Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 28. kedd - 18. szám - Egyes választási tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Idén tavasszal Magyarország történetében első alkalommal került sor általános országgyűlési választás és ország...

581 jelölt lemondása és a lista visszavonása egyoldalú jognyilatkozat. Ennélfogva a kiesett jelölt, illetve lista nyilvántartásból, illetve szavazólapról való törlése már adminisztratív intézkedés. Ezt támasztja alá az is, hogy a jelölt, illetve a lista kiesését a jelölt elhalálozása, a lemondás vagy visszavonás tárgyában megtett jognyilatkozat, illetve a korábbi bírósági és választási szervek által meghozott döntések eredményezik, nem pedig a választási irodák, illetve a Nemzeti Választási Iroda által vezetett jelölő szervezetek, jelöltek és listák közhiteles nyilvántartásból való törlése. A javaslat ezért egyértelművé teszi, hogy a feladat felelősei a választási irodák. Garanciális szabály, hogy a törlésről tájékoztatni kell a nyilvántartásba vételről döntő választási bizottságot. Fontos kiemelni, hogy a szavazóköri névjegyzékből történő adatszolgáltatás díjának megállapítása egyéni jelölt alapján benyújtott igény esetén a minimálbér egyhavi összege, lista alapján benyújtott igény esetén a listás mandátumok számával szorzott értéke jelenleg indokolatlan különbségekhez vezethet, ezért a javaslat az adatszolgáltatási díj mértékének az adatszolgáltatásban szereplő választópolgárok számához kötésével kiegyensúlyozza ezeket az aránytalanságokat. Tisztelt Országgyűlés! Habár az idei választások alkalmával az átjelentkezésekre kijelölt szavazókörökben számottevő sorban állások nem alakultak ki, de az átjelentkezéssel szavazás lebonyolítására kijelölt szavazókörök névjegyzéke több részre osztásának szabályait indokolt részletesebben meghatározni, annak érdekében, hogy a szavazás folyamatossága biztosítható és a választópolgárok sorban állása pedig a jövőben is megelőzhető legyen. Így a javaslat szerint a névjegyzék több részre osztása esetén egy szavazási helyszínre, illetve alszavazókörre legfeljebb 800 választópolgár juthat, ezzel törvényi szinten kerül szabályozásra egy szavazás lebonyolítását érintő szervezéstechnikai kérdés, amely a szavazás még inkább gördülékeny lebonyolítását szolgálja. Tisztelt Ház! Fontos kiemelni, hogy a szavazási levélcsomag kézbesítése tekintetében indokolt lehetővé tenni, hogy az a regisztrált választópolgár, aki postai úton kérte a levélcsomag kézbesítését, de azt a szavazást megelőző hetedik napig nem kapta meg, bármelyik külképviseleten vagy egyéni választókerületi választási irodában személyesen átvehessen egy pótlevélcsomagot. Ezt szem előtt tartva a javaslat alapján a pótlevélcsomag kiadásának feltétele, hogy a Választási Iroda ellenőrizze, hogy a polgár szerepel-e a levélben szavazók névjegyzékében, és a szavazási levélcsomag postai kézbesítését kérte. Aláhúzandó, hogy a többes szavazást kizárja, hogy a szavazási iratok ellenőrzésekor az azonosító nyilatkozat alapján kiszűrésre kerülnek az ugyanazon választópolgártól származó második és további szavazási iratok. Fontos kiemelni, hogy az eddigi tapasztalatok alapján abban az esetben, ha a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete kimondja feloszlását vagy feloszlatják, a legtöbb esetben ezek a nemzetiségi önkormányzatok nem rendelkeznek elegendő forrással egy időközi választás lebonyolításához. A közpénzekkel való felelős és hatékony gazdálkodás elvére tekintettel nem várható el minden esetben a központi költségvetésből azok megelőlegezése, és sikertelen végrehajtása esetén azok viselése. Ezért a javaslat alapján csak abban az esetben tűzhető ki és tartható meg az időközi választás, ha a nemzetiségi önkormányzat költségvetésében rendelkezésre áll az időközi választás lebonyolításához szükséges forrás. Amennyiben a forrás nem áll rendelkezésre, nem lehet időközi választást tartani, a nemzetiségi önkormányzat megszűnik, de a következő általános választásokon ismét létre lehet hozni a nemzetiségi önkormányzatot. A javaslat a munka törvénykönyvének módosításával a választáson való részvételt támogató rendelkezést iktat be a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény mintájára, és így a munkáltató részére előírja, hogy a munkavállaló számára lehetővé kell tenni, hogy az országgyűlési képviselők az Európai Parlament tagjainak a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, továbbá népszavazáson szavazhasson. (19.50) Tisztelt Képviselők! A közelmúlt eseményeire figyelemmel szükséges utalni az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatára, amely megállapította, hogy a jogállamiság szerves részét képező jogbiztonság megköveteli, hogy a törvény létesítsen megfelelő jogintézményt a népszavazási kezdeményezés alapjául szánt kérdések előzetes alkotmányossági vizsgálatára. A testület kifejtette, hogy az állampolgároknak a népszavazással kapcsolatos jogai védelme érdekében a jogbiztonság megköveteli, már az aláírásgyűjtés megkezdése előtt fel kell tárni és el kell dönteni azokat a jogvitákat, amelyek a szóban forgó tárgykör népszavazásra bocsáthatósága, illetőleg a kérdés megfogalmazása kapcsán felmerülhetnek. Nem szabad ugyanis sem helyi, sem országos népszavazás keretében kitenni a választópolgárokat annak, hogy csak utólag, az aláírásgyűjtés befejezése után derüljön ki, azt a kérdést, amelynek népszavazásra bocsátását támogatták, nem a törvény által megkövetelt módon fogalmazták meg, illetőleg a tárgykör valamely okból nem képezheti a népszavazás tárgyát. Ezért erre való tekintettel, mivel egyes népszavazási kérdések hitelesítése kapcsán az Alkotmánybíróság megfelelő számú aláírás összegyűjtését követően állapította meg, hogy az adott kérdések nem hitelesíthetők, ezért a javaslat a népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában az alkotmányjogi panasz benyújtására 8 napos és az