Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak
2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK:
311 Több képviselőtársam is említette, és én is nagyon fontosnak tartom, hogy a hölgyek családban betöltött nélkülözhetetlen szerepét és munkáját elismerjük. Erre a kormány is kész, és biztosítja azt, hogy 40 év jogosultsági idő után továbbra is a korhatár alatti nyugdíjellátás lehetőségét kihasználják. Ennek a fedezete is szerepel a jövő évi költségvetésben. S aki szeretne, az dolgozhat a nyugdíjkorhatár betöltése után is, hiszen - ahogy Varga Mihály miniszter úr tegnap megerősítette - a kormány jövőre is fenntartja a nyugdíjas munkavállalók jövedelmének a szociálishozzájárulásiadó- és járulékmentességét. Még egy elem, ami szintén fontos és megemlítésre méltó: a különös méltánylást érdemlő eseményekre, valamint a méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugdíjellátásra szánt keret is magasabb összeget tartalmaz majd 2023-ban. (16.40) Tehát összességében nagyon sok szám elhangzott, de a nyugellátásokra 2023-ban 4900 milliárd forintot fordítunk. Államtitkár úr is említette, én is ezt nagyon fontosnak tartom, hogy amikor a nyugdíjasokra, nyugdíjakra szánt forrásokat említjük, nem szabad megfeledkeznünk a rezsicsökkentés eredményeiről, hiszen az az ő mindennapjaikat is érinti, és a 670 milliárd forintos Rezsivédelmi Alap annak eszköze, hogy a magyar családok és így a magyar nyugdíjasok is továbbra is a legkisebb rezsidíjat fizessék az Európai Unió országai közül. Azt gondolom, hogy nyugdíjas honfitársaink áttételesen élvezik a sok elemből álló és sokféle lehetőséget kínáló családtámogatási rendszer gyümölcseit is, hiszen a nagyszüleink a családjaink nélkülözhetetlen részei, és a nagyszülők nyugodtak lehetnek afelől, hogy gyermekeik, unokáik élete, jövője biztosítva van, nyugodt alapokon nyugszik a családtámogatási rendszer széles eszköztára nyújtotta lehetőségek miatt, és így a nyugdíjukat másra, illetve saját magukra tudják fordítani. Az előttünk fekvő költségvetés, ahogy azt tegnap miniszter úr is elmondta, három nagy feladatnak kíván megfelelni, így megvédi az elért eredményeket, tartalékot képez a váratlan események kivédésére, és lehetőség szerint csökkenti a kockázatokat. Mindezzel együtt stabilitást kíván nyújtani egy nagyon kiszámíthatatlan világban. Azt gondolom, hogy ezeket a célokat mindenképpen támogathatjuk. Köszönöm a figyelmet, elnök úr, képviselőtársaim. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Tompos Mártonnak, a Momentum képviselőcsoportja részéről. Parancsoljon, képviselő úr! TOMPOS MÁRTON KRISTÓF (Momentum): Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Ha már ilyen családiasan vagyunk itt a parlamentben a költségvetés vitáján, akkor engedjék meg, hogy én is egy lazább hangvételű felszólalásban hívjam föl államtitkár úr figyelmét két fontos ügyre. De nem akarok spoilerezni, hadd kezdjek azzal, hogy én az Erzsébetvárosban lakom, Belső-Erzsébetvárosban, és ki merem jelenteni, hogy Erzsébetváros együtt az V., VI., VIII., IX., XIII. kerületi részekkel, tehát a belső részei Budapestnek, kifejezetten csodálatos lenyomatai a magyarság kultúrájának, történelmének, és általánosságban egy kifejezetten különleges rész. Mindenféle problémával együtt, tehát a megoldatlan bulinegyed kérdésével vagy akár a parkolási káosszal együtt, ha megnézzük az Andrássy utat vagy a Dohány utcai zsinagógát és környékét, de akár az éttermeket, bárokat, múzeumokat vagy akár csak a Városligetet, a Duna-partot, azt kell mondjuk, hogy ez egy kifejezetten különleges rész. Nem csoda, hogy rengeteg turista itt kapja meg a benyomását arról, hogy mi, magyarok milyenek vagyunk, milyen a történelmünk, milyen a kultúránk, illetve hogy éppenséggel hogyan bánunk egymással, illetve velük. Én nagyon sokszor kaptam ezt meg, egyrészt, mert ott lakom, másrészt meg a turizmusban dolgoztam, hogy szép, szép, kifejezetten gyönyörű, olyan, mint Bécs, kicsit lepattantabb, de olyan, mint Bécs. És őszintén szólva, az a benyomás, hogy magyarok felhúztak valami csodálatosat ezen a részen, aztán hagyták úgy, ahogy van, ez egy visszatérő visszajelzés volt folyamatosan. Azt hiszem, hogy a turisták meg általában, aki így gondolkodik, nem áll nagyon messze a valóságtól. Hadd hozzak ide kettő darab statisztikát: Erzsébetváros lakásállománya 1945 előtt épült 89,8 százalékban, Terézvárosra ez 90,1 százalékban igaz. Magyarul, egy olyan részt hozott létre a magyarság, ami egészen fantasztikus, de amióta az adatokat vezetjük, legalábbis a második világháború óta ezt nem tartották karban. És mielőtt most itt a kormánypárti tömött sorokban kifejezetten nagy felhördülés lenne, én nem akarom ezt az Orbán-kormány nyakába varrni, nem gondolom azt, hogy ez az Orbán-kormánynak vagy bármelyik másik kormánynak lenne a hibája. Én úgy gondolom, hogy ez egy olyan több évtizedes probléma, ami mindannyiunk közös felelőssége, a Rákosi-rendszer előtti időszakra lehet visszavezetni, azóta ezzel senki nem foglalkozott. Tudják, képviselőtársaim, hasonló a helyzet sajnos a zöldítéssel. Akik járunk ezeken a részeken, bármennyire is építészetileg gyönyörűek, egészen elképesztően hiányzik a zöld, a fa, a park, a fű, bármi. Ha megnézzük a statisztikákat, Erzsébetvárosban az egy főre jutó zöldfelület aránya 0,5 négyzetméter, Terézvárosban ugyanez az arány 0,4. Most gondoljanak bele abba, hogy felkelnek, és egy olyan környéken élnek, ébrednek, ahol egy négyzetméternyi zöld sem esik magukra. Ezt nagyon sok politikai vezetés felismerte, tehát jelen pillanatban a
