Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 28. kedd - 18. szám - Magyarország Alaptörvénye tizenegyedik módosítás ának általános vitája a lezárásig - KÓSA LAJOS (Fidesz):

549 Megkérdezem az előterjesztőt, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Kósa képviselő úr jelzi, hogy igen. Öné a szó. KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Szeretnék a vitában elhangzottak kapcsán néhány dologra reagálni. Rögtön egy gyors segítség Sebők Évának: az ön által felsoroltak éppúgy nem tárgyai a mostani módosításnak, mint Cseh Katalin botránysorozata az európai pályázati visszaélések kapcsán vagy a Donáth családot érintő molesztálási és egyéb botrányok. Ezek mind nem tárgyai a mostani vitának. Tulajdonképpen nagyon sok minden elhangzott a vitában, ami tényleg nem idetartozik, de néhány dolgot szeretnék tisztázni. Nem tartom méltányosnak, hogy pont Tóth Bertalan vádolja meg a miniszterelnököt és a házelnököt azzal, hogy kommunista szervezetekben voltak közreműködői a kommunizmus építésének Magyarországon - mondja ezt az egyetlenutódpárt a magyar parlamentben. (Nacsa Lőrinc: A DK is!) A DK legalább egy újonnan alapított szervezet és nem utódpárt. Mint ahogy egyébként ezt annak idején Fábri Sándor zseniálisan jegyezte meg, hogy lehetséges lenne-e vajon a Bundestagban a reform náci párt ifjú képviselőjének felszólalása, ifjabb Martin Bormann beszél arról, hogy azonnal csökkenteni kell a berlini holokauszt múzeum költségvetését, mert költségvetési nehézségek vannak. Ugye, ez teljes mértékben abszurd? (Derültség.) Ez a magyar parlamentben megtörtént: a Szocialista Párt, a valamikori kommunista állampárt jogilag is utódpártja egyik képviselője felszólalt a költségvetési vitában, és azt követelte, hogy csökkentsük a Terror Háza Múzeum költségvetését, mert költségvetési nehézségek vannak. Tehát azért megértünk abszurdokat, de ez közéjük tartozik. Az külön méltánytalan, hogy úgy hangzik ez el, hogy az érintettek nem tudnak válaszolni. De csak úgy szeretném rögzíteni, hogy sem Kövér László, sem Orbán Viktor soha nem volt semmifajta kommunizmust építő szervezetnek a tagja, tehát ez a vád Tóth Bertalantól külön abszurd. A két választás egy napra hozása kapcsán szeretném hangsúlyozni - most már a többi, hogy is mondjam, furcsaságra, ami itt a vitában elhangzott, nem is akarok kitérni, mert elvinné a szót. Először is nagyon fontos, hogy ez egy átmeneti szabályozás abban az értelemben, hogy nem arról van szó, hogy egy olyan rendszert vezetünk be, ahol ezentúl folyton október valahányadikáig tart az önkormányzatok hivatali ideje, de a választás valamilyen furcsa módon áprilisban, májusban vagy júniusban van, hanem egyszeri alkalommal szeretnénk ezt a megoldást választani, és innentől kezdve szinkronban lenne a választás az önkormányzati rendszer esetében is a hivatali megbízási idejükkel. Ez az átmeneti idő az, ami zavart okozhat, és egyébként elismerem azt, hogy felvet kérdéseket. Bár hozzáteszem, más országokban is van demokratikus tapasztalat arra nézve, hogy jelentősen eltér a választás napja és a hivatalba lépés ideje, lásd Egyesült Államok (Nacsa Lőrinc: Németország!), Németország. Ott azt megoldják, politikai kultúra, és ott ez szisztéma, tehát nem arról van szó, hogy véletlenül így hozta az alkalom, mert most állítják szinkronba a választási periódusokat, hanem arról van szó, hogy ott folyamatosan az a rendszer, hogy november 4-én van a választás az Egyesült Államokban, és valamikor január közepén lép hivatalba az elnök, addig egyébként valahogy elvan az Egyesült Államok. Németországban hasonló szisztéma van. Tehát én azt gondolom, hogy itt szerencsére nem ez a helyzet. Az egy más kérdés, hogy valóban felvet kérdéseket. Sokkal inkább megengedően közelítve a kérdést, Novák Előd vetette ezt fel, hogy valóban megvan a választás valamikor késő tavasszal, kora nyáron, attól függ, hogy hogy van az európai parlamenti választás, és utána van egy béna kacsa állapot, minimum motiválatlanság meg a felelősség nem vállalása, mert ha az illető vezetés megbukott vagy leváltották, vagy nem indul újra adott esetben, még kitölti a mandátumot, és ezzel együtt mi fog történni. (16.20) Van erre magyarországi tapasztalat, csak bizonyára elfeledkeztünk róla. Akkor, amikor 2014-ben úgy változott meg a magyar parlamenti képviselők jogállása, hogy nem volt lehetséges önkormányzati és parlamenti pozíciót betölteni, volt egy átmeneti időszak, és 2014-ben az akkor megválasztott azon képviselők, akik polgármesterek vagy önkormányzati képviselők voltak, még megőrizték a pozíciójukat 2014. október 18-áig, de pontosan abban a biztos tudatban, hogy már nem lesznek polgármesterek és önkormányzati tisztségviselők, mert egyébként nem lehet nekik elindulni, hogyha megválasztották őket tavasszal a parlamentbe. Az egyébként igaz, hogy ebben az esetben a parlamenti mandátum nagyobb felelősséget jelentett, és ez talán fékezte a visszaéléseket, csak azt akarom mondani, hogy abban az időben, de cáfoljanak meg, ha tévednék, egyáltalán nem volt tömeges visszaélés vagy tömeges bénultság az önkormányzati rendszerben. Ott nagyon sok összeférhetetlenségi szabály változott meg, fennállt ez a rendszer, de valahogy megoldottuk. De adott esetben, elismerve a felvetés jogosságát, lehet azon gondolkodni, hogy valami olyan átmeneti rendelkezést hozunk, ami ezt a helyzetet próbálja kezelni, azzal együtt egyébként, hogy a Novák Előd által javasolt megoldás komoly alkotmányossági aggályokat vet fel. (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Ezért azt gondolom, hogy az Alaptörvényben semmiképpen sem, de lehet azon gondolkozni, hogy az így felvetődő problémákat valamilyen módon kezeljük. Hozzáteszem, hogy a 2014-eshez képest a mostani, leendő főispánok által vezetett kormányhivatalnak szélesebb jogköre van az önkormányzati törvényben megfogalmazottak szerint is arra, hogy a kétes vagy a vitatható döntéseket fékezzék vagy adott esetben eljárást