Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak
2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz):
280 Tisztelt Ház! Másodsorban pedig szeretnék szólni a költségvetés nemzetpolitikai fejezetéről. Az április 3-ai választások eredménye is azt mutatja, hogy a kormány munkáját illetően a választópolgárok is egyetértenek a nemzetpolitikai célkitűzésekkel és azok eredményeivel, ennélfogva nem is lehet más a célunk, mint hogy az elmúlt 12 év eredményeit megőrizzük és folytassuk. Az új kormányzati struktúrában alapvetően két helyen kezelnek nemzetpolitikai kérdéseket, így a Miniszterelnökség és a Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezeténél találjuk meg az idevonatkozó forrásokat. Fontos megjegyezni azonban, hogy a tárcák közötti feladatátcsoportosítás ellenére is biztosítva lesz minden eddigi rendszerszintűvé vált nemzetpolitikai program és azoknak a támogatásoknak a folytonossága. A nemzetpolitika a külpolitika lelke, ezért a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolat alakításakor a kormány arra törekszik, hogy olyan együttműködés jöjjön létre, amely a magyar nemzeti közösségek élethelyzetét javítja. A külpolitika nem választható el bizonyos területeken élesen a nemzetpolitikától, hiszen a magyar nemzet határai nem esnek egybe az országhatárokkal. A külpolitikai döntéseknél ennélfogva sok esetben nemzetpolitikai alapokat is figyelembe kell venni. Alapvető, hogy a szomszédos országokkal történő együttműködés a határon túli magyarság életére nagymértékben hatással van. Fontos a kölcsönös párbeszéd. A sikeres nemzetpolitika kulcsa, hogy tudjuk és értsük, mire van szüksége a határon túli magyar közösségeknek. Az anyaország kérésére, kérdésére a válasz évekkel ezelőtt az volt, hogy gazdaságilag erősítsük meg ezeket a közösségeket. Természetesen mindennek az alapja a folyamatosan fejlődő gazdasági környezet. A Külügyminisztérium kezelésében erre az igényre alapítva indultak el a határon túli gazdaságfejlesztési programok. Mára Magyarország gazdasága biztosítani tudja, hogy a határon túli magyarlakta területeken is beruházásokat finanszírozhasson. Az elmúlt években közel 60 ezer vállalkozás kapott összesen 200 milliárd forintnyi támogatást, amelynek nyomán összességében 394 milliárd forintnyi beruházás jött létre magyarlakta területeken. A magyar közösségek tehát gazdaságilag erősödtek, a szülőföldön boldogultak, és ez jó volt a szomszédos országok számára is, hiszen az adófizetés, a foglalkoztatás az ő oldalukon pozitívumként mutatkozik meg. 2023-ban 6 milliárd 551 millió forintot különítettünk el a határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatására. A továbbiakban is a külügy kezeli a csángó-magyar együttműködési program támogatását. Amíg 2022-ban 1 milliárd forintot fordítottunk erre a célra, ez jövőre 1 milliárd 550 millió forint lesz. Itt még van munka bőven. A jövőben is tovább kell dolgoznunk azon, hogy a magyar oktatási programba minél több gyermek bekerülhessen, és hogy a határon túli gazdaságfejlesztési program Csángóföldön is beindulhasson. Jövőre is folytatódhat többek között a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyeletével a Diaszpóra felsőoktatási ösztöndíjprogram is, ennek keretében a nyugati diaszpórában élő, magyar gyökerekkel rendelkező fiatalok magyarországi felsőfokú tanulmányait támogatjuk mintegy 675 millió forintos keretösszeggel. A költségvetés áttekintésekor évről évre láthatjuk, hogy az elindításuk óta folyamatosan működtetett nemzetpolitikai programok forrása biztosított. Rendkívül jelentős nemzetegyesítő eredménye van a „Határtalanul!” programnak, amely immáron az elmúlt években több mint 500 ezer magyarországi diák külhoni tanulmányútját biztosította. Ez a feladat a Bethlen Gábor Alapkezelő költségvetésében jelenik meg 5 milliárd 250 millió forinttal, csakúgy, mint 2022-ben. (13.20) Szeretném még kiemelni a Bethlen Gábor Alapkezelő fejezetében lévő Rákóczi Szövetség támogatását. 2 milliárd forint támogatást fog kapni a Rákóczi Szövetség, amely szerte a Kárpát-medencében a Kárpát-medencét behálózó közösségi terekkel rendelkezik. 599 Kárpát-medencei településen működtet szervezetet, és mintegy 30 ezer fős tagsággal rendelkezik, és az elmúlt évben 54 központi programjuk 90 ezernél is több, zömmel fiatal embert ért el. Tisztelt Ház! „Nemzetpolitikai tevékenységek és határon túli magyarok támogatása” címen a Miniszterelnökség a 2023. évben 4 milliárd 978 millió forinttal fog gazdálkodni. A pandémia csillapodásával új lendületet kaphatnak a nemzetpolitika olyan zászlóshajói, mint a Kőrösi Csoma Sándor-program, amelynek missziója a diaszpórában élő magyar közösségek megerősítése, hétvégi iskolák szakmai színvonalának emelése, cserkészcsapatok munkájának a segítése, magyar néptánc- és népzenei hagyományok ápolása vagy éppen magán- és közösségi gyűjtemények, könyvtárak, levéltárak, múzeumok anyagainak a felmérése, szakmai segítségnyújtás, egyházi közösségek munkájának segítése és természetesen a diaszpórában a magyar identitás megőrzése. És itt említem meg a másik jelentős programot, a Kárpát-medencei szórványmagyarság felé irányuló ösztöndíjprogramot, ez a Petőfi Sándor-program. Tisztelt Ház! Az anyanyelv, a kultúra és a hit nemzetmegtartó ereje elvitathatatlan. Mára elmondhatjuk, hogy a Kárpát-medencében nincs olyan gyermek, akinek ne lenne lehetősége arra, hogy szülőföldjén magyarul tanulhasson. Nagy sikerrel érünk lassan az óvodafejlesztési program végére. Mintegy 900 intézmény újult meg a Kárpát-medencében, vagy épült közel 200 vadonatúj intézmény, 1600 templom, parókia, egyházi közösségi ház renoválását vagy felépítését támogattuk. A Miniszterelnökség a külhoni és diaszpórában élő magyarság hitéleti tevékenységét 500 millió forinttal, a külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyeket 840 millió forinttal, míg a határon túli egyházi intézmények fejlesztését 300 millió forinttal támogatja.
