Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak
2022. június 28. kedd - 18. szám - Az Európai Unió jövőjével kapcsolatosan képviselendő magyar álláspontról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz):
570 receptjének egyetlen birtokosai. És valójában nem mondtunk semmit arról, hogy Magyarország helye az Európai Unió perifériáján hogy fog változni. Igazából az Európai Unió jelenlegi vezetésében vannak olyan emberek, akik jó dolgokat csinálnak. Volt olyan szlovák biztos, aki Don Quijote-i küzdelmet folytatott az Északi Áramlat II. ellen, ami egy nagyon szép dolog volt. Volt olyan dán biztos, aki Don Quijote-i küzdelmet folytatott azért, hogy a nagy techcégek valami adót fizessenek, egyelőre ő sem sikeres. Tehát vannak az Európai Unió vezetésében olyan emberek, akik jó dolgot akarnak csinálni. De egyszerűen a struktúrája egy olyan politikai gépezetnek, amely arra jött létre, hogy részben a német, francia nagytőkének, részben pedig az Egyesült Államok külpolitikai érdekeinek megfeleljen, nem lesz fenntartható úgy, hogy a világ alatta megváltozott. Véleményem szerint ameddig erről nem beszélünk őszintén, addig el lehet fogadni egy ilyen határozati javaslatot, és alapvetően nem fog változni semmi. Mi pedig azt gondoljuk, még akkor is, ha már sokan nem gondolják így, hogy ahogy lehet más a politika, talán lehet más egyszer Európa is. Köszönjük szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK: A vezérszónoki felszólalások végére értünk, és lévén, hogy kétperces felszólalásra senki nem jelentkezett, most a további képviselői felszólalások következnek. Ezek sorában megadom a szót Zsigmond Barna Pál képviselő úrnak, a Fidesz képviselőjének. Parancsoljon! DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió jövőjéről szóló konferencia fontos történelmi időpontban jött. Nagy lehetőség volt egy olyan helyzetben, amikor az volt az általános tapasztalat, hogy az uniós intézmények már évek óta nem azon dolgoznak, hogy gazdaságilag megerősítsék és versenyképesebbé tegyék a tagállamokat, hanem azon, hogy ideológiailag megrendszabályozzák őket. Gazdaság és versenyképesség helyett migráció, genderideológia, jogállamisági kérdések - ezekkel foglalkozik ma is a brüsszeli bürokrácia. De a konferencia minden szempontból csalódás volt. Összességében nagyon kevesen vettek részt rajta, számarányában Magyarország volt az egyik éllovas, de minket lesöpörtek. A konferencia titkársága megtagadta a magyar vitacsoportok elismerését. Tisztelt Ház! Az Európai Unió folyamatosan szorul vissza a globális versenyben. Csökkenő hányadát adja a világ össztermékének és ipari termelésének, nagyvállalatai szorulnak ki a globális élvonalból, az innováció területén már nemcsak az Egyesült Államok, de Kína is világosan előtte jár, katonai ereje világviszonylatban egyre kevésbé értelmezhető, és közvetlen szomszédságában, a Nyugat-Balkánon sem domináns politikai szereplő. Az Unió 2008-ban a világ GDP-jének, tehát össztermékének 25 százalékát adta, 2019-ben csak 18 százalékát. Az Unió a világ összes ipari hozzáadott értékének 22 százalékát adta 2008-ban, 2019-ben pedig csak 15 százalékát. A világ ötven legnagyobb cége között 2001-ben 14 volt európai, ma csak 7. A világ tíz legnagyobb pénzügyi központja között nincs európai uniós helyszín. Az Európai Unió harminc éve még hétszer annyi szabadalmi bejelentést tett, mint Kína, ma Kína 14-szer annyit tesz, mint az Európai Unió. A világon az elmúlt 25 évben 20 olyan cég alakult, amelynek értéke ma százmilliárd dollár fölött van, 9 amerikai, 8 kínai, európai cég nincs köztük. Az elmúlt harminc évben az Egyesült Államok több mint 30 százalékkal növelte a katonai kiadásait, Kína kilencszeresére, vagyis 900 százalékkal. Az Unió ott áll, ahol harminc éve állt. Az Unió az elmúlt években válságról válságra bukdácsol. Meggyengülve került ki a 2009-2010-es adósságválságból, súlyos, máig nem gyógyuló sebeket szerzett a 2015-ös menekültválságban, 2020-ban pedig elveszítette a katonailag legerősebb és gazdaságilag második legerősebb tagállamát, és tragikus teljesítményt nyújtott a vírusválság kezelése kapcsán is. Mi a megoldás ezekre a problémákra az uniós intézmények szerint? Talán a versenyképesség növelése és az adósságcsökkenés? A gazdaság és a katonai erő középpontba állítása? A tagállamok politikai identitásának tiszteletben tartása? A nyugat-balkáni bővítés felgyorsítása? Nem. (18.40) Az uniós intézmények szerint az, amire szükségünk van, ami mindezeket a problémákat meg fogja oldani, az nem más, mint a tagállamok vétójogának eltörlése, jogalkotási kezdeményezési jog adása a parlamentnek, a csúcsjelölti rendszer és transznacionális listák bevezetése, vagyis Brüsszel birodalmi központtá és az Európai Parlament birodalmi parlamentté alakítása. Ezzel a megközelítéssel két probléma van; az első gyakorlati, a második filozófiai. Először is, a politikai intézmények célja, hogy képviseljék a polgárok érdekeit és értékeit, a politikusok feladata pedig, hogy megoldják a problémáikat. Ehhez képest nincs szinte semmilyen probléma sem, amit az Európai Parlament megoldott volna, ellenben derekasan kiveszi a részét a problémák létrehozásából. Fő tevékenysége pedig látszólag az, hogy minél nagyobb hatalmat próbál szerezni saját magának, folyamatosan támadásokat intézve a tagállamok és az Unió jogi alapját adó uniós szerződések ellen. Másodszor, a parlament célja a politikai nemzet képviselete. Ezért is tévút a birodalmi parlament létrehozására irányuló törekvés, ugyanis európai politikai nemzet nem létezik. Aki az Európai Parlamentet a nemzeti parlamentek fölé akarja emelni, az nemcsak téveszmét kerget, de a demokrácia ellensége is. Ha a tagállamok vétójogát eltörölnék és létrejönne a birodalmi parlament, mint ahogyan azt a brüsszeli elit és a magyarországi
