Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 28. kedd - 18. szám - Magyarország Alaptörvénye tizenegyedik módosítás ának általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alaptörvény tizenegyedik módosításának javaslata négy cikket tartalmaz, az első cikk módosítja az Alaptörvény 35. cik... - ELNÖK:

529 (14.20) Látom az állandó hozzászólásaikból, hogy erre lenne igényük, nehezen viselik, hogy a fővárosi polgárok maguk választják meg a saját főpolgármesterüket (Kósa Lajos: Rosszul tudod, örülünk!), mint az is nagyon furcsa egyébként, hogy úgy akarják az európai parlamenti választásokhoz kötni az önkormányzati választást, hogy közben elvennék a magyar polgároktól azt a lehetőséget, hogy maguk válasszák meg az európai parlamenti képviselőiket. De ezt majd egy következő törvényjavaslat vitájában fogjuk részletesebben megtárgyalni. Most elég legyen tehát annyi, hogy ennek az alaptörvény-módosításnak egy része nem időszerű, később egy átfogó módosításban vagy egy önkormányzati reformnál akár lehetne is róla beszélni, de nem fontos, nem érdekes. Más része viszont kimondottan káros, és sanda politikai szándékokat szolgál, így továbbra sem áll módunkban támogatni. (Kósa Lajos tapsol.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, a KDNP képviselőcsoportja jelezte, hogy három felszólaló ismerteti a frakció álláspontját. Megadom a szót Vejkey Imrének. Parancsoljon, képviselő úr! DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alaptörvény tizenegyedik módosításának javaslata négy cikket tartalmaz, az első cikk módosítja az Alaptörvény 35. cikk (2) bekezdését oly módon, hogy egy időpontban legyenek az európai parlamenti és az önkormányzati választások. Mindezzel közel 10 milliárd forintot spórolnánk meg. A második cikk a zárórendelkezések részt egy új 27. ponttal egészíti ki, melyet a 2019. évi általános választást követő helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választására is alkalmazni kell azzal, hogy a 35. cikk (3) bekezdésétől eltérően a hivatalban lévő képviselő-testület és polgármester megbízatása 2024. október 1-jéig tart. A harmadik cikk az Alaptörvényt annyiban módosítja, hogy a megyék elnevezése vármegyére változik. A magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdődően, ne feledjék, egészen 1949-ig maguk a vármegyék voltak. A vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó, diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg. A negyedik cikk a módosítások hatálybalépéséről szól úgy, hogy az első kettő a kihirdetés napján lép hatályba, míg a vármegyerész 2023. január 1-jével. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kérem, ne feledjék, az Alaptörvény több mint egy törvény. Az Alaptörvény a törvények törvénye. Az Alaptörvény volt az, mely által hazánk 2011-ben újra az organikus fejlődés útjára talált. Ne feledjék azt sem, hogy a magyar nemzet legfőbb jellemvonásai közé tartozik az alkotmányosság szeretete, ezért nem véletlen, hogy a II. András királyunk által éppen nyolcszáz éve alapított Aranybulla vetekszik a vele szinte egy időben keletkezett Magna Chartával. Az Aranybulla olyan jogelveket rögzít, melyek mind a mai napig egy jogállam legalapvetőbb igazságai közé tartoznak, az egy és ugyanazon szabadság elve a szabad országlakosok jogegyenlőségét biztosította, míg az ellenállás joga ugyanezek lehetőségét arra, hogy a történelmi alkotmányt megszegő uralkodónak ellenállhassanak. Az Aranybulla nemcsak történelmi jelentőséggel bír, hanem Alaptörvényünk alapján ma is élő olyan jog, joganyag, mely lehetővé teszi történelmi alkotmányunk jogértelmezés útján való érvényre juttatását. Nemzetünk alkotmányos hite, történelmi alkotmányunk szellemi öröksége átövezi Alaptörvényünket, ezért ha őseinkhez méltó magyar honpolgárok akarunk lenni, akkor meg kell tartanunk történelmi alkotmányunk iránymutató szellemi erejét, vagyis nemzeti keresztény értékeinket. Voltak idők, amikor ettől az organikus alkotmányfejlődéstől kényszerrel elszakították hazánkat. Ezt tette az 1949. évi XX. törvény, mely a szovjet szuronyok árnyékában született sztálini alkotmány magyar adaptációja volt. Bár a rendszerváltás után jelentős módosításokon esett át az 1949. évi XX. törvény, a kommunista alkotmány, de attól még az ihletettsége mit sem változott. A hatálya alatt olyannak éreztük magunkat, mintha védők nélküli várban lennénk. Visszatérés az organikus alkotmányfejlődésünkbe 2011. április 25-én következett be a húsvéti alaptörvényünk által. Ezt megint csak ki kell mondanunk többször aláhúzottan, mert sokaknak ez a tény nem magától értetődő. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A magyar nemzet ezer éve szakadatlanul fejezi ki akaratát, hogy keresztény nemzeti formában akar élni. Ezt csak megszállás vagy totális diktatúra tudta felülírni. Mi magyarok fontosnak tartjuk a hagyományos zsidó-keresztény értékeket, így fontosnak tartjuk a világ teremtettségét, továbbá azt, hogy az ember férfinak és nőnek teremtetett. Ehhez a magyar alkotmány védvonalat biztosít. Ezt a védvonalat mi, a Fidesz-KDNP óvjuk. Ezért bármilyen külföldi nyomásnak is vagyunk kitéve,Magyarország nem adja el a jövőjét. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a KDNP következő felszólalójának a szót. Nacsa Lőrinc képviselő úr, parancsoljon!