Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 28. kedd - 18. szám - Magyarország Alaptörvénye tizenegyedik módosítás ának általános vitája a lezárásig - ELNÖK:

534 Az viszont mindenképpen ad megfontolásra okot, amit önöknek már az imént említettem, hogy felmerülhetnek olyan jogi aggályok vagy rendezetlen helyzetek, amelyeknek amúgy a rendezését nem látjuk, és nem is látjuk, hogy milyen jogszabályban jön. Valószínűleg a választójogról szóló törvényben vagy a választási eljárásról szóló törvényben kell majd rendezni azokat a külön szabályokat, amelyek az átmeneti időszakra, tehát a mandátumot szerzett és a lejáró mandátumból kimenő önkormányzat közötti időszakra esik, hiszen rengeteg rendezetlen helyzetet fog eredményezni és eredményezhet. Így összességében azt kell hogy mondjam, hogy az ország sorsával legjobban foglalkozni azzal lehetne, hogyha az n+1. alaptörvény-módosítás arról szólna, hogy miként fogjuk a megélhetési válságot megoldani, miként fogjuk elérni azt, hogy a háború költségét ne a családok viseljék, hiszen az is világosan látszik, hogy az extraprofitadót, amelyet áthárítanak, a családok fizetik meg. Az is világosan látszik, hogy a két számjegyű infláció összegét a családok fizetik meg végső soron, és az is látszik, hogy ha nincs áfacsökkentés, a magas áraknak, a magas eurónak, sőt az egész megélhetési költségnek és megélhetési válságnak a költségeit a családok fogják megfizetni, amit nem lehet megengedni. Összességében: ez a mostani törvényjavaslat, a tizenegyedik alaptörvény-módosítás egyetlenegy olyan méltányolható és jó pontot tartalmaz, ami a vármegyékre vonatkozik, ezen kívül nagyjából elfogadhatatlan, így hát újdonságot önöknek nem fogok azzal mondani, hogy a Jobbik ezt így ebben a formában támogatni nem tudja. Amennyiben külön szavazási mód és lehetőség van a vármegyékkel kapcsolatosan, a 2011-es álláspontunk, eltérően önöktől, változatlan, azt támogatni tudjuk. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Bedő Dávidnak, a Momentum képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! BEDŐ DÁVID, a Momentum képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Na, hát, elérkeztünk a sziklaszilárd Alaptörvényünk tizenegyedik módosításához, újabb módosításához. Már tényleg nagyon-nagyon nehéz követni, hogy hánynál járunk, hiszen minden egyes alkalommal, amikor az önök politikai érdeke úgy kívánja, akkor módosítanak egyet az Alaptörvényünkön. Előrebocsátom, hogy a főispánokról és a vármegyékről nem fogok beszélni, hiszen azt gondolom, hogy az elmúlt 12 év legnagyobb bohóckodása, amit ezzel kapcsolatban csinálnak. Beszéljünk inkább a másik lényeges részéről ennek az alaptörvény-módosításnak, a választás elmozdításáról. Azt gondolom, hogy az elnyomás nem egy lépésben érkezik, a szabadság lépésről lépésre, apró adagokban, szinte észrevétlenül szűnik meg. A történelem legravaszabb gonosztevői, mint békát a fazékban, lassan főzték meg a társadalmat, amit a hatalmukba kerítettek. Mire észrevették volna, már nem tudtak kiugrani abból a bizonyos fazékból. Miközben a rendszer mindig kivétel nélkül a saját gyermekeit is felfalta, a társadalom kettészakítása győztesekre és vesztesekre mindig odavezet, hogy a végén csak vesztesek maradnak. Láttunk már erre példákat a magyar történelemben, de az elmúlt 12 évben sajnos már nem kell a törvénykönyveket lapozgatnunk ezért, itt van az önök kormánya és az önök kormányzása: lopakodó elnyomás, mindig valamilyen ürügy, valamilyen magyarázat, fennkölt indok mögé bújtatva. 2013. március 25. - Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása: a házasságban nem élő élettársak, az árva gyermek és az őt nevelő nagynéni vagy az azonos nemű párok innentől nem tekinthetők családnak. Legalábbis önök annyira nem tekintik őket annak, hogy kilenc éve fontosnak tartották az Alaptörvényben rögzíteni mindezt. 2016. június 14. - Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítása: a kormány terrorveszélyhelyzet idején rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Az önök rendeleti kormányzását megalapozó, a demokráciát zárójelbe tevő első intézkedés. 2020. december 22. - Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása: az anya nő, az apa férfi. Ekkor ezt tartották annyira fontosnak, hogy ezt az Alaptörvényben közöljék az országgal. Továbbá azt is, hogy Magyarország biztosítsa a keresztény kultúrán alapuló értékrend szerinti nevelést. Tették ezt úgy, hogy előtte is, utána is a kormánypárti képviselők számtalan alkalommal tiportak keresztül a tízparancsolat vagy éppen az Újszövetség tanításain. Például azzal, amit pont ezzel az alaptörvény-módosítással elértek. Innentől azonos nemű párok gyakorlatilag nem fogadhatnak örökbe gyermeket Magyarországon. Rendkívül keresztényi cselekedet, mondhatom, gonosz húzás a gyermekekkel, gonosz húzás az azonos nemű párokkal szemben, de legalább politikailag jól jött önöknek. Ugyanezzel az alaptörvény-módosítással kimondták, hogy a kormány 30 napra veszélyhelyzetet hirdethet, és a veszélyhelyzet okának fennállása alatt azt akárhányszor meghosszabbíthatja. Veszélyhelyzet esetén pedig ugyebár a kormány a parlament bevonása nélkül rendeletekkel kormányozhat. Ekkor már nem voltak olyan szégyenlősek, mint pár évvel korábban, rögtön be is vezették a veszélyhelyzetet, ezt folyamatosan hosszabbítgatták, és nekiláttak a rendeleti kormányzásnak. Lopakodó elnyomás ugyebár. 2022. május 24. - Magyarország Alaptörvényének tizedik módosítása: innentől a kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet miatt is hirdethet veszélyhelyzetet és vezethet be rendeleti kormányzást. Nem hivatkozhattak már járványhelyzetre, találtak hát más ürügyet, amivel a