Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak
2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
301 egy olyan kifejezést kezdett használni, amely a Habony-Rogán-művek új kreálmánya, a „háborús infláció” szót kezdte el ön, államtitkár úr, használni ismét. Abban segítsen nekem, hátha megtisztel azzal, hogy válaszol is, hogy mire alapozza azt, hogy a mostani infláció Magyarországon a háború következménye! Láttuk, hogy most májusban 10,7 százalék az infláció. Hadd menjek visszafelé havonta az elmúlt időszakban. Most direkt megnéztem. Ez év áprilisában 9,5 volt, előtte egy hónappal, márciusban 8,5, februárban 8,3, 2022 januárjában 7,9, tavaly de-cemberben 7,4, előtte novemberben szintén 7,4, októberben 6,5, szeptemberben 5,5, míg nagyjából 2018 és ’21 átlagát tekintve nagyjából mindvégig az ideálisnak tűnő, nagyjából 3 százalékos sávban tartózkodott az infláció. Államtitkár úr, tisztelettel, mitől háborús infláció az, amely a háborút megelőzően már elkezd drámaian emelkedni? Jelzem: tavaly szeptemberben már 5,5 százalék az infláció, és azóta minden hónapban folyamatosan, hónapról hónapra nő. Tisztelettel jelzem önnek, nézze meg a naptárát, 2022. február 24-én indult el a putyini agresszió Ukrajna ellen. Tegye meg, hogy megtisztel azzal, hogy ebben ne ezt a Habony-Rogán-kreálmányt használja, hanem egy szakmai kifejezést. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kétperces felszólalásra jelentkezik-e még valaki. (Senki sem jelentkezik.) Nem, köszönöm szépen. Banai Péter Benő államtitkár úr kért szót a kormány nevében. Parancsoljon! BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Én mindig örömmel veszem, ha az Országgyűlés falai között a törvényjavaslat komolyságát tekintve szakmai vita folyik, ezért a szakmai jellegű kérdésekre igyekszem szakmai jellegű választ adni. Kezdem akkor az utolsó kérdéssel, a háborús inflációra vonatkozóval. Képviselő úr mint közgazdász pontosan ismeri a számokat, és tudja, hogy a Covid okozta gazdasági visszaesésnek volt egy antiinflációs hatása. Azt is tudja, hogy ahogy a Covid után a gazdaságok újranyitásával gazdasági fellendülés volt, úgy a helyreálló kereslet, a helyenként megszakadozott kínálat miatt, inflációs hatást gyakorolt. Megszakadozott kínálat, sokszor mondjuk, hogy a termelési láncok szakadoznak, tehát ez önmagában inflációnövelő hatású. Mégis a háborús inflációs kifejezést, azt gondolom, azért tényszerű használni, és ez nem egy kitalált marketingszöveg, hanem meggyőződésem szerint a valóság, mert az energiaáraknak egy radikális növekedése volt. Ha a képviselő úr megnézi, hogy az elmúlt héten az Északi Áramlat első vezetékében az orosz szállítás csökkenése milyen hatású, látja, hogy 20-30 százalékos hatású. Ha megy a találgatás, hogy ez miért van, akkor nem tudunk elvonatkoztatni a háborútól és a szankcióktól. Tehát az az energiaár-növekedés, amit látunk az elmúlt hónapokban, egyértelműen a háborúhoz köthető. Egyszer. Miért mondjuk a háborús inflációt másodszor? Képviselő úr pontosan tudja, hogy a gabonatermesztésben Ukrajna, a csernozjom micsoda szerepet gyakorol. Hát, azzal vannak tele a hírek, hogy a gabonát nem tudják elvinni Afrikába, és hogy ennek milyen árnövelő hatása van. De azt is tudjuk, hogy Oroszországban milyen mezőgazdasági termelés van. Ha háborúznak, akkor nem a mezőgazdaságra koncentrálnak. Látjuk az inflációs hatását. Tehát igenis háborús inflációról van szó. (Vajda Zoltán közbeszól.) Képviselő úr, kérem, nézzük meg! Ismétlem, a logikai menetem az volt, hogy a Covid után volt egy növekedés. De ezt a növekedést durván megdobta a háború. Durván megdobta a háború. Nézzük meg! (Vajda Zoltán és Gy. Németh Erzsébet közbeszól.) Mindenütt! Én hallom, amit mondanak, képviselő asszony! Azért van háborús infláció. Egy globalizált világban...(Gy. Németh Erzsébet: De más országokban?) Bocsánat, képviselő asszony, hadd fejezzem be, nyilván elnök úr majd önnek is ad lehetőséget, én csak tényszerűen el szeretném mondani, hogy a háborúnak olyan hatásai vannak, amelyek a világon mindenütt érződnek. Vannak olyan nehézfémek, amelyeket kizárólag vagy szinte kizárólag Oroszországban bányásznak. Azt gondolom, hogy ha mélyelemzést végzünk, amivel nem akarom terhelni a tisztelt Országgyűlést, abban, hogy a különböző termékek, különböző szolgáltatások ára hogyan alakult, akkor a képviselő úr mint közgazdász igenis fog találni korrelációt, igen erős összefüggést a háború és a különböző termékek, szolgáltatások árának változásában. Igen, Magyarországon is érezteti a hatását, mint ahogy Észtországban, ahol 20 százalék fölötti a legutóbbi Eurostat-adatsor alapján. Lettország, Litvánia, Csehország, Bulgária, Lengyelország, Románia, Szlovákia - mind-mind előttünk vannak az inflációs számban. Sajnos ez egy rendkívül negatív dolog, és biztos, hogy velünk lesz még az infláció egy jelentős ideig. Éppen ezért, szerintem mindenki, aki az infláció ellen szólal fel, a béke mellett kellene hogy felszólaljon. Az a közös érdekünk, hogy béke legyen mielőbb. Ami a többi szakmai felvetést illeti, Keresztes László Lóránt képviselő úr, ne haragudjon, én mély szakmai meggyőződésből nem tudok azonosulni azzal a megfogalmazással, amit képviselő úr úgy fogalmazott meg, hogy brutális fideszes megszorítás. Pláne az önkormányzatok kapcsán. Ne haragudjon, képviselő úr, a költségvetésitörvény-javaslatban mutasson egyetlenegy olyan intézkedést, amely az önkormányzatok támogatását vagy akár a szolidaritási hozzájárulást illetően az önkormányzat vezetésének pártszíne alapján határozná meg. (15.40)
