Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak
2022. június 28. kedd - 18. szám - Az Európai Unió jövőjével kapcsolatosan képviselendő magyar álláspontról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Hölgyeim és Uraim! Kedves Képviselőtársaim! A tisztelt Ház számára az éppen most kezdődött országgyűlési ciklusban benyújtott több tu...
552 tagállamok egy több mint 200 oldalas elemzésen keresztül próbálják feldolgozni ennek az egyéves konferenciának a javaslatait. Ehhez idő, szakmai elemzés és felelősségteljes hozzájárulás kell. Ehhez képest meg mi történik: az Európai Parlament - Deutsch Tamás képviselőtársamra nézek, aki tudja -, szinte kapkodva, június 9-én megszavazott egy állásfoglalást „A szerződések felülvizsgálatára irányuló konvent létrehozására irányuló felhívásról” címmel. Minek ez a nagy sietség? Az Európai Parlament javaslatot tett tehát ebben a Tanácsnak egy, a nemzeti parlamentek képviselőiből, a tagállamok állam- és/illetve kormányfőiből, az Európai Parlamentből és a Bizottságból álló konvent összehívása céljából. A szerződések felülvizsgálatát célzó konvent összehívására, emlékeztetem képviselőtársaimat, 2002 februárjában került sor. Mi is történt akkor? Az akkori testület által másfél éves kemény munkával kidolgozott alkotmányos szerződést a francia és a holland polgárok annak rendje és módja szerint leszavazták, és nem lett Európának alkotmánya, hanem mi lett helyette: a lisszaboni szerződés vette át szerepét 2009 decemberétől. Szeretném feltenni a kérdést, hogy ha egy ilyen jobban előkészített, kizárólag szakmai alapon szervezett konvent sem érte el a célját, akkor mit várhatunk egy politikai okokból siettetett tanácskozástól? Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy hiszem, mi, magyarok ebben a játékban nyílt lapokkal játszunk. A javaslatban leírtak már egy évvel ezelőtt megjelentek a nyilvánosságban. Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy miniszterelnök úr 2021 júniusában, a magyar függetlenség napja alkalmából tartott előadásában is kiemelte: az Uniót azok irányítják, akik az integrációt öncélnak tekintik, és felül akarnak írni minden hagyományos értéket. Ezért az Unió alapszerződéséből az „egyre szorosabb Unió” kifejezést törölni kell; valamint az Európai Parlament zsákutcának bizonyult, csak ideológiai érdekeket képvisel, ezért jelentősen növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét, akiknek jogot kell kapniuk, hogy az Európai Unió jogalkotási folyamatát megállíthassák, vagyis be kell vezetni a piros lapos eljárást. A mostani határozati javaslat szerint továbbá szükséges az Unió szerződésének a felülvizsgálata, és e vonatkozásban szeretném külön kiemelni az Európai Bizottság politikai semlegességének a helyreállítását, illetve azt, hogy végre egyértelműen határozzuk meg az uniós hatásköröket. A Bizottság úgynevezett depolitizálása, én tudom azt, hogy nem oldható meg egykönnyen, hiszen sokszor, jól tudjuk, hogy személyes ambíciók, politikai elkötelezettség motiválja az uniós végrehajtó testületet. Mivel az Unió által gyakorolt hatáskörök a tagállamoktól erednek, így meggyőződésem, hogy vissza kell térnünk a római jogból ismert „nemo plus iuris” elv érvényesítéséhez, ami nem más: ahogy a tagországok nem rendelkezhetnek uniós hatáskörbe tartozó kérdésekről, úgy a másik oldalon az uniós intézmények sem dönthetnek olyan kérdésekben, amelyek a tagországokra tartoznak. Pont. (16.40) Nem lehet a szabálykövetés relatív, nem mérhetnek kettős mércével a globalista húrokat pengető politikusok által uralt európai intézmények sem. Tisztelt Képviselőtársaim! Manapság úgy tűnik, hogy Európa szellemileg kiüresedett. Schuman, Monnet, Adenauer vagy De Gasperi, az alapító atyák leginkább ma már brüsszeli épület- és utcanevek csupán, és az általuk képviselt kereszténydemokrácia nem jelenik meg a lisszaboni szerződés védendő értékei között sem. E helyütt is sürgetjük tehát, hogy az alapszerződésben a zsidó-keresztény hagyományok tiszteletére és védelmére egyértelműen kell hivatkoznunk. Tisztelt Képviselőtársaim! Az is fontos eleme a magyar álláspontnak, hogy a szerződésekben kifejezetten meg kell erősíteni a Nyugat-Balkán országainak az európai perspektíváját. Meggyőződésem, hogy Európa jövője kapcsán ki kell mondani, hogy a Nyugat-Balkán jövője az Európai Unióban van, és ezzel együtt támogatjuk természetesen Ukrajna, Moldova tagjelölti státuszát. Tisztelt Képviselőtársaim! A határozati javaslat az intézményi kérdések kapcsán is leteszi a garast. Nem az uniós intézmények, hanem a tagállami parlamentek szerepének megerősítésére lenne szükség. Meggyőződésem, hogy az európai demokrácia letéteményesei elsősorban a nemzeti parlamentek, ezért az uniós ügyekben a nemzeti parlamentek, így az Országgyűlés szerepét is meg kell erősíteni, hogy hatékonyabban tudják a nemzeti érdekeket képviselni, és ennek az egyik módja a szubszidiaritás vizsgálata, sárga lapos eljárás. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő határozati javaslat a sárga lapos eljárásnál még nagyobb szerepet szán a nemzeti parlamenteknek, és itt feleleveníti a 2016 februárjában, a brexitnépszavazás előtt az Egyesült Királyságnak adott biztosítékot, hogy bevezetné a piros lapos eljárást, amivel a nemzeti parlamentek megálljt parancsolhatnának a hatásköreiket csorbító javaslatoknak. A nemzeti parlamentek szerepe megerősítésének következő szintje pedig a zöld lapos eljárás lenne, és ez az - megjegyzem, képviselőtársaim -, amiben nemcsak a konferencia 108 fős nemzeti parlamenti összetevője, de a francia EU-elnökség alatt szervezett COSAC-munkacsoportokon is egyetértettünk. Az a cél, hogy az adott esetben a nemzeti parlamentek közösen kezdeményezhessenek uniós jogalkotásokat. Tisztelt Képviselőtársaim! A határozati javaslat tehát hangsúlyozza: az Unió jövőjéről szóló konzultáció kisiklatása ellenére a magyarok egyértelműen kinyilvánítják véleményüket, ez pedig a nemzetállami alapon álló integráció, és ennek képviseletét kell a kormánynak is minden lehetséges helyzetben ellátnia. Ezt kívánja a
