Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak
2022. június 28. kedd - 18. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - KOMJÁTHI IMRE (MSZP):
483 uniós pénzre a pedagógusbérek emelése esetén, hanem ezekből a pénzmaradványokból csoportosítsunk át. Köszönöm szépen. (Vajda Zoltán tapsol.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úr napirend előtti felszólalására a kormány nevében a választ Tállai András miniszterhelyettes, államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon! TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elég különleges és rendhagyó a felszólalása, mert képviselők ritkán foglalkoznak maradványforrásokkal, illetve annak a napi politikai kérdéseknek a finanszírozásába való bevonásával. Ezért engedje meg, hogy először jogszabály-ismertetéssel kezdjem! (9.30) A maradványelszámolásnak szigorú szabályai vannak, amelyeket kormányrendelet határoz meg, elsősorban az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011-es kormányrendelet, az Avr., a 2021. évi költségvetési maradvány elszámolásáról pedig az 1848/2021. (XII. 8.) kormányhatározat döntött. Ez azt jelenti, hogy az ön által is emlegetett fejezeti kezelésű előirányzatokon képződött, kötelezettségvállalással nem terhelt maradványt a megtakarítási alap előirányzatába kell befizetni. Ezt az Avr. 176. § (28) bekezdése szabályozza, és azt mondja, hogy ennek a felhasználásáról kormányhatározattal az államháztartásért felelős miniszter rendelkezik, vagyis előterjeszti. A fejezet vezetőjének indokolnia kell, hogy a szabad maradványt, tehát a kötelezettséggel nem terhelt maradványt milyen célra kívánja felhasználni. Erre 746 milliárd forint folyt be a megtakarítási alapba a 2021. évi maradványból, amit majd a 2022. évi zárszámadásban fogunk elszámolni, és ott látható, hogy ennek a felhasználása mire történt meg. Az ön fejtegetése nagyon érdekes, hiszen azt mondja, először is véleményem szerint összekeveri a kötelezettségvállalással terhelt és nem terhelt maradványt. A kötelezettségvállalással terhelt maradvány az, amire elvállaltuk, hogy fel fogjuk használni, de a felhasználása effektíve a kifizetést követően, a költségvetési évet követően fog megtörténni, 2022-ben, vagy ne adj’ isten, 2023-ban. A maradványforrásokra folyamatos béremelést tervezni, azt gondolom, hogy súlyos szakmai és politikai hibának minősülne. Béremeléseket csak olyan bevételekre, forrásokra szabad tervezni, illetve annak a terhére, amelyeket az adott költségvetésben biztosan be tudunk szedni. A maradványnál soha nem fogjuk tudni, hogy az adott költségvetésben mennyi lesz a kötelezettségvállalással terhelt, amit tovább kell vinni, vagy a kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány. Én azt gondolom, hogy a maradványok újraszabályozásának kérdésével nem lehet ilyen nagy horderejű politikai vállalásokat megvalósítani, mint a pedagógusbér-emelés. A költségvetési törvényben kell rögzíteni, hogy az Országgyűlés adott évben mennyit kíván erre fordítani, és ennek a forrását az adott évi bevételeknek kell biztosítania. Tisztelt Képviselő Úr! A maradványelszámolás mellett a 2023-as költségvetés nyilvánvalóan nem tartalmazhatja a 2022-es évi maradványt, hiszen még le se zártuk az évet, a 2021. évi maradványról pedig elmondtam, hogy milyen kormányrendeletek, kormányhatározatok mentén használja fel a kormány. Ez így volt az azt megelőző években, és így lesz a jövőben is. Én azt gondolom, hogy inkább érdemes azzal foglalkozni, hogy mi van a 2023-as költségvetésben. Ha megengedi, ebben a 10 másodpercben hangsúlyozom, hogy a 2023-as költségvetés megvédi a munkahelyeket, megvédi a nyugdíjasokat, megvédi a családokat, és megvédi a rezsicsökkentést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az MSZP képviselőcsoportjából Komjáthi Imre képviselő úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. KOMJÁTHI IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Engedjék meg, képviselőtársaim, hogy először innen is gratuláljak az MSZP két újabb, sikeresen megválasztott politikusának, Vasvári Lászlónak, Újpest és Sári Istvánnak, Gyöngyös önkormányzati képviselőinek. Jó munkát, jó egészséget (Moraj a kormánypártok soraiban.), a helybéliek további tisztességes szolgálatát kívánom nekik. De akkor a tárgyra térek: végigsöpört a médiában, hogy még a tavalyinál is gigantikusabb, Európa legnagyobb tűzijátéka lesz augusztus 20-án Budapesten. A 24.hu számolt be róla, hogy akár nettó 6,5 milliárd forintot is elvihet az államalapítást ünneplő háromnapos rendezvénysorozat, úgy, hogy ebben a tűzijáték ára nincs benne, arra ugyanis egy külön közbeszerzésben kerestek szervezőt. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója szerint Európa legnagyobb fény- és tűzijátékát tervezik meg, amely a dunai rakpartok több mint 4 kilométeres szakaszán lesz látható. Az ára is ehhez mérhető: az elektronikus közbeszerzési rendszerbe nemrég feltöltött dokumentumokban található szerződéstervezetben a Nemzeti Kommunikációs Hivatal nettó 1,3 milliárd forintos becsült árral számol. A HVG azt írja, hogy maga a tűzijáték 2021-ben legalább 910 millió, de az is lehet, hogy 1,2 milliárd forintba került, ugyanis a róla szóló szerződés minimuma és maximuma ennyi volt. Összehasonlításképpen: 2019-ben
