Országgyűlési Napló - 2022. évi nyári rendkívüli ülésszak

2022. június 23. csütörtök - 15. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz):

276 családjukban, ha nem is közvetlenül a szüleiknél, de valamelyik rokon, például a nagyszülők gyámsága alatt szocializálódjanak és nevelkedjenek. Azonban a kormány nem támogatja a nagyszülői gyámságot. Ha figyelembe vesszük, hogy egy nevelőszülő mennyi anyagi segítséget kap, szemben egy családon belül örökbe fogadott gyermekkel, akkor azt láthatjuk, hogy ég és a föld a különbség, pedig ezen családok esetében is indokolt lenne a segítség, hiszen a kormány jelenlegi családpolitikájának nagy része rájuk nem vonatkozik. Nem tudják felvenni a falusi CSOK-ot, sok esetben több kiskorú gyermekkel a háztartásukban nem jutnak hozzá a kedvezményes hitelekhez sem, pedig mindössze emberi és nagyszülői szeretetből és kötelességből nevelik saját unokáikat. Kezdeményezem tehát, hogy a kormány bővítse ki a családpolitikáját úgy, hogy a családon belül örökbe fogadott, nagyszülői gyámság alatt lévő gyermekekre is igénybe lehessen venni a jelenlegi támogatásokat. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A cigány népesség felzárkóztatásának egyik legfontosabb alapja, hogy olyan tudáshoz, szakképzettséghez jussanak a felnövekvő generációk, ami hatékony munkaerőpiaci érvényesülést biztosít számukra. Tehát hatalmas jelentősége van annak, hogy milyen tudást szereznek meg alap- és középfokú tanulmányaik során. Minőségi oktatásra van szükség. Megbecsülés és támogatás kell a pedagógusoknak, hiszen ők azok, akik gondozzák a jövő generációját, és ők azok, akik megfelelő tudással tudják őket felruházni. Egy kezdő pedagógus bére ma az országunkban nagyjából nettó 200 ezer forint, ami alapjában véve rendkívül kevés, de ha figyelembe vesszük azt is, hogy nem biztos, hogy ugyanolyan kihívásokkal néz szembe egy budapesti és egy szabolcsi vagy borsodi pedagógus, akkor azt is láthatjuk, hogy ezek a pedagógusok nincsenek motiválva azért, hogy hátrányos helyzetű gyermekeket hatékonyan tudjanak oktatni. Márpedig a felzárkóztatás egyik alappillére az oktatás kell hogy legyen. Pontosan ezért kezdeményezem, hogy az ország hátrányos helyzetű területein tanító pedagógusok kapjanak kiemelt bérezést, hiszen munkájuk során hátrányos helyzetű, speciális nevelési igényű, többségében szegénységbőn érkező gyermekekkel foglalkoznak, akik sokkal több odafigyelést igényelnek társaiknál, ennélfogva egy pedagógusnak sokkal több munkát kell befektetnie a tanítása során. (12.50) A maradék időkeretemben pedig engedjék meg, hogy reagáljak a Ritter Imre képviselőtársam által elmondottakra! Először is azt szeretném leszögezni, hogy a nemzetiségek ügye véleményem szerint egy pártokon átívelő ügy kell legyen, amibe nem szabad belekeverni a pártok politikáját, úgyhogy a hozzászólásomat ezt tiszteletben tartva szeretném önnek megtenni. Szó volt arról a nemzetiségi önkormányzatok feladatalapú támogatásával kapcsolatban, miszerint maradjanak meg az átlagpontszámok a következő évben is. Belátom és támogatom az ön javaslatát, azonban fel szeretném hívni arra a figyelmét, hogy csak a roma nemzetiségi önkormányzatokat tekintve nagyjából minden harmadik roma nemzetiségi önkormányzatnak a feladatalapú pontszáma érvénytelen lett az elmúlt években. Tudjuk, hogy az átlagnak van egy olyan csúnya tulajdonsága, hogy ami nulla, az bizony nagyon lehúzza az átlagot, és ezáltal ez a több száz roma nemzetiségi önkormányzat egy szélmalomharcba keveredne, ha ezt így hagynánk. Úgyhogy szeretném javasolni önnek, tisztelt képviselő úr: amellett, hogy az átlagpontszámítást meghagyjuk... - tudom, hogy ez sokkal több munkával jár azoknak, akik egyébként a feladatalapú pontszámok kiszámítását végzik, de igenis adjunk egy lehetőséget a nemzetiségi önkormányzatoknak arra, hogy a valós és ténylegesen elvégzett munkájuk alapján is kaphassanak egy pontszámot, és ne adj’ isten, esetleg a magasabb pontszámot választhassák. Ahogy ön ezt elmondta, ez nem jár plusz költségvetési többlettel, semmilyen pluszforrással nem jár, mindössze a metóduson kellene változtatni. Továbbá nagyon örülök neki, hogy javaslatában visszacseng az a felszólalásom, amit május 17-én elmondtam itt, a Parlament falai között, miszerint azok a települési önkormányzatok, ahol nemzetiségi önkormányzatok működnek, kapjanak több forrást. Úgyhogy én teljes vállszélességgel tudom önt támogatni ebben a javaslatában. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Most megadom a szót Czerván György képviselő úrnak, a Fidesz részéről. Parancsoljon, képviselő úr! CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2023. évi költségvetés a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése, erről már többen is szóltak. Én most egy másik fontos területről szeretnék néhány szót szólni, az agrár- és a vidékfejlesztésről, az agrár- és a vidékfejlesztési támogatásokról. Az elmúlt években a mezőgazdaság több súlyos kihívással is szembesült, rendkívüli körülmények között kellett hogy helytálljanak a gazdák. Elég a koronavírusra, a rendkívüli időjárási körülményekre, a magas gabona-, olajosnövény-, műtrágya- és energiaárakra, a munkaerőhiányra vagy éppen a társadalom növekvő környezeti és klímapolitikai elvárásaira gondolni. Ezt a helyzetet csak súlyosbította az orosz-ukrán háború. A kihívásokra reagálva a következő időszakban az agrárpolitikában előtérbe kerül néhány elem, mint például a hatékonyság és versenyképesség, az állatjólét, a környezeti és klímapolitikai célok, az együttműködés és a