Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK:

326 Komoly hatással van a lakások árára is ez, azt hiszem, nem kell hosszan ecsetelni, mindannyian érzékelhetjük, hogy a használt lakások ára gyakorlatilag teljesen elszállt, horrorszinten lehet ma lakásokat vásárolni. (18.20) Ugyanez igaz a lakbérekre is: megfizethetetlenné váltak a fővárosban és a megyeszékhelyeken az albérletárak. Az is nagyon jól érzékelhető, és itt az egyik jobbikos képviselőtársam utalt is erre, hogy kilátástalan helyzetben vannak nagyon sokan olyanok, akik vidékről költöznek fel a fővárosba, és mondjuk, a rendőrségnél szeretnének munkát vállalni vagy az egészségügyben szeretnének munkát vállalni. Nekik el kell dönteni, hogy lakbért fizetnek vagy megpróbálnak megélni, mert a fizetésükből a kettő együtt nem megy. Azt látom, hogy a kormány egyébként érzékeli ezt a problémát, és azt is látom, hogy tenne is. De azt is látom, hogy sajnos csak egy irányba lát, a tulajdonszerzés irányába. Gyakorlatilag az összes intézkedésük arra vonatkozik, aki tulajdont szeretne szerezni, számukra biztosít kedvezményeket. De azt gondolom, hogy végig kéne gondolni. Nemcsak olyan emberek, fiatalok léteznek ma Magyarországon, akiknek lehetőségük van milliókat felvenni kölcsönként, és nem mindenki képes arra, hogy levezényelje egy ház megépítését. Tehát én azt gondolom, hogy valamilyen más megoldást is kínálni kellene a Magyarországon lakni szerető embereknek. Ez a megoldás, az én megítélésem szerint, a bérlakásépítés lehet. Azt gondolom, hogy ezerszámra kellene építeni ilyen lakásokat. Komoly állami szerepvállalásra lenne szükség e tekintetben, és azt gondolom, hogy ez vezethet el oda, hogy az általam az előbb felsorolt problémákra megoldást találhassunk. Ebben az állami szerepvállalás, mint az előbb említettem, nem megkerülhető. Benyújtottam ezzel kapcsolatban módosító javaslatot. Örülnék neki, ha ez bármilyen hatással is lenne önökre, és foglalkoznának ezzel a kérdéskörrel. Az állami bérlakások megépítése mellett vagy vele együtt egy másik gondolat is van, ami a mai magyar lakásépítés területén nincs jelen, ez pedig a zöldgondolat. Azt érzékelem, hogy nem épülnek ma olyan lakások, amelyek megfelelnek ezeknek a követelményeknek. Az állami bérlakásépítéssel viszont ez megvalósítható lenne. Úgynevezett passzívházakat lehetne építeni, aminek túl azon, hogy egy környezetbarát építmény, ezenkívül még más jelentősége is lehet. Például az, hogy az abban lakók számára ez biztosítja azt, hogy nagyon olcsó lenne a rezsi. Nem azért, mert támogatja az állam, hanem azért, mert keveset fogyaszt. Ilyen épületek, lakások ma Magyarországon jellemzően nem épülnek. Ugyanakkor, ha ez állami szinten valósulhatna meg, akkor erre külön figyelni lehetne, és akkor ezzel valamilyen új építkezési forma megindulhatna e tekintetben. Tehát olcsó lenne ennek a fenntartása. Azt gondolom, hogy ezzel sokkal inkább célt lehetne érni, mint a különböző CSOK-szerű támogatásokkal, hiszen egy más, egy szegényebb, egy egyszerűbb réteghez lehetne elérni, és ők több ezren vannak, akik igényelnék ezt a fajta segítséget. Az sem elvethető kérdés, hogy a későbbiekben, a megépítésüket követően bevétel keletkezne ebből, amely visszaforgatható lenne a további lakások építésére. A másik ilyen kérdéskör, amivel foglalkozni szeretnék, az pedig az extraprofitadóval függ össze. Itt már többször szóba került a mai napon. Én vettem a fáradságot, és elkezdtem kigyűjteni nekibuzdulva, hogy végül is, ha ilyen dologról van szó, ezt hogyan lehetne szakmai módon csinálni. Megnéztem, hogy átlagosan ma Magyarországon a vállalkozásoknak mekkora a profitja. Ez 8,5 százalékot jelent. 581 szakágazat van, ahol ezt lehet vizsgálni, és ez alapján lehet következtetésre jutni. Az 581 szakágazatból 189 szakágazat e felett az általam előbb említett 8,5 százalékos átlag felett tudott teljesíteni. Az, aki viszont a kétszeresét tudta - az olyan 17 százalékos profitot jelent -, összesen 28 ágazat az országban. Azt gondolom, hogy egy ilyen, az átlagot kétszeresen meghaladó profit még nem tekinthető extraprofitnak. Ugyanakkor, ha a háromszorosát meghaladja, akkor azzal már az én megítélésem szerint lehetne számolni. Megvizsgáltam azt, hogy hány olyan ágazat van, ami tudja ezt a háromszoros profitot, és szerepel az önök listáján. Egy sincs. Valamilyen más kiválasztási szempont szerint döntöttek, ebből itt az államtitkár úr megemlített egyfajta ilyet, mégpedig azt, ahol nem volt tervezve és mégis nagyobb lett a profit. Csak én azt gondolom, hogy ez adott évre igaz, de hát itt nemcsak egy évre terveznek. Ha ez megmarad nekik a következő évre, óriási gondban lesznek ezek a cégek. Ugyanakkor azt is megnéztem, hogy mi a csúcs. Azt gondolom, hogy velük kellett volna számolni, azokkal, akik ötszörösét tudják a magyar átlagprofitnak. Nagy meglepetés ért, mert ez a 46,4 százalékot tudó ágazat az út- és vasútépítés. Azért arról mondhatna néhány gondolatot, államtitkár úr, hogy ezek közül hogyhogy nem sikerült bekerülni senkinek. De mondok egy másikat, ahol több mint háromszoros, az pedig a kavics-, homok és agyagbányászat. Ennek miért nem sikerült bekerülnie ezek közé a megadóztatottak közé? A köznapi ember egyébként rögtön válaszolná, lehet, hogy azért, mert az egyikben a legnagyobb szerepet játszó oligarcha a Mészáros és érdekeltségi köre, a másik pedig a miniszterelnök édesapjához kötődik. Ebből az szűrhető le, hogy az emberekben ezek elég komoly kérdéseket vetnek fel, és egyszerűen érthetetlen, hogy miért azokat sikerült kiválasztani, akik szakmailag nem indokolhatóak. Utána meg nem szabad csodálkozni azon, ha azok, akik valamilyen módon ebben érintettek, egészen különleges kifejezésekkel illetik a frissen kinevezett miniszter urat. Köszönöm szépen. (Hiszékeny Dezső ismét elfoglalja jegyzői székét.) ELNÖK: