Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 28. kedd - 18. szám - Az Európai Unió jövőjével kapcsolatosan képviselendő magyar álláspontról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. DEUTSCH TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:

555 Ötödikként, az Európai Unió ma demokrácia nélküli Európát épít. Az európai nép uralmának megvalósítása ürügyén valójában az európai nemzetek, uniós intézmények feletti demokratikus ellenőrzésének felszámolása zajlik. Mi, magyarok, tudjuk, hogy nem létezik európai démosz, és valljuk, hogy az európai integrációnak nem az európai nép létrehozása a célja. Európaiságunk a nemzeti identitásunk szerves része. Azért vagyunk európaiak, mert magyarok vagyunk, és mi csak magyarként lehetünk európaiak. Ahogy Schöpflin professzor fogalmazott zseniális megfogalmazásában: ő egy európai, magyar kiadásban. Az európai demokrácia csak a demokratikusan szerveződő nemzeti közösségek erősítése révén biztosítható, a demokráciák demokráciáját kell létrehoznunk az Unióban. Hatodikként, az Európai Unió ma kiszolgáltatott Európát épít. Évtizedünk a veszélyes kihívások korszaka. Meg kell védenünk a jelen és a jövő európai generációit. A válságok felfedték az Európai Unió gyengeségeit, megmutatták, hogy vészhelyzetben cselekvőképes, erős nemzetállamokra van szükség és olyan Európai Unióra, amely nem gúzsba köti őket, hanem valódi támogatást nyújt számukra. Az európai biztonsági helyzet drámai változása rámutatott arra, hogy Európának képesnek kell lenni akár saját erejéből is megvédeni önmagát. Minden népnek joga van eldönteni, kivel akar együtt élni, és mi ennek a jognak érvényt kívánunk szerezni. Hetedikként, az Európai Unió ma nem a sikeresek, hanem a sikertelenek Európáját építi. Az EU gondolata arra az egyszerű feltételezésre épül, hogy a tagállamok együtt nagyobb gazdasági sikert érhetnek el, mint különkülön. Közös gazdasági siker nélkül az Európai Unió szét fog esni. A versenyképes Európai Unió a tagállamok versenyképes gazdaságára épül. Az Európai Unión belüli konvergencia versenyképességet erősítő tényező. Az uniós költségvetés felzárkóztatási forrásainak csökkentése vagy eltérítése az Európai Unió versenyképességét rontja. Nyolcadikként, az Európai Unió ma európaiak nélküli Európát épít, kizárólag a tömeges bevándorlás megvalósításához nyújt anyagi segítséget. Ezzel szemben mi, magyarok, Európa jövőjét a családok támogatásában és a gyermekvállalási kedv erősítésében látjuk. Az EU-nak ezt a modellt is legitim megoldásként kell elismernie, és támogatásban kell részesítenie. Az európai életmód fenntarthatóságának demográfiai előfeltételei is vannak. A demográfiai kihívás kezelését az uniós költségvetés meghatározó szempontjává kell tenni. És végül kilencedikként, az Európai Unió ma megcsonkított Európát épít. Az Európai Unió nyugat-balkáni bővítési lendülete elfogyott, mindez a folyamat befejezetlen. Új lendületre van szükség. Helyre kell állítani a bővítési folyamatban megrendült bizalmat. Minden nyugat-balkáni állam európai integrációját támogatjuk, mert hozzájárul szomszédságunk stabilitásához, azonban Szerbia integrációs folyamatának és perspektívájának kiemelkedő szerepe van. Szerbia a térség stabilitásának kulcsa. Ha Szerbia elveszti motivációját az európai integráció iránt, akkor a Nyugat-Balkánon egyetlen befagyott konfliktust sem fog tudni megoldani senki sem. Nos, tisztelt Országgyűlés, kedves képviselő hölgyek és urak, az előbbiekben elhangzott, akár európainak is mondható beszéddel készültem, de napok óta hallható a tisztelt ellenzék, a magyar baloldal duzzogása, hogy ne mondjam, hisztije a benyújtott országgyűlési határozati javaslat kapcsán. (17.00) Ezért engedjék meg, hogy az eddig elmondottakon túl néhány további megjegyzést is megfogalmazzak, elsőként az aktív magyar részvételről, illetve az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat furcsaságairól. Nos, tisztelt Országgyűlés, ahogy államtitkár úr is mondta, egy átlagos méretű európai uniós tagországként a részvételi aktivitást tekintve a magyar polgárok összehasonlításban a harmadik, a másik fontos összehasonlítási kritérium szempontjából a hatodik helyen végeztek. Ha még egyszer valaki itt, a magyar Országgyűlésben az Európa jövője konferencián tapasztalható magyar részvételt követően arról fog mantrázni, hogy a magyarok euroszkeptikusak, hogy az egyébként 52-54, ha az áprilisi eredményt nézem, ha a hétvégi eredményt nézem, akkor 65-70 százalékos támogatottsággal bíró kormánypártok bázisában euroszkeptikus emberek vannak, akkor engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmüket arra, hogy ez nincsen így. Ami a magunk mögött hagyott hónapokban tapasztalható volt, az az volt, hogy éppen a magyar közigazgatás aktív kezdeményező szerepének köszönhetően a magyar polgárok aktívan mondták el a véleményüket. Ez a vélemény markánsan magyar vélemény, nem a brüsszeli főáram szája íze szerint fogalmazódott meg. Meg is volt erre a válasz, nemes egyszerűséggel kicenzúrázták ezeket. Az Európa jövője konferenciasorozat úgy működött, hogy ami az előre megírt végeredménynek nem felelt meg, az nem került be a végkövetkeztetésekbe, ami az előre megírt végeredménynek megfelelő volt, bár kevesen mondták, azoknak is a függetlensége erősen megkérdőjelezhető, nos, azok a vélemények persze masszívan megjelentek. Másodikként, tisztelt Országgyűlés, kedves képviselő hölgyek és urak, a benyújtott országgyűlési határozati javaslat, ahogy Hörcsik elnök is mondta, a magyar polgárok aktív részvétele mentén kialakult véleményeket tartalmazza. Így tehát azt tudom mondani, hogy nagyszámú részvétel, aktív véleménynyilvánítás, és a benyújtott országgyűlési határozati javaslat sorsát illetően az lenne a logikus következmény, hogy egyfajta széles körű parlamenti egyetértés alakul ki. Elmondták a magyar polgárok, hogy mit szeretnének, ez jelenik meg az országgyűlési határozati javaslatban, hát, az lenne a logikus következtetés, hogy egy széles körű, hogy ne mondjam, ha nem ijednek meg ott baloldalon: akár nemzeti egyetértés is kialakulhatott volna az országgyűlési