Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 24. péntek - 16. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP):

364 Azt látom és azt tapasztalom 2010-től kezdődően, hogy a költségvetés törvényének szempontjai már az Alaptörvényben is manifesztálódtak, és ezek az alapértékek, alapirányok folyamatosan megmaradtak az elmúlt évek költségvetéseiben. Nevezetesen, arról van szó, hogy olyan költségvetést kell a parlamentnek elfogadni, amely azt a célt szolgálja, hogy megőrizze Magyarország működését, biztonságát és jövőjét is alapozza meg. Az elmúlt években örömmel láttam és tulajdonképpen büszkeséggel is tölt el, hogy olyan költségvetési politika alakult ki, amely fontosnak tartotta, hogy Magyarországon a lehető legalacsonyabb legyen a költségvetési hiány, netántán érjük el a magyar állam költségvetési hiány nélküli működését, és amely segíti az úgynevezett munkaalapú gazdaság kialakulását, amely azt a célt szolgálja, hogy kevesebben éljenek segélyekből, és többen biztosabban tudjanak támaszkodni saját képességeikre, munkaerejükre és ezáltal legyen hozzáadott értékük a magyar társadalom életéhez, fejlesztéséhez. Ehhez persze beruházások kellettek és olyan gazdaságpolitika, amely alacsony munkanélküliséget és emellett értelemszerűen egy csökkenő államadóssági hiány foglalt magában. Azt látom, hogy 2010-től kezdődően a mai nap vita tárgyát képező költségvetési tervezetig ezek az alapértékek megjelentek a magyar költségvetésekben. Meg is tartottuk ezeket az értékeket, meg is tartottuk a költségvetésünk stabilitását. Mindig tudta a költségvetés kezelni azokat a felmerülő problémákat, amelyeket az élet, a külső körülmények hoztak az elmúlt több mint egy évtizedben. Csak futólag, részletezés nélkül elmondom, hogy mindig voltak nehézségeink, kezdve a Gyurcsány-Bajnai-korszak örökségével, az EU és az IMF felé való eladósodottsággal, amit egyébként sikerült elég rövid időn belül visszafizetni, a vörösiszap-katasztrófával, az árvizekkel, a migráció jelenlétével, a koronavírus-járvánnyal, ezekkel kellett számolniuk a költségvetéseinknek, most pedig a szomszédban dúló háborúval, és ezek legyőzéséhez, megszüntetéséhez szükséges kiadásokat kellett biztosítani. Ma is itt tartunk, hogy prioritásokat kell megnevezni a költségvetésben, ismerve a romló külső politikai körülményeket, ismerve a koronavírus-járvány gazdaságra ható következményeit, és nem lehet más a megállapítás, mint hogy fenn kell tartani továbbra is a munkaalapú társadalom felé való lépést, és biztonságot kell adni a gazdaság működésének, illetve a polgárok gyarapodásának. Ezért ez a költségvetés nem lehet más, mint a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése, amely mind katonapolitikai, nemzetbiztonsági szempontból, mind pedig a polgárok megélhetése szempontjából jelentkező biztonságot jelenti, és gazdaságpolitikai irányként ez szerepel ebben a költségvetés-tervezetben. Magyarország ugyanis az elmúlt évtizedben megállta a helyét, a magyar gazdaság erősödött, sikerrel jöttünk ki ezekből az előbb általam említett válságokból, nehézségekből, amit az is jelez, hogy a gazdaság újraindítása a koronavírus-járvány után Magyarország szempontjából sikeresnek mondható. 2021-ben már 7,1 százalékos növekedést tudtunk produkálni, amely az idei első negyedévre elérte a 8,2 százalékot. Ez is visszaigazolta azt az óvatos költségvetési politikát és emellett segítő támaszt nyújtó gazdaságpolitikát, amelynek következtében meg tudtak maradni a munkahelyek a járvány ellenére is. Ezekre a munkahelyekre a gazdasági újranyitást követően lehetett számítani, és ezek lettek a bázisai a gazdasági növekedésnek. Azt is lehet látni, hogy a háború kitörése megint egy új kihívást jelentett, ez február 25-én történt, ha jól emlékszem. Nem tudjuk a végét, a pontos időpontját, de azt lehet látni, hogy szankciókkal és más negatív hatásokkal erősen befolyásolja a magyar gazdaság helyzetét. Ennek járulékos, de lényeges eleme az úgynevezett energiaválság, amelynek következményeivel a magyar gazdaságnak és a magyar költségvetésnek is számolnia kell. (Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Pár gondolat az energiaválságról. Azt gondolom, hogy szemben a baloldal vágyaival, Magyarország sokat tett azért, hogy függetlenedjen az energia területén a külső forrásoktól. Elég megemlíteni, hogy a ’92-ben elfogadott energiastratégiának is az volt a jelmondata, hogy függetlenedés a függőségtől. Ez jelentkezett számos határkeresztező vezeték, mind gáz-, mind elektromosáram-vezeték megépítésében, a megújulók rendszerének fejlesztésében és annak a villamosenergia-rendszerbe való beillesztésében. Tehát nem csak rajtunk múlott, sőt elsősorban nem rajtunk múlott, hogy ez a helyzet kialakult. Szomszédos országokban levő beruházások is maradtak el, másrészt arról igazából nem tehetünk, hogy bármelyik oldalán vagyunk a határnak, az európai kereskedelmi rendszerből eredően abban a vezetékben orosz gáz van. Fontos tartalma a költségvetésnek, hogy a kormány tartja a szavát, ez a költségvetés is azokat a célokat fogalmazza meg, amelyek a magyar embereknek, a magyar családoknak a legfontosabbak, ezek pedig a magyar családok támogatásának, valamint a nyugdíjak védelmének biztosítására, ahogy említettem az elején is, a rezsicsökkentés értékének megőrzésére, illetve az ország biztonságának megerősítésére vonatkoznak. A törvényjavaslatban a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számol, a bruttó hazai termék 73,8 százalékára csökkenő államadóssággal és csökkenő inflációs számokkal kalkulál. Ez is mutatja, hogy továbbra is az alacsony költségvetési hiány felé, a csökkenő államadósság felé és egy növekvő nemzetiössztermék-növekedés felé tesz lépést ez a költségvetés is. Adja a jóisten, hogy ez sikerüljön, nem rajtunk fog múlni, reméljük, nem lesznek olyan negatív és a költségvetést, a magyar nemzet életét még tovább rontó külső feltételek, amilyeneket az előbb felsoroltam. Azaz bízunk abban,