Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 28. kedd - 18. szám - Magyarország Alaptörvénye tizenegyedik módosítás ának általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KÓSA LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:

526 irányításáról, ne pedig azt a módszert csináljuk, hogy négyévente egy fél éven belül kétszer megkérdezzük a véleményüket. (14.00) Tehát nyilván nem fog változni olyan nagyon nagy mértékben. Ez egyébként segíti a pártok elitjei között dúló vitákat is, vagy legalábbis segít elrendezni. Ha belegondolnak abba, a korábbi rendszerben olyan volt az önkormányzati és a parlamenti választási logika, amiben tulajdonképpen mi is történt? Ugye, van egy elitvita a pártokon belül, az egyik elit gyürkőzik a másikkal. A választás előtt felállnak, mindenkiről eldől, hogy ki lesz jelölt, ki nem lesz. Megvan a választás, de ugye, nyilván aki győz, ott az elit nyer, tehát megy tovább az önkormányzati választásra, de ahol vesztett a pártelit, ott a korábbi rendszerben azt mondta mindenki, hogy most mindenki maradjon csendben, majd utána kibeszéljük a vitákat, de jön az önkormányzati választás ősszel, ha nem akarunk teljes, katasztrofális vereséget szenvedni, akkor ne változtassanak semmit, majd utána. Igen ám, de akkor a választásokon vereséget szenvedett elit ül be az önkormányzati pozíciókba, és négy évig be van fagyva a rendszer. (A jegyzői székben Z. Kárpát Dánielt Dócs Dávid váltja fel.) A mostani helyzet ebben segít, például azért, mert nem egy évben vannak az önkormányzati és a parlamenti választások. Aki megbukik, az a pártelit, amely megbukik a pártjával együtt a választásokon, az egyik választáson, van lehetőség és idő arra, hogy a korábbi küzdelemben alulmaradt pártelit esetleg újjáépítse magát, és az önkormányzati választásokon már nyílttá teszi azt a kérdést, hogy akkor kinek kellene indulni az önkormányzati választásokon. Ebbe a képletbe jön be az európai parlamenti választásnak az a rendje és az az ütemezése, ami tőlünk független, mert amikor beléptünk az Európai Unióba, akkor elfogadtuk az ott kialakult rendet. Ott egy ötéves ciklus van tavaszi választással, azzal egyébként, hogy késő tavaszi, kora nyári választási időszak van az Európai Parlamentben. Itt ez azt jelentette Magyarországon, hogy tulajdonképpen megint előfordul az, hogy egy fél éven belül kétszer kérdezzük - az európai parlamenti, illetőleg az önkormányzati választáson - az emberek véleményét arról, hogy mit gondolnak. Persze mondhatja valaki azt, hogy az európai parlamenti választás az európai politikáról szól, de ez nem így van. A gyakorlatban mindenki tudja, hogy minden országban belpolitikai vita az európai parlamenti választás, és semmi köze az európai trendekhez, a közös Európához meg ilyen elvont fogalmakhoz - mint ahogy az önkormányzati választásokon is van -, mármint abban az értelemben elvont, hogy az emberek mindennapi problémáitól, életétől rendkívül távol eső ügyekről van szó. Tehát nagyon kevés az a magyar választópolgár, aki hajnalonként arra ébred, hajnal 3-kor csatakosan, hogy úristen, mi lesz veled, európai egység, vagy hogyan tovább európai identitás. Szerintem ez ritka, de biztos van. Megkockáztatom, hogy az emberek eleddig a magyar parlamenti, illetőleg az európai parlamenti választások tapasztalata szerint inkább a magyar belpolitikai helyzetből indultak ki. Ezzel magyarázható, hogy egy olyan párt, mint a Momentum, be tudott jutni az Európai Parlamentbe. Merthogy egyébként nyilvánvaló, hogy ha valóban az európai folyamatok alapján, aminek a Momentum semmilyen módon nem volt szereplője korábban, döntöttek volna, akkor ez nem fordul elő. De nagyon helyes, bejutottak, lám-lám... (Nacsa Lőrinc: Hát, annyira azért nem helyes!) Hát, abban az értelemben helyes szerintem, hogy azt mutatja, hogy a magyar demokrácia ebben a barnainges rettenetes diktatúrában és elnyomásban és brutalitásban, amit a Fidesz képvisel, él és virágzik, mert lám, új szereplők vannak, akik nem mondhatók a kormánykreálmánynak vagy Fideszfiókszervezetnek, legalábbis eleddig ezt még nem hallottam, bár lehet, hogy ez is lesz majd egyszer, de mindenképpen, mint ahogy voltak kedvesek az ellenzéki képviselők, illetőleg pártok a Mi Hazánkat is a Fidesz nyakába varrni, pedig kérdezzék meg Novák Elődöt ennek valóságtartalmáról, hogy vajon ez helyes-e, vagy sem (Derültség.) - zárójel bezárva. Tehát ne igyunk előre a medve bőrére, lesz még Fekete-Győr András a Momentum frakcióvezetőjeként Fideszügynök, egyébként ha pedig a szereplését nézzük, akkor lássuk be, hogy néha kifejezetten alánk játszik. (Derültség.) Ha nem alánk játszana, nem is merem feltételezni, annyira végtelenül tájékozatlan és világtalan, hogy a számára legfontosabb politikai ügyben - olimpia -, amiből az egész genezise támadt, abban nem tudja az alapvető tényeket? Ez kizárt! (Nacsa Lőrinc: Négyszer!) Ennél én jobb véleménnyel vagyok a Fekete-Győrről, tehát inkább arra gyanakodnék, hogy Fekete-Győr mégis a mi ügynökünk. (Derültség.) Mint Fidesz-alelnök, ennek utána fogok nézni (Derültség.) - zárójel bezárva. De hogy a Fekete-Győr alánk játszik folyamatosan, az biztos (Derültség.), mint ahogy egyébként senki más nem szívesen csinálna komplett hülyét magából egy baráti Partizán-riportban - zárójel végleg bezárva a Momentummal kapcsolatban. Csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy én örülök, hogy a Momentum bejutott a parlamentbe, az Európai Parlamentbe is, és ez bizonyítja a magyar demokrácia virulens voltát, még akkor is, ha közben rettenetes diktatúra és barnainges fasizmus meg nem tudom, mi dúl az országban az ellenzéki elemzők szerint. Visszatérve a komolyságra, tehát én azt gondolom, hogy az európai parlamenti választásokkal egy időben megtartott önkormányzati választások kitűnően szolgálják azt az alapvető érdeket, hogy ne csak a pártok közötti versenyt biztosítsuk a demokratikus választásokon, hanem adott esetben olyan szisztémát működtessünk, ami a