Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:

291 csökkenni fog a bértömeg is. Ha persze nem csökkennek a kiadások, akkor ehhez többletforrásra van szükség; ez vagy EU-s forrás lehet, vagy az adósságból. Tehát itt egy kölcsönösen összefüggő rendszerről van szó, amibe ha egy helyen belenyúlunk, az sajnálatosan tova fog gyűrűződni a gazdaság többi részére is, legalábbis a közgazdaságtan érvényes alapelvei szerint ez valahogy így van. Tehát nem lehet ezt csak úgy elképzelni, hogy ide belenyúlok, és akkor itt ezt a részt el tudom szeparálni a többitől - sajnálatos módon nem lehet. Infláció, az inflációval kapcsolatosan: inflációs árfolyam. Heroikus feltételezés az 5,2 százalékos infláció jövőre és a 377 forintos euróárfolyam. De ez valószínűleg csak vágyálom, ugyanis nagy szükség lenne egy antiinflációs programra, egy antiinflációs politikára, mert az, amit most önök folytatnak, az egy elfojtott infláció, vagyis hogy bizonyos árakat befagyasztanak. Ez megint egy olyan történet, mint amikor a rózsahimlős gyereket rózsaszínre befestik, és akkor nem látszanak ezek a himlőnyomok, de attól az még ott van. Tehát ha önök elfojtják az inflációt azzal, hogy nem engedik, hogy az árak emelkedjenek, attól még a rendszerben az inflációs nyomás benne van, és ez előbb-utóbb valahogy ki fog jönni, és ha rákényszerülnek, hogy fölengedjék, akkor viszont ez egy nagy lökéssel fog kijönni. Az ÁSZ-jelentéssel kapcsolatosan is szeretnék mondani valamit. Elolvastam az ÁSZ-jelentést, és nagyon örültem neki, amikor azt olvastam benne, hogy a költségvetéssel kapcsolatos kockázatok nagyon alacsonyak. Valóban kockázatosnak... - kiadási és bevételi oldalon 0,1 és 0,4 százalékos nagyságokat találtak, vagyis nyugodtan alhatunk az éjszaka, hiszen itt minden rendben van, 0,1 vagy 0,4 százaléka az összes tételnek, az nagyon kevés. De megnéztem a 2021-est, mert ott már vannak tények is, ott is ugyanez volt, hogy az ÁSZ jelentése szerint nagyon, nagyon-nagyon stabil volt a költségvetés, és ott azt lehetett a későbbiekben látni, hogy a 2,9 százalékra tervezett államháztartási hiány végül is 6,8 százalék lett. Vagyis a mostani 3,5 százalékos államháztartási hiányban nem vagyok annyira biztos, hogy ez teljesülni fog, akkor sem egyébként, ha az ÁSZ-jelentés erről próbál engem meggyőzni. Annál is inkább nem, mert ha megnézzük, akkor a strukturális hiány ennél magasabb, az 4,5 százalék, és az jobban mutatja egyébként a valóságos tényleges helyzetet, azt, hogy mi is van benne az egész rendszerben. Végezetül szeretnék néhány mondatot szólni az önkormányzatokról, különös tekintettel nyilvánvalóan a pécsi önkormányzatra. A mostani költségvetésben is látható az, hogy az önkormányzatok továbbra is mostohagyereknek számítanak, további kivéreztetésre lehet számítani, és ez azért is problematikus, mert az elmúlt két esztendőben például a pécsi önkormányzat 5-6 milliárd forintot veszített az állami elvonásokból, és ennek csak nagyon-nagyon kis részét kompenzálta a kormányzat. Mostani számítások szerint az energiaárak emelkedésével másfél milliárdos többletkiadás lesz, amire ebben a pillanatban nem látszik, hogy bármifajta fedezet lenne. Azt szeretném kérni a Pénzügyminisztériumtól, illetve a kormánytól, hogy ismerjék el, hogy a baranyai, a pécsi emberek is magyar emberek, tehát a kormánynak az ő érdekeiket is kell képviselni, őket is meg kellene védeni. Azért, mert a polgármester ellenzéki és azért, mert Baranya 1-ben egy ellenzéki képviselő nyert egyéni választási fordulóban, abból még ne következzen az, hogy a pécsi embereket is büntetik. Tehát nagyon szeretném azt kérni, hogy ennek a másfél milliárdos többletkiadásnak valamilyen kompenzációja, valami fedezete legyen meg majd a költségvetésben, hogy ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe, ne az legyen, ami a korábbiakban is volt, hogy ilyen esetben a baráti önkormányzatoknak adtak mentőövet és némi többletforrásokat, és ugyanakkor pedig azok, amelyek az ellenzéki oldalon vannak, azok pedig ezt nem kapták meg, mert azok az emberek is magyar állampolgárok, és nem ezt érdemlik meg. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) (14.40) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében Banai Péter Benő államtitkár úr kért szót. Parancsoljon, öné a szó! BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden igyekszem három pontra reagálni Mellár Tamás képviselő úr felszólalására. Az első pont az, hogy minden mindennel összefügg - ebben természetesen egyetértek a professzor úrral - a közgazdaság területén. De azért azzal vitatkoznék, hogy azok az intézkedések, amelyeket a jövő évi költségvetési törvény tartalmaz bevételi oldalon, a gazdasági növekedést visszavetnék. A képviselő úr úgy fogalmazott, hogy ha a cégeknek a profitja eltűnik, akkor az a profit nem lesz beruházás, vagy továbbhárítják, emberek fizetik meg. Windfalltax: így hívják azt a profitot, ami előre nem látott folyamatok alapján realizálódik a vállalkozásoknál. Nem véletlen, hogy az Egyesült Királyság már döntött ilyen adók bevezetéséről, nem véletlen, hogy számos európai ország gondolkozik ilyen adók bevezetésén. Maga a professzor úr adta meg a választ arra, hogy az a javaslat, amit a kormány letett az asztalra, miért nem fogja befolyásolni a cégeknek a normál működését, mert nem az összes cégre vonatkozó általános adóról beszélünk, amely a normál üzleti aktivitás megváltoztatását kényszerítené ki, hanem arról beszélünk, hogy néhány szektorban igenis jelentős extraprofit keletkezett.