aki a dologban nem tájékozott, hiszen a Hangya az 1930-as évekre nagyobb gazdasági erőt képviselt szövetkezetként, mint a Tesco Angliában, hiszen - ezt sem tudják sokan - a Tesco is egyébként egy szövetkezeti vállalat. Mint ahogy szerte Európában a szövetkezetek rendkívül erősek, gondoljunk csak arra, hogy a Sparkasse vagy a Raiffeisen Bank Európa vezető pénzintézetei. De sok van egyébként, a franciáknál, dánoknál, hollandoknál szövetkezeti tulajdonban vannak, a német agrárkibocsátásának 17 százalékát a szövetkezeti szektor adja. Hasonló adatok vannak Franciaországban, Dániában, Hollandiában, és nemcsak a primer termelésben, hanem komplett feldolgozásban, sőt az olaszoknál az Agricoop nevű áruházlánc a legnagyobb hipermarkethálózat, amely kizárólag az egyedi gazdák tulajdonában van, hozzá csatlakozóan komplett feldolgozó rendszerekkel. Tehát ez egy rendkívül erős mozgalom. Ez Magyarországon is így volt, egészen addig, míg jöttek a kedves kommunisták, és egyébként addig verték az agráriumban dolgozó gazdákat, amíg körömletépés, veseleverés... - nagyapám is, nagyon szomorú tény, de hasonló sorsban részesült, a 20 hektárjával kuláknak mondott nagyapám, csak tessenek a méreteket érzékelni -, aminek kapcsán egyébként szétverték azokat a szövetkezeteket, amelyek a szövetkezeti mozgalom eredeti szándékával indultak, és helyette jött ez a semmirekellő kolhoz-szovhoz rendszer egyébként, ami nagyon sokszor nem is működött. Ennek a nagy „történelmi” - idézőjelbe téve, mert ez egy gazemberség volt, a gazemberek hajtották végre, akiket kommunistának hívtak - folyamatnak a végén sok százezer család megnyomorodva, otthonából elkergetve, a reménytelenségbe hajszolva folytatta az életét. Csoda tulajdonképpen, hogy a magyar gazdatársadalom és parasztság valamilyen módon képes volt egy ekkora traumából is felállni. Ez talán a magyar gazdák erejét mutatja, és nagyon helyes, ha ezen az emléknapon erről is beszélünk. Azt kell mondjam itt most a vitában - hogy a vitára térjek - elhangzottak kapcsán, hogy a baloldalnak nem megy ez a szövetkezeti dolog meg ennek a megértése. (8.40) Ne haragudjanak, képviselőtársaim, de olyanokat mondtak, hogy a vér meghűlt bennem. Hogy most erősebb jelzőket ne mondjak: a teljes meg nem értés - nem a félreértés, a teljes meg nem értés -, amikor valaki elefánttal imádkozik, de nem fog menni. Csak egyet hadd idézzek! Most Komjáthi képviselőtársam visszaidézte Heringes Anitát, aki valóban a szövetkezeti törvény egy módosításában előterjesztette az MSZP nevében azt a javaslatot, hogy hozzunk döntést arról, hogy a szövetkezetet birtokló személyek semmilyen javadalmazásban ne részesülhessenek a szövetkezet részéről. Na de jó reggelt kívánok, a szövetkezetet kik birtokolják? A tagok. Egy tag, egy szavazat, nem kettő, nem három; egy tag, egy szavazat. Tehát a szövetkezet tulajdonosa nem a tszelnök. Az az önök világában volt, amikor a tsz-elnök élet-halál ura volt, és lehet, hogy egyébként maga nem is volt annak idején a szövetkezetbe belépő. A szövetkezet tulajdonosai a tagság. A tagságot kizárni abból, hogy az általa megtermelt jövedelemből valamit kaphasson, olyan típusú félreértés, hogy más erős jelzőt ne használjak, ami azt mutatja, hogy hiába, ez a szövetkezetdolog nem is baloldali gondolat - hiszen egyébként az eredeti szövetkezeti gondolat Angliából indult ki, és kifejezetten a kistulajdonosoknak nyújtott lehetőséget -, és nem is értenek hozzá. Annak, amit a sztálinizmus szolgai másolásával Magyarországon megvalósítottak, és a tsz-ek világának nevezték, semmi köze az eredeti szövetkezési gondolathoz. Az a helyzet, hogy mondhatok egyéb dolgot is, hogy is mondjam, a megjegyzések kapcsán, és állítom azt, hogy tényleg nem értik a dolgot, hiszen a 85-15-ös szabály kifejezetten a szövetkezeti tulajdonosokat, a tagságot védi, mert az nem úgy szól, hogy legalább 15 százalékot ki kell fizetni azoknak a szövetkezeti alkalmazottaknak, akik egyébként működtetik a szövetkezetet, hanem úgy szól, hogy a tagságnak legalább 85 százalékot ki kell fizetni; többet is lehet, de legalább 85 százalékot. Ezt is azért kellett hozni, kedves Komjáthi képviselőtársam, mert voltak olyan, egyébként szintén baloldalról induló modern szövetkezeti mozgalmak, amelyeket leginkább Czeglédy Csaba nevével lehet fémjelezni, aki
