Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Vajda Zoltánnak, az MSZP képviselőcsoportja részéről. Parancsoljon, képviselő úr! - VAJDA ZOLTÁN (MSZP):

313 ingyenessége teljes körűvé vált a 2020/2021-es tanévtől. Erre a célra több mint 13 milliárd forintot fordít jövőre is a kormány. Tisztelt Képviselőtársaim! A családok nem lenné-nek teljesek a nagyszüleik nélkül, ezért az idős, nyugdíjas honfitársaink kiemelt támogatást érdemelnek, hiszen évtizedeken át dolgoztak az ország építésén, miközben a jövő generációját nevelték fel. A kormány nyugdíjpolitikai céljai: a nyugdíjak értékállóságának, a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása, a nők kiemelten megbecsült szerepének elismerése a nyugdíjrendszerben. A 13. havi nyugdíjra a 2023. évi költségvetés 371,8 milliárd forintot biztosít. A 13. havi ellátás mellett 2023-ban is fennmarad a nyugdíjprémium intézménye, hogy az idős emberek is részesüljenek a gazdasági növekedés eredményeiből. A kormány a 2023. évben - 4,1 százalékos GDP-növekedéssel számolva - 24,9 milliárd forintot helyezett céltartalékba a nyugdíjprémium kifizetésére. A nők családban betöltött szerepének elismerésére a kormány változatlanul biztosítja a 40 év jogosultsági idővel rendelkező hölgyek számára a korhatár alatti nyugellátás igénybevételének lehetőségét, illetve ennek fedezetét. A központi költségvetés erre 2023-ban 372,4 milliárd forintot biztosít. Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti ügyek kormánya 2010 óta nemcsak gazdaságilag, hanem pénzügyileg is stabilizálta az országot, egyensúlyban van a költségvetés és csökkenő pályán az államadósság.A szomszédunkban zajló háború ellenére is az a kormány fő célja, hogy az ország pénzügyi stabilitását és egyensúlyát 2023-ban is fenntartsa. Kérem önöket, hogy a kitűzött célok elérése érdekében támogassák a törvénytervezetet. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Vajda Zoltánnak, az MSZP képviselőcsoportja részéről. Parancsoljon, képviselő úr! VAJDA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Jó napot kívánok! Örülök, hogy beszélgethetünk. Kicsit sajnálom, hogy a Fidesz-KDNP bojkottálja a parlamentet, lehet, hogy meghallották néhány ellenzéki szavazónak a hangját, bár nem biztos, hogy önöknek címezték ezt. Van egy dolog, amiben egyetértünk. Biztos, jó pár dolog is van, amiben egyetértünk, mindig jó, ha egy olyannal kezdünk egy beszélgetést, ahol közös pontot tudunk találni. Önök sokszor hangsúlyozzák a család szerepét, hogy mennyire fontos a családok támogatása. Ezzel én magam is tökéletesen egyetértek. Lehet, hogy abban már lenne egy pici vita köztünk, hogy pontosan az önök definíciója a családnak azonos-e azzal, ahogyan én definiálom, de ennek most nincs jelentősége a költségvetés szempontjából. Ezt csak azért hoztam ide, mert egy család költségvetéséhez érdemes hasonlítani egy ország költségvetését. Egy szempontból biztosan: a család határozza meg a saját költségvetését, hogy mi az, amiket fontosnak gondolnak, mik a prioritások, amikre szeretnének költeni. Hasonló módon, mint amikor egy ország költségvetését fogalmazzuk meg, ott is az látszik abból, feketén-fehéren, a számok nyelvén, hogy mi az, amit fontosnak, prioritásnak gondolnak. Ugye, van egy alapvető különbség azért, hogy a család persze a saját pénzével játszik, a kormány pedig a mi pénzünkkel, de ez megint csak egy zárójeles félmondat volt. Ugyanakkor egy család akkor tudja meghatározni a költségvetését, hogy mire szeretne költeni a következő időszakban, amikor minimum tisztában van már a múlttal, hogyan telt az ő múlt időszaka, tisztában van a jelennel, és van egy valamilyen elképzelése már a jövőről. A kérdésem az, hogy miért most tárgyaljuk ezt a költségvetést. Én most nem amiatt aggódom, hogy a nyári szabadságolásom akár nekem a Költségvetési bizottság elnökeként nehézkes azzal, hogy nyáron tárgyaljuk. Miért van az, hogy önök kitartóan ragaszkodnak ahhoz, hogy már ilyenkor, nyár előtt fogadjuk el a jövő évi költségvetést? Ugyanis nem vagyunk tisztában a múlttal, nem vagyunk tisztában a jelennel, és megint egy egyetértés van köztünk, hogy közösen látjuk azt, hogy végtelenül bizonytalan a jövő is, hiszen még a tavalyi évi zárszámadásnak sincsenek meg teljesen a végső számai, az idei év első félévét sem zártuk még le, nem látjuk a következő félévet, és önök már most a jövő évvel akarnak foglalkozni. Én óvatosan megkérdeztem ezt az ön miniszterétől, Varga miniszter úrtól is a bizottsági meghallgatáson, és ő arról beszélt, hogy ragaszkodik ahhoz a hagyományhoz, amit tizenéve önök tartanak, mert a bizalom nagyon fontos, hogy a piacnak az a bizalma meglegyen, hogy távolra, már előre látjuk a költségvetést, és ezért fontos ez. Önmagában az első, amit én szeretnék érinteni, az ez, hogy amiről mi most beszélgetünk, az szerintem igazából csak egy fiktív költségvetés, hiszen a lényegi számai is olyanok, amelyek - valószínűleg önök is látják -, változni fognak a jövő évre, amikor ez hatályba lép, hiszen - megint egyetértünk valamiben - rendkívül bizonytalan a nemzetközi környezet. Tehát az első állításom az, hogy a normális, európai értékeket követő országok bizony csak ősszel, ősz végén, tél elején tárgyalják a jövő évi költségvetést, önök pedig ragaszkodnak ahhoz, hogy most tárgyaljuk. Ennek az a következménye, amit látunk idén is, hogy nagyjából négynaponta, lassan most már századszorra kell módosítani a költségvetést. Félek, hogy ebben egy tudatosság is van, hogy a kétharmadon és a rendeleti kormányzáson kívül önök a költségvetésben is egy végtelen mozgásteret akarnak maguknak. Azon túl, hogy fiktív a költségvetés, szerintem irreális számokkal is rendelkezik. Itt már a kollégáim is sok mindent kiragadtak ebből, én összesen csak két olyan makromutatót szeretnék ismét idehozni, amelyet szerintem minden magyar ember érez, hogy totálisan irreális a költségvetés tervezése tekintetében. Sokat mondhatnék, az idő miatt csak kettőt említenék. Az egyik bizony az inflációs szám. 5,2 százalékkal számolják az inflációt.