Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK:

286 A számok tükrében: a kiadási előirányzat 81 milliárd 607 millió forint, a bevétel 27 milliárd 397 millió, és ehhez jön a támogatási előirányzat 54 milliárd 210 millió forint értékben. Így ér össze a 2023-as költségvetésben a kiadás és a bevétel. Természetesen, említettem az előbb, hogy ez azért lényegesen kevesebb, mert 21 egyetem kikerült a központi költségvetésből. De még így is azt mondhatnám, hogy az intézmények finanszírozásának egyik eleme a normatív finanszírozás, ami a hallgatói létszámarányoknak megfelelően történik. Tisztelt Ház! Nagyon lényeges, hogy az egyetemi diplomával rendelkezők száma növekedjen, és ennek a diplomának valódi értéke legyen, olyan diplomákat szerezzenek meg a hallgatók, amelyekkel az egyének boldogulni tudnak a munkaerőpiacon, és magas hozzáadott értéket tudnak előállítani. Ez jó az egyénnek, jó a közösségnek és jó az országnak, mert a versenyképességet javítja. Ugyanígy látom a szakképzés helyzetét is, ez a második terület, ami azt mutatja, hogy ha valakinek van szakképzettsége, van szakmája, az el tud helyezkedni a munkaerőpiacon. (14.00) A Szakképzés 4.0 kidolgozása egy sikertörténet véleményem szerint, amely egy átgondolt rendszer szerint alakítja át a szakképzést, pontosabban: már félig-meddig átalakította, hiszen 2019-ben a LXXX. törvényben a szakképzési törvény módosításával valójában ez a rendszer a 2020/21-es tanévtől elindult, és azt tudom önöknek mondani, hogy több szakképzési centrumban - főleg a Nyíregyházi Szakképzési Centrumban látom a fejlesztéseket - ez egy sikertörténet. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Hadd támasszam alá egy számmal! 2022 áprilisában, amikor a továbbtanulásra a jelentkezéseket a diákok leadják, sajnos nem minden általános iskolai diák tanul tovább, mondjuk, olyan 92-93 százaléka a diákoknak, de akik tovább tanulnak, azoknak 42 százaléka technikumba adta be, 20 százaléka szakképző intézménybe és 34,5 százaléka gimnáziumba. Félreértés ne történjék, magam is gimnáziumba jártam, nagyon lényeges a gimnázium, hogy tovább tudjon utána tanulni, de nagyon fontos, hogy gyakorlatilag technikumból is tovább tanulhat, egyetemre mehet, sőt az ötéves képzésben középfokú technikusi minősítést is szerezhet. Tehát 62 százalék a szakképzésbe jelentkezik a nyolcadikos diákok közül. Mi jellemzi a képzést, mielőtt a költségvetési számokról szólnék? A munkaerőpiaci igényeket figyelembe veszi, a gazdaság igényeiből indul ki, motiválja a diákokat. Mindenki kap ösztöndíjat. Ez nem elhanyagolható. Én olyan vidékről jövök, ahol sok a hátrányos helyzetű család, és hogy kap ösztöndíjat a gyerek, ezt a család, a szülők is értékelik. A digitalizáció és az innovatív megoldások szerepet kapnak a szakképzésben, gyakorlatorientált a képzés, a duális képzés megerősödött, és a tanárokat és a szakoktatókat is érdekeltté teszi, hiszen volt egy jelentős béremelés, amire 32 milliárd forintot fordítottunk, és egy jelentős, 30 százalékos béremelés volt 2020-21-ben. Mintegy 200 ezer diák tanul a szakképzésben, és ebből Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 18 ezer, tehát elég jelentős szám. A kormány megemelte a szakképzési hozzájárulás összegét, majd beépítette a szociális adó kötelékébe, így könnyítve a vállalkozások adminisztrációs terheit. A 2019. évi LXXX. törvény úgy fejlesztette tovább a szakképzési rendszert, hogy a gazdálkodó szervezetek nemcsak a gyakorlati képzését végezhetik a tanulóknak, hanem teljes szakirányú oktatásukat is. Szeretném felhívni az Audi szakképzési rendszerét Győrben; egy teljes rendszert építettek ki, sőt 2020-tól két szakma és egy szakképesítés ingyenesen megszerezhető nappali képzés keretében. Ha a költségvetés számait nézzük, a szakképzési centrumok 174 milliárd 596 millió forintot kapnak jövőre. Ez nagyjából megegyezik az ideivel. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal egy szakmai része 2 milliárd 787 milliót kap. Ez egy kicsit több, mint az idén. Az állami szakképző intézmények kiegészítő finanszírozása ’23-ban megegyezik a ’22-essel, és gyakorlatilag van egy fejlesztés, van egy jelentős emelkedés. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzési támogatások fejezetét egy 30 százalékos növekedés jellemzi, 34 milliárd 654 millióról 45 milliárd 144 millió forintra. Ez is mutatja, hogy a foglalkoztatás milyen fontos számunkra. Az is fontos számunkra, hogy minél több embernek legyen munkája, minél több ember szerezzen szakképzettséget, ezáltal el tud helyezkedni, amivel nemcsak az egyén jár jól, hanem az ország is. A 2023-as költségvetést ezeknek a céloknak a szolgálatában látom, ezért megalapozottnak tartom, ezért tisztelettel támogatásra javaslom. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző úr. Folytatjuk munkánkat. A következő felszólaló a Mi Hazánk képviselőcsoportjából Dócs Dávid képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DÓCS DÁVID (Mi Hazánk): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Bár láttam már egypár költségvetést, azt kistelepülési polgármesterként tettem, viszont a jelenlegi költségvetés-tervezettől annyiban tért el, hogy ha rajtam múlna, akkor itt jelentős forrásátcsoportosítások lennének, és egy ennél sokkal megnyirbáltabb költségvetést láthatnánk. Nem az önök által sablonosnak tartott, ellenzéki stílus alá kategorizált beszéddel készültem a központi költségvetés témáját illetően, hanem olyannal, amely főként a vidéki végeken élő emberek mindennapi